1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaeum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)
Article and photo copying is prohibited
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gyenes Gitta. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gyenes Gitta. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. január 12., szombat

TABÁN ELADÓ PORCELÁN KÉSZLETÉRT

Tolnai Világlapja, 1932. január-március (32. évfolyam, 1–14. szám)1932-03-16 / 12. szám
SEBŐK MARGIT festménye

Furcsa képkiállítás Buán 

— A festőművészek visszatértek a cserekereskedelemhez —Csendélet fűszeráruért — Hány vég vásznat ér egy haldokló nő?

  Aki a Tabánt eladta egy porcellánkészletért —
Teljes igazgyöngysor négylámpás rádióért — Mit kezdjen egy festő  az írógéppel ? — A Rudal Szépművészeti Társulni kiállításán befolyt árukból egy egész üzletet be lehetne rendezni  

Hova tűnt a pénz ? Hol van az a Scherlock Holmes, aki az elbújt pénz rejtekhelyét ki tudná nyomozni ? Meri a pénz végleg eltűnt. Panaszkodik a kereskedő, a gyáros, a színházigazgató, a pék. a hivatalnok és a művész. Nincs pénz. 

Az emberek azonban mindenhez hozzászoknak két nap alatt. A pénz eltűnt és az egész város, az egész ország lassan kezd berendezkedni a történelemelőtti idők cserebcrckereskcdelmére. A suszter hentesárúért csinál cipőt, a hentes szövetért méri a kolbászt, a posztókereskedő hajlandó szövetét bútorra elcserélni. A csere -kereskedelem korszakát éljiik. Ez a rövid gazdasági és történelmi előzménye annak a rendkívül furcsa és érdekes kiállításnak, melye, a Budai Szépművészeti Társulat rendezett Tölgyfa uccai helyiségeiben. 

Csendes budai ucca. Az első emeleten van a társulat kiállítása. A belépőt nagy táblák fogadják : 
Képet nemcsak pénzért, de bármiért hajlandók vagyunk beeserélni. 
Belépünk az előkelő és elegánsan bercndezett termekbe. A kiállítás anyaga meglepően gazdag. Jónevű, ismert művészek emelt fővel vallják be, hogy egyáltalán nem szégyellik a cserekereskedelemnek ezt a furcsa fajtáját. A kiállítás külsőségekben is rendkívül érdeke«. Az eladott képek alatt kis cédula, de a cédulán nem az ilyenkor szokásos szöveg áll : 

Megvette A' V. úr 200 pengőért

Sokkal furcsább a cédulák szövege :

Ezt a képet elcserélte M. S. divatüzlet 2 tucat női harisnyáért. 


Cziffery József: „Falusi nő" c. képéért cg\ Írógépet kapott cserébe.




Itt van példán! GvügyeiNagy Zsiga, az ismert művész „Az igazgyöngy" című szép képc. A művész képén ábrázolt "vörösruhás hölgyet az Igazgyöngysorral "

Orion 4 lámpás rádió

együtt elcserélte egy négylámpás rádióért.
 A rádió kereskedő jól járt, de mit fog kezdeni Gy. Nagy Zsiga a rádiókészülékkel ? Kénytelen lesz lehallgatni rádión a képe árát. 

Igen jó üzletet kötött Gyenes Gitta, a külföldön is ismert és kritikai körökben is kellőképpen méltányolt festőművésznö. 


Ő Budapest egy egész városrészét, a „Tabánt" ábrázoló igen dekoratív képét cserélte el az egyik nagy budapesti porcellán kereskedés porcellánkészlctéért. Érdekes, mondja Gycnes Gitta, hogy nyolc év előtt is festettem egy tabáni képet, mely annakidején a san-franciskói nemzetközi kiállításon díjat is nyert. Ezt az első tabáni képemet annakidején 150 dollárért vette meg Charles Wills, a Roosewelt Institute egyik tanára.

 Mindegy, ma ennek a porcellánkészletnek is örülök, legalább lesz miben megkínálni a vendégeimet. 

