2
Article and photo copying is prohibited
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kereszt tér. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kereszt tér. Összes bejegyzés megjelenítése
2019. március 30., szombat
2019. január 11., péntek
2018. december 10., hétfő
2018. augusztus 23., csütörtök
2018. március 25., vasárnap
A KERESZT TÉR RÖSZLER ALFRÉD ECSETJÉVEL
Népszabadság - Budapest melléklet, 2003. január2003-01-27
Ma már hiába keresnénk a Rozgonyi Röszler Alfréd festményén látható tabáni Kereszt teret, mert 1937 óta nem létezik. Az egykori Kreutz Platzon, azaz a mai Kereszt és Hadnagy utca közötti területen, ma csak a tér nevét adó kőkereszt jelzi a valamikori kis teret. Magát a keresztet 1865-ben, a Tabánban élő görögkeleti szerbek emelték. Ezzel akartak emléket állítani az egykor itt található régi temetőnek. A régebbi elnevezés Alte Friedhof Platz (Régi temető tér) volt.
A második világháborúban a kereszt súlyosan megsérült, csak talapzata maradt meg. A Budapesti Városszépítő Egyesület kitartó munkájának eredményeként 1987-ben helyreállították a kőkeresztet.
A Tabánt nevezik Rácvárosnak is, amely a nagyszámú idetelepülő rác lakosságra utal. Rácoknak hívták magyarul a szerbeket. Ez az elnevezés a XV századtól terjedt el. Felvetődik a kérdés, mikor és miért épp ide települtek be?
Arra, hogy miért éppen a Tabánt választották a bevándorolni szándékozó rácok, viszonylag egyszerű a magyarázat. A hegyoldalak a védelmet, a hőforrások az ivóvizet, a Duna a vízi közlekedést biztosította számukra. Persze, ezt tudták már az ott élő régi rómaiak, a honfoglaló magyarok és a Budát elfoglaló törökök is.
Már a török időkben is szerbek lakták a Tabán nagy részét. A magyar lakosság elmenekült, helyükre főleg rácok telepedtek be. Nagyobb számban a XVII. század végén jöttek, amikor 1690- ben a törökök elfoglalták Belgrádot, és a szer- beknek menekülniük kellett. Csemovics pátriárka vezetésével Magyarország felé vették az irányt. Budára, azon belül is a Tabánba. A betelepülők I. Lipót magyar királytól kiváltságokat
kaptak. Ezek közül a legfontosabb a papjaik vezetése alatt létrehozható autonómia volt.
A XVIII. század elején a Tabán 2800 főnyi lakosságának 95 százaléka volt pravoszláv szerb. Többségük kisiparos, kereskedő vagy mezőgazdaságból, főként szőlőművelésből élő munkás. Zsindelytetős vályogházaik az Ördögárok környékén voltak. A konstantinápolyi követ felesége így látta a Tabánt, a tabáni szerbeket 1717-ben:
„...A falakon kívül számos apró ház, vagyis jobban mondva kunyhók tömege áll, melyet Rácvárosnak hívnak, és teljesen rácok lakják, házaik egymástól bizonyos távolságra és szép sorban állnak, messziről úgy néznek ki, mint a régi divatú sátrak. Minden egyes ilyen két kamrából áll: egy föld feletti és egy föld alatti odúból, ezeket nyári, illetve téli lakásként használják.”
Tíz évig, 1741 és 1751 között épült gazdagon díszített, barokk stílusú, Szent Demeterről elnevezett templomuk. Sajnos, a második világháborúban súlyosan megrongálódott, majd lebontották. A XVIII. század elején megújított városi jogokból a szerbek nem részesülhettek, polgárjogot nem kaptak. Majd csak Mária Terézia uralkodása alatt képviseltethetik magukat a budai tanácsban.
Ebben az időben már új betelepülők nem költöztek a Tabánba, a régiek pedig fokozatosan asszimilálódtak. 1851-ben már csak 1180 szerb található Budán, ami a lakosság 2,7 százaléka. Harminc évvel később arányuk fél százalékra csökkent. A XIX. század végi nagy asszimilációs folyamat következtében, az 1940-es években alig félszázan voltak
.
Várnai Vera
Ma már hiába keresnénk a Rozgonyi Röszler Alfréd festményén látható tabáni Kereszt teret, mert 1937 óta nem létezik. Az egykori Kreutz Platzon, azaz a mai Kereszt és Hadnagy utca közötti területen, ma csak a tér nevét adó kőkereszt jelzi a valamikori kis teret. Magát a keresztet 1865-ben, a Tabánban élő görögkeleti szerbek emelték. Ezzel akartak emléket állítani az egykor itt található régi temetőnek. A régebbi elnevezés Alte Friedhof Platz (Régi temető tér) volt.
