VISKÓ A GELLÉRTHEGYEN 1906

 

NE BÍRÁLJUK A BUDAI VENDÉGLŐKET!!

BUDAI VENDÉGLŐ 1930

Aszlányi Károly írása

Megjött a gólya, megjött a fecske, megjött a budai vendéglő. Télen a budai vendéglő alszik, Gyertyaszentelőkor kidugja az orrát, ha szép idő van, visszamegy. 

Tavasszal a budai vendéglőt tatarozzák. Ez már évek óta így van, ellentétben a budai vendéggel, amelyet évek óta nem tataroztak. 

A budai vendéglőre jellemző, hogy ablakában muskátli és étlap virít. A muskátlin virág, az étlapon árak nyílnak. Amikor szép idő van, kirakják az asztalokat, amikor csúnya idő van, tönkremennek. Ilyesmiről már neoprimitivizmus írni. 

Gázoljunk bele a tradíciókba, rántsuk le a leplet, valljuk be, állapítsuk meg, jelentsük ki: 

a budai vendéglő mint olyan, már rég nem olyan, mint volt. 

A budai vendéglő tulajdonosa pesti.

 Pincérei pestiek, 

vendégei pestiek .

A rendes, konzervatív budai polgár ki nem állhatja a lármás pestieket, inkább Pestre jár sörözni, minthogy találkozzék velük. 

A budai vendéglőben pesti jazz pesti dalokat ropogtat. Parkett, cocktail, tánc, frakk, autó- tábor jellemző a budai vendéglőre, manapság. 

Szép meleg estéken egész Pest Budára megy. Az egyik oldal üres, a másik oldal zsúfolt. Háztartási alkalmazottak a Gellérthegyen, urak és hölgyek a budai vendéglőkben szellőznek. Aki idegen Pest éjszakai életére kíváncsi, — Budára kalauzolják. Buda kis utcáin Pest jellegzetes figurái tűnnek elénk, a pesti forgalom Budán forog, a pesti lárma Budán tombol. A pesti utcák üresek, csöndesek és néptelenek, mint a budai utcák lennének, ha nem lennének olyanok, mint a pesti utcák. A pesti vendéglők elnéptelenednek, üresek, csöndesek, hangulatosak, mint a budai vendéglők lennének, há nem lennének olyanok, mint a pesti vendéglők, ha nem lennének olyanok, mint a budaiak. 

— Únom ezt a lármás várost, — mondja a balparton valaki, — átruccanok Budára. Igen ám, de ugyanakkor 500.000 ember gondolja, mondja és teszi ugyanezt. 500.000 ember ruccan át Budára, hogy egy kicsit egyedül legyen. Azonkívül átruccan a por, a lárma, a forgalom és átruccannak a horribilis árak és a pesti jassság, átruccan egész Pest a csöndes Budára, — a csönd, a hangulat és tiszta levegő ellenben vállat von és otthagyja őket és Pestre menekül. 

A budai vendéglőt az különbözteti meg tehát a pestitől, hogy olyan zsúfolt, mint a pesti vendéglő, olyan hangos, mint a pesti vendéglő, de sokkal drágább.

                       Dajkamese, hogy  a budai  vendéglőnek  speciális hangulata van. A macskát letapossák, a virágokat kitépik, a hangulatot lemészárolják a pestiek. Ha van valami, ami jellemző a budai vendéglőre, az nem lehet más, mint hogy hamisítatlan pesti jellegű zenés lokál, ahol esetleg, még le nem tépett és szét nem taposott fametszetek emlékeztetnek egy városrészre, amelyet Budának hívtak valamikor s amelyet repülőgépről néha még lehet látni, közelről azonban semmiesetre sem. 

Eljön a nap, midőn a budai vendéglőt már csak az fogja jellemezni, hogy Pesten van. 

Budapesti Hírlap, 1930. május (50. évfolyam, 98-122. szám)1930-05-18 / 112. szám

Az írás után alig 8 évvel  az ismert és sikeres író Aszlányi Károly szörnyethalt a dorogi országúton...

ANNA-BÁL TABÁNTÓL DUNAFÜREDIG

FRISS UJSÁG

1939 július 16, vasárnap

Feltámad a tabáni őslakók legendás Anna-bálja 

Milyen volt régen és milyen lesz most a vígasság? 

Tabán: már nincs, de tabániak vannak. 