Cziffery József, a biztos szinérzékű fiatal festő most ugyancsak törheti fejét. Neki a sors egy Írógépet juttatott „Falusi nő" cimű temperájáért. — Nem haj — mondja Cziffery, — volt ez már rosszabbul is, mikor Berlinben koplaltam. Egy alkalommal az egyik berlini „mccenásom", egy szegényhordár hozott félklló sajtot és én örömömben egy képet ajándékoztam neki. A „mecenás" savanyú arcot vágott : — Jobb szerettem volna pénzt — mondta. Ez volt az első csereüzletem, ez az írógép most a második. De nem baj, lesz ez máskép is. Czifferynek igaza van, mikor a gazdasági Válság ellenére bizik sajátmagában, mert szakértők egyöntetűen állítják, hogy anyagilag is vinni fogja még valamire. Jelenleg szorgalmasan indul gépírni, de közben rajzai sűrűn  jönnek berlini lapokban. 

Mennyit ér egy haldokló nő ? Az élet ilyen furcsa kérdéseket is tesz fel néha. Itt van Sebők Margit „Halódás" című képe. Két vég vásznat kapott érte egy budai kereskedőtől. — Az lenne az igazság — mondja Sebők Margit, — ha most ezt a vásznat viszont a háziúr elfogadná, házbér fejében, így mit kezdjek vele ? 
Legvcn szíves, írja neg kérem, hogy vevőt keresek két vég vászonra. Sebők Margit „Halódás" című képe egyébként erős és megrendítő alkotás. 

Igen érdekes csereüzletet kötött Marocsik Benedek, a művészkörökben lengő vörös bubi frizurájáról ismert sajátos tehetségű fiatal fcstő. Egy műbarát borbély négyhavi borotválkozási és hajvágási bérletet ajánlott fel Marocsiknak.Jó, jó —legyint rezignáltán Marocsik. — akit kollégái egyébként sokat ugratnak ezzel a képeladással —: a borotválkozási bérletet mcgcsak fel tudom használni, de mit kezdjek a hajvágással ? 
Sári Schalk László grafikai tudását már skandináv kiállításain is méltányolta a világsajtó. Ezúttal azonban művészete sajátságos méltánylásra talált egy budai fűszerkereskedő személyében. Ötven kilogramm cukor, egy kiló tea és öt üveg rum : ez a „Karosszékben" cimű nagy rajztudásra és pompáis színérzekre valló szép képének ellenértéke. Mit fog csinálni ezzel a fél fűszerüzlettel ? kérdezzük. — Egy évig teát reggelizem és uzsonnázom. Ezúton hívom meg összes barátaimat teára. 
Lovas l.ajos budapesti tájképei is meglehetős kelendőségnek örvendenek. 



Borbereki K. Zoltán „önarckép"-e és '"Füst"-je a kiállítás legértékesebb darabjai közé tartozik. Egy pesti kávés két hónapig napi uzsonnát ajánlott fel érte. 
A legérdekesebb ajánlatot azonban az egyik kiállító festőművésznő kapta egy magát hírlapírónak nevező fiatalembertől, axi felajánlotta egyik kepéért, hogy ő majd kritikát fog írni róla.


A Budai Szépművészeti Társulat cserckiálll tásának jelentős anyagi és erkölcsi sikere van.

2017. május 30., kedd

JÓZSEF ATTILA MÚZSÁI

Gyenes Gitta :Tabáni részlet

Van a TabánAnno Galériában  egy  szerény kis vázlat Gyenes Gitta a szignóval. A tabáni Fehérsas tér sarkán  hajdanvolt kis papírkereskedést ábrázolja,amely házacska  a még a török időkből maradt fenn . De  hogy jön ide József Attila?