A második világháborúban a kereszt súlyosan megsérült, csak talapzata maradt meg. A Budapesti Városszépítő Egyesület kitartó munkájának eredményeként 1987-ben helyreállították a kőkeresztet.
A Tabánt nevezik Rácvárosnak is, amely a nagyszámú idetelepülő rác lakosságra utal. Rácoknak hívták magyarul a szerbeket. Ez az elnevezés a XV századtól terjedt el. Felvetődik a kérdés, mikor és miért épp ide települtek be?
Arra, hogy miért éppen a Tabánt választották a bevándorolni szándékozó rácok, viszonylag egyszerű a magyarázat. A hegyoldalak a védelmet, a hőforrások az ivóvizet, a Duna a vízi közlekedést biztosította számukra. Persze, ezt tudták már az ott élő régi rómaiak, a honfoglaló magyarok és a Budát elfoglaló törökök is.
Már a török időkben is szerbek lakták a Tabán nagy részét. A magyar lakosság elmenekült, helyükre főleg rácok telepedtek be. Nagyobb számban a XVII. század végén jöttek, amikor 1690- ben a törökök elfoglalták Belgrádot, és a szer- beknek menekülniük kellett. Csemovics pátriárka vezetésével Magyarország felé vették az irányt. Budára, azon belül is a Tabánba. A betelepülők I. Lipót magyar királytól kiváltságokat
kaptak. Ezek közül a legfontosabb a papjaik vezetése alatt létrehozható autonómia volt.
A XVIII. század elején a Tabán 2800 főnyi lakosságának 95 százaléka volt pravoszláv szerb. Többségük kisiparos, kereskedő vagy mezőgazdaságból, főként szőlőművelésből élő munkás. Zsindelytetős vályogházaik az Ördögárok környékén voltak. A konstantinápolyi követ felesége így látta a Tabánt, a tabáni szerbeket 1717-ben:
„...A falakon kívül számos apró ház, vagyis jobban mondva kunyhók tömege áll, melyet Rácvárosnak hívnak, és teljesen rácok lakják, házaik egymástól bizonyos távolságra és szép sorban állnak, messziről úgy néznek ki, mint a régi divatú sátrak. Minden egyes ilyen két kamrából áll: egy föld feletti és egy föld alatti odúból, ezeket nyári, illetve téli lakásként használják.”
Tíz évig, 1741 és 1751 között épült gazdagon díszített, barokk stílusú, Szent Demeterről elnevezett templomuk. Sajnos, a második világháborúban súlyosan megrongálódott, majd lebontották. A XVIII. század elején megújított városi jogokból a szerbek nem részesülhettek, polgárjogot nem kaptak. Majd csak Mária Terézia uralkodása alatt képviseltethetik magukat a budai tanácsban.
Ebben az időben már új betelepülők nem költöztek a Tabánba, a régiek pedig fokozatosan asszimilálódtak. 1851-ben már csak 1180 szerb található Budán, ami a lakosság 2,7 százaléka. Harminc évvel később arányuk fél százalékra csökkent. A XIX. század végi nagy asszimilációs folyamat következtében, az 1940-es években alig félszázan voltak
.
Várnai Vera
2015. január 26., hétfő
SZÁNKŐZÓK A KERESZT TÉREN 1918
2014. szeptember 11., csütörtök
KERESZT -TÉRI ÉS UTCAI KOCSMÁK ANNO 1873-1928
A Kereszt tér a budai Tabán egyik közterülete volt 1937-ig, a városrész lebontásáig. A Kereszt utca, az Aranykacsa utca, a Harkály utca és az Eper utca találkozásánál terült el. Korábbi nevei: a 18. században Alte Friedhof Platz (Régi temető tér, majd Köteles tér, a 19. században a Kereszt utca és a Hadnagy utca között Kreuzplatz, 1874-től Kereszt tér. 1937-ben területrendezés miatt megszűnt. Közepén egy kőkereszt állott, mely az egykori szerb temető helyének állított emléket.[wikipédia]
KERESZT TÉRI
KERESZT TÉRI
KERESZT UTCAI
BORMÉRÉSEK,
KOCSMÁK,VENDÉGLŐK,
KERTHELYISÉGEK
1873
Kereszt u 682 Schmidt Johann
1880-81
KERESZT tér 15 Bereczky Ferenc
Kereszt u 695 Klajo M (Kereszt u 13?)