GYENES GITTA




Gyenes Gitta 1888-ban született és 1960-ban halt meg, mindvégig Budapesten élt. Tanulmányait Budapesten, Nagybányán a híres művésztelepen és Rómában végezte. Polgári családban született és egy jól ismert újságíró (Wallesz Jenő) felesége lett. Zuglói tágas otthonuk a húszas-harmincas években művészeti és irodalmi szalonként vált ismertté, mely vonzotta a fiatal tehetségeket, többek között József Attilát és barátait is.
Gyenes Gitta vonzó és művelt asszony volt, aki számos kiállításon szerepelt alkotásaival, porcelánfestészettől, formatervezésen át a festészetig. A húszas-harmincas években alkotott art deco grafikái és festményei kiemelkedő szépségűek, több közülük a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona.


József Attila legkiemelkedőbb versei közül Gyenes Gittához írta a
 Nyár volt.....


NYÁR VOLT

Nyár volt,
De mindnyájan fáztunk,
Hát begyújtottunk a mesekályhákba,
Ott melegedett belém,
Hogy valahol, ahová elérünk,
Vár ránk a lány, aki mi vagyunk,
Vár rátok a legény, aki meg ti vagytok,
Biztosan és észrevétlenűl,
Mint hóborított földekben a tavasz
És előjön és megigéz,
Ha napszivünk kisüt szép homlokunkon.

1924. jan. 29.

.....és a ......

Miért hagytál el, hogyha kívánsz    címűeket

          

Gyenes Gitta lánya Wallesz Luca, aki tizenéves korától érdeklődő és egyre aktívabb szereplője a családi irodalmi szalonnak. Szépsége, mint a fényképek is igazolják, valóban elbűvölő, tehetsége a művészetekben szintén sokoldalú, bár nem jut el olyan elismertségig, mint édesanyja.



Wallesz Luca



Wallesz Luca

Wallesz Lucához, aki ekkor 16 éves, 1927 karácsonya és 1928 között egy egész csokor gyönyörű verset ír József Attila. E Luca-versciklus nyitó, egyben egyik legismertebb darabja, az Áldalak búval vigalommal című, mely annyira muzsikál, hogy több kiváló zenei feldolgozás ihletője is lett.” (Zarándy Zoltán)
****************************
A Kossuth Rádióban 2001. június 10-én elhangzott Névjegy-beszélgetés
Vértessy Sándor interjúja Sándor Ivánnal
– E múltidéző kitérő után hallgatom a József Attila-élményt.
– Igen. Nos, Wallesz Luca, aki József Attila első múzsája volt 1924-től, később az Amerikai út 74-ben lakott. Gyerekkoromban ismertem meg. Ezelőtt 25 évvel elindultam a nyomába, mert úgy éreztem, hogy többet kell tudnom arról a világról, amiben József Attila is itt élt a szomszédos Korong utcában. Amit most mondok, Wallesz Lucától tudtam meg. A szomszédos ház itt a Mexikói út 54. A második emeleti lakásba lépett be József Attila 1924 decemberében. Walleszék akkor ott laktak. Gyenes Gitta – Luca anyja – festő volt. Ő hívta meg a 19 éves József Attilát a műtermébe. Először a festőmamába volt szerelmes, aztán Lucába. Ha kinézünk az erkélyen, akkor látsz két öreg gesztenyefát. A lakóktól, akik itt laknak, szüleik emlékeit közvetítve megtudtam, hogy ezek alatt a régi gesztenyefák alatt ült József Attila is Gyenes Gitta is. Az Az a szép régi asszony című versben írja: „Azt a szép, régi asszonyt szeretném látni, ismét… Csak látni szeretném őt, nincs vele semmi tervem. Napozva, álmodozva, amint ott ült a kertben. S mint ő maga becsukva, egy könyv van a kezében, s körül nagy, tömött lombok zúgnak az őszi szélben”… Hát itt írta. Zúgnak itt azóta is a nagy tömött lombok. Attila később a Korong utcában lakott, ott írta az Eszmélet című versét. A tizenkettedik strófa: „Vasútnál lakom. Erre sok vonat jön-megy és el-elnézem, hogy’ szállnak fényes ablakok a lengedező szösz-sötétben”… Hallom ebben a lakásban a vonatok hangját. Márton László kiváló fiatalabb írótársam egy ideig itt lakott a környéken. Adtam neki ebből a József Attila fotóból, ami Gyenes Gitta festménye alapján készült. Nekem Luca adta. A hátára ráírtam: Laci elmondtam neked, hogy kitől kaptam ezt a fotót, elmondtam a történetét. Add majd te is tovább egyszer ezt a képet, őrizzük, őriztessük meg az élményét.