Kereszt tér 701 Schaffner L
Kereszt tér 775 Zsiska Antal
(Kereszt u 4?) Kopper Károly
1882-
KERESZT tér 1 Horváth Antal
Kereszt tér 12 Zsiska Antal
KERESZT tér 15 Krizsmann Károly
Kereszt u 11 Malmarits István pálinkamérő
Kereszt u 13 Klajo M
Kereszt u 15 Bereczky Ferenc
1883-1884
Kereszt tér 12 Zsiska Antal
KERESZT tér 15 Bereczky Ferenc
KERESZT tér 15 Bereczky Ferenc
Kereszt u 4 Kopper Károly
Kereszt u 11 Malmarits István pálinkamérő
1885-86
Kereszt tér 12 Zsiska Antal
KERESZT tér 15 Bereczky Ferenc
Kereszt t u 13 Klajo M
Kereszt u 15 Bereczky Ferenc bormérő
Kereszt u 15 Bereczky Ferenc bormérő
1888
Kereszt u 11 Malmarits István pálinkamérő
A Malmarits familia régi tabáni kocsmáros család,több tagja pálinkamérő,pálinkafőző és mint kocsmáros tünik fel
A Malmarits familia régi tabáni kocsmáros család,több tagja pálinkamérő,pálinkafőző és mint kocsmáros tünik fel
Kereszt tér 13 Klajo M
Kereszt u 17 Müller Lipót
1890
Kereszt tér 12 özvZsiska Antalné
Kereszt u 11 Malmarits István pálinkamérő
Kereszt u 17 Müller Lipót
Kereszt u 19
Klajo M
1891-92
KERESZT tér 7 Lubik A ntal
Kereszt tér 8 Bíró György
Kereszt tér 12 özvZsiska Antalné
Kereszt u 4
Kopper Károly
Kereszt u 11 Malmarits István pálinkamérő
Kereszt u 11
Malmarits Ignácz
Kereszt u 17 Müller Lipót
Kereszt u 19 Klajo M
Kereszt u 21
Bittermann István
1894
KERESZT tér 17 Müller Lipót
Kereszt u 4
Kopper Károly
Kereszt u 4
Sultzberger József
Kereszt u 11 Malmarits Ignácz
Kereszt u 19
Klajo M
Kereszt u 21
Bittermann István
1896
KERESZT tér 21 Bittermann István
Kereszt u 11 Malmarits István pálinkamérő
Kereszt u 19 Klajo M
Kereszt u 21
Bittermann István
1898
KERESZT u 19 Capilleri Károly
Kereszt u 21 Bittermann István
1899
KERESZT tér 7 Müller Lipótné
Kereszt tér 14 özv.Burger Józsefné
A képen nagyapám támaszkodik sétabotjára ,a fotó jobb szélén a későbbi Kakuk, mögötte a Preiszler vendéglő 1928 táján
Kereszt u 7 Szémann Lajos
Kereszt u 11 Malmarits Ignácz
A fotó már Avar Mihály idejéből való, aki majd 30 évig vezette a kocsmát
Kereszt u 7 Szémann Lajos
Kereszt u 11 Malmarits Ignácz
A fotó már Avar Mihály idejéből való, aki majd 30 évig vezette a kocsmát
KERESZT u 19
Capilleri Károly
1900-1901
Kereszt u 4 Wesztergom Katalin
Kereszt u 11 Malmarits Ignácz
KERESZT u 19
Capilleri Károly
1901-1902
Kereszt u 4 Lutró János
Kereszt u 11 Malmarits Ignácz
KERESZT u 19 Capilleri Károly
1902-1903
KERESZT tér 16 Marada Lipótné
Kereszt u 4 Szémann Lajos
Kereszt u 11 Malmarits Ignácz
KERESZT u 19
Capilleri Károly
1903-1904
Kereszt u 4 Wimmer Ferenc
Kereszt u 11 Malmarits Ignácz
1904-1905
Kereszt u 4 Mann Antal
Kereszt u 19 Kováts József
1905-1906
KERESZT tér 16 Halupsky Istvánné
Kereszt u 11 Malmarits Ignácz
1906-1907
KERESZT tér 16 Halupsky Istvánné
Kereszt u 4 Neumayer Antal
Kereszt u 11 Malmarits
Ignácz
Kereszt u 19 Bartsch Béla
1907-1908
KERESZT tér 16 Halupsky Istvánné
Kereszt u 4 Preiszler
István
A Tabáni Hajós Egylet pénztárosa 22évig vezette a Kereszt u 4 alatti kocsmát
A Tabáni Hajós Egylet pénztárosa 22évig vezette a Kereszt u 4 alatti kocsmát
Kereszt u 9 özv Malmarits Ignáczné
(pálinkafőző)
Kereszt u 11 Malmarits Ignácz
Kereszt u 19 Avar Mihály
1908
1908
KERESZT tér 16 Halupsky Istvánné
Kereszt u 4 Preiszler
István
Kereszt u 11 Malmarits Ignácz
Kereszt u 19 Avar Mihály
1909
KERESZT tér 16 Halupsky Istvánné
Kereszt u 4 Preiszler István
Kereszt u 19 Avar Mihály
1910
KERESZT tér 16 Halupsky Istvánné
Kereszt tér 17 Hauser I.K
Kereszt u 4 Preiszler
István
Kereszt u 11 Malmarits Ignácz
1911
Kereszt tér 5 Halupsky Istvánné
Kereszt u 4 Preiszler
István
Kereszt u 19 Avar Mihály
1912
KERESZT tér 4 Schreil Győző
Albecker Antal híres tabáni vendéglős veje és utódja ,a Tabáni Hajós Egylet utolsó elnöke 22 évig vezeti Tabán leghíresebb halas vendéglőjét
Albecker Antal híres tabáni vendéglős veje és utódja ,a Tabáni Hajós Egylet utolsó elnöke 22 évig vezeti Tabán leghíresebb halas vendéglőjét
Kereszt tér 5 Halupsky Istvánné
KERESZT tér 16 Häuser K.I
Kereszt u 4 Preiszler
István
Kereszt u 11 Németh Mária
Kereszt u 19 Avar Mihály
1913
KERESZT tér 4 Schreil Győző
Kereszt tér 5 Halupsky Istvánné
KERESZT tér 16 Häuser K.I
Kereszt u 4 Preiszler
István
Kereszt u 11 Németh Mária
Kereszt u 19 Avar Mihály
A
A
1914
KERESZT tér 16 Brandits József
Kereszt u 4 Preiszler
István
Kereszt u 11 Németh Mária
Kereszt u 19 Avar Mihály
1916
Nagyapám fotója 1916 körül a Kereszt tér 16-ról ahol Brandits József kalapban áll a fotomasina elé.
KERESZT tér 16 Brandits József
Kereszt u 4 Preiszler
István
Kereszt u 7 Farkas János
Kereszt u 19 Avar Mihály
1922
KERESZT tér 4 Schreil Győző
Kereszt tér 12 Csóka László
Kereszt u 4 Preiszler
István
Kereszt u 19 Avar Mihály
1928
KERESZT tér 4 Schreil Győző
Kereszt tér 12 Csóka László
KERESZT tér 16 Brandits József
Kereszt
u 6 Gerstl Ferenc (ifj)
Kereszt u 19 Avar Mihály
1928-kialakult a végső névsor amelyet unos-untig emlegetnek ha Tabán esik szóba.A Malmarits család 1910 táján már eltűnt a környékről,pedig a Tabán egyik meghatározó kocsmáros dinasztiája volt a Huber mellett.Az Albecker vendéglő Schreil Győző vezetése alatt lett híres, a Preiszler , a Tabáni Hajós Egylet vendéglőjeként ismerős a 20-as években.A Kereszt u 6 viszont Kakuk néven vált ismertté , pedig az csak 1926-ban költözött ide, hogy aztán a bontás hírére átköltözzön az Attila krt 22-be és így meneküljön meg a pusztulástól és fogadjon viláégírű vendégeket egyfajta hamis álnépies tabáni romantikát árasztva . Nem ismerjük Csóka László nevét sem, pedig legalább hét évig vezette a kocsmát, mert a Kereszt tér 12 1930 után Farkas Béla kocsmája néven vált ismertté, így festették meg Zórád Ernő és Molnár C.Pál és sokan mások.Avar Mihály pedig majd 30 évig vezette a tabáni hadastyánok törzselyét a Kereszt u 19 sz alatti vendéglőt .Molnár C.Pál festményén kocsma a Kereszt tér 12 alatt
Tabán több mint félezer kocsmája közül a Kereszt-téri és utcai kocsmák a híresebbek közül valók.Ezek a kiskocsmák, kerthelyiségek adták meg a Tabán igazi hangulatát, a pesti kispolgár családjával ide járt kikapcsolódni ,ez volt neki az ünnepi program. A századfordulón ez a réteg nem kávéházba járt ,de vendéglőbe. Kávéház különben is csak az elit-Tabánban fordult elő,a Duna-part közelében, vagy a nagyobb szállodákban, de kiskocsma vendéglő, kerthelyiség majd minden utcában
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)






.jpg)











.jpg)