Faludy György visszaemlékezése:
Jegyzetek az esőerdőből
A 30-as évek közepén nagyobb társaság jött össze szombatonként Gyenes Gitta festőművésznő lakásán. Forgács Anti, Goda Gábor, József Attila és e sorok írója a társaság törzstagjai közé tartozott. Összejöveteleink központja és célja a festőművésznő lánya, Luca volt. Attila Lucának udvarolt, mint ahogy hozzá írt szerelmes verseiből közismert. Luca, úgy hiszem, nagyon kedvelte Attilát, a költőt és verseit, de személyéhez jóval kevésbé vonzódott. Alighanem ez volt az oka, hogy Attila az egyik szombaton kijelentette: másnap, vasárnap rajta lesz a 4:25-kor induló ceglédi vonaton. Nézzük meg őt az erkélyről, mert bizonyságot tesz majd Luca iránt érzett szerelméről.
Ebből semmit sem értettünk. A ceglédi vonat annak idején kelet felé a Nyugati pályaudvarról indult, ahogy a bécsi vonat manapság a Keletiből indul. Lucáék Zuglóban laktak, azt hiszem , a Mexikói úton; nyugatra néző erkélyükről le lehetett látni a vasúti sínekre. A Thököly utat, talán kétszáz méterrel odább, akkoriban - 1935 vagy 36 nyarán - a vonatok még nem hídon keresztezték, mint most, hanem sorompó volt, amiért is a szerelvények lépésben haladtak keresztül. Hogy azonban Attila mire készül vonaton és miért kívánja, hogy a balkonról nézzük - ezt nem tudta egyikünk sem.

Vasárnap délután ott szorongtunk valamennyien az erkélyen. Luca zsámolyon ült a balkon közepén, mi pedig félkörben álltunk, illetve szorongtunk mögötte. A ceglédi személyvonat menetrendszerűen tűnt fel. Attila az egyik lehúzott, harmadik osztályú ablaknál állt. Mintha biccentett volna felénk. Leemelte fekete kalapját és maga mögé hajította. Aztán mellmagasságban gyufát gyújtott és kihajolt az ablakon. Az égő gyufát a hajába dobta. Később tudtuk meg tőle, hogy előzetesen egy kis flaska benzinnel locsolta meg. Néhány pillantásig hosszú lángnyelvet vonszolt feje mögött, majd újra föltette kalapját. Ott állt, mereven, mozdulatlanul - talán azt figyelte: megnyerte-e Luca szerelmét? - míg a szerelvény elragadta előlünk.




József Attila: 

Mikor az utcán átment a kedves...

Mikor az uccán átment a kedves,
galambok ültek a verebekhez.

Mikor gyöngéden járdára lépett,
édes bokája derengve fénylett.

Mikor a válla picikét rándult,
egy kis fiúcska utána bámult.

Lebegve lépett – már gyúlt a villany
s kedvükre nézték, csodálták vígan.

És ránevettek, senki se bánta,
hogy ő a szívem gyökere-ága.

Akit ringattam vigyázva, ölben,
óh hogy aggódtam – elveszik tőlem!

De begyes kedvük szivemre rászállt,
letörte ott az irígy virágszált.

És ment a kedves, szépen, derűsen,
karcsú szél hajlott utána hűsen!

1925. jún. / 1928

   
    

     



Én,József Attila itt vgyok
A költő 1927-ben