Eltűntek a Gellérthegy, lankájáról az apró, omladozó házak, a macskaköves, girbe gurba uecák, a vén szederfák és Poldi bácsi vendéglője. Tabán pacsirtája ki tudja. , hol énekel  most. ha még él] ez az egykor szép napokat látott, volt bécsi énekesnő, s ki tudja, hol énekelnek a sárga kanárimadarak, melyek a kis ablakok mögött tril- láztak, a sötét, levegőtlen szobácskákban? Hol játszanak a srammlik. melyek egykor itt muzsikáltak és hol muzsikálnak a régi zenélőórák. melyek a szűz imáját és a Norma áriát játszották az öreg bútorok között. Tabán már nincs, de tabániak azért vannak. A rögtől elszakadtak, szétszóródtak a nagyváros minden irányában mégis tabániaknak tartják, mondják, magukat most is. Elsősorban azok. akik ott maradhattak az I. kerületben, mely az egykori Tabán kerülete volt, annak is a lebontott régi városrészhez közeleső uccák házaiban, ahonnan el-elsétálnak a Kőkereszthez, mely még ott áll régi helyén, az úri környezetben. 

Az őslakók, akik az évszázadokon át Tabánban élő családokból születtek, nem felejtették el a régi Tabánt. Holott nem volt* fényűző, kényelmes, fővárosias városrész. Elhanyagolt volt. rendezetlen volt. vad volt. de Tabán volt és ennek a szónak varázsa, varázslatos ereje van ma is. 

Az I. kerületi Iparoskor kebelében működik a Budai Iparos Ke reskedő Ifjak Kultúr Egyesülete. Híres műkedvelő színjátszó társulata van. a testvéri összetartást, a jól végzett munka utáni polgári szórakozást ápolja. Tagjai Tabán őslakóinak utódai. Ezek most elhatározták. hogy július 22-én. szombaton feltámasztják a régi. legendás hírű tabáni Anna-bálat. 

-Ez idézi fel az emlékezést, hogy milyen volt régen a tabániak Anna-báljal 

Amikor az öreg Potorisics bácsi rendezte 

A régi Tabánban alig élt úgynevezett kaputos ember. A kézművesek, iparosok, munkások városnegyede volt. még régebben, a nagyapák és dédapák idejében a  halászóké, vízimalmosoké és hajósoké A céhek már eltűntek, de a Tabán sokáig ápolta a céhhagyományokat. céhemlékeket. A Hadnagy utcai kedélyes kocsmában egy asztalnál borozgattak a kádárok, bognárok. lakatosok, asztalosok az öreg Potorisics bácsival, aki foglalkozására nézve nyugalmazott dunai hajóskapitány volt és arról yoU nevezetes, hogy csömört kapótt a víztől, csak a borért lelkese dett. 

Potorisics bácsi nem volt mindig kapitány, nem volt mindig bácsi, fiatal éveiben dunai hajós volt. aki a Tabánban lakott,és lelke volt az ifjúságnak. A régi Anna bálokat ő rendezte, szárazon és vizen. Inkább vizen, mert ott össze gyűjtötte hajóján a borozókat, a pajtásokat, a szépséges leányzókat és daliás ifjakat és a nyári estében, a csillagos ég alatt elvitte őket hajójával valamelyik dunai szigetre, a srammli-zenekarral, a cigányokkal, a sörös és boroshordókkal, a kolbászsütő asszonyokkal. a rácpontyot készítő öreg halászokkal együtt, úgy vigadtak szórakoztak hajnalhasadásig. 

Potorisics bácsi előtt is rendeztek a tabániak Anna-bálokat, esztendőről-eszteudőre. Előfordult hogy kedvük kerekedett és átrándúltak a Városmajorba, ahol akkoriban még a mariandl volt a divatos szerencsejáték, a városmajoriak saiát termésű budai bort mértek. nem is kellett messze menniük szüretelni. Ott termett a szőlő a mostani Városmajor ucca tájékán, ha ugyan tavaszi áradásakor el nem pusztította az Ördögárok megdagadt vize. Céllövészet, tekeverseny előzte meg a báli mulatságot aki a hordó sört megnyerte, nyomban csapraüthette, aki a kakast nyerte iueg: megkoppaszthatta és nyársrahúzhatta rögtön. 

Anna-bál napján korán letették a szerszámokat a tabáni kézművesek és inarosok műhelyeiben. A fehérnép egész nap csinosította ma gát, a dalárda a torkát köszörülte, a cigány negyedik húrt kerített hegedűjére. Gondtalan, vidám, zenés. nótás. mámoros volt a régi tabáni Anna-bál, vendégeket is hív tak, nemcsak a Várból és a Vízi városból, hanem a messze Pestről is, várbelivel akkoriban a hajóhíd adta az együttélést, az összeköttetést. 

Volt is híre, becsülete a tabániak Anna-báljának. Ha a Gellérthegy tetején rendezték, ahol akkor még csillagvizsgáló épülete állt a régi fából készült Gerendavár helyén kora délután kezdődött, ökörsütéssei, állatheccekkel és más szórakouzásokkal 

A feltámasztott tabáni Anna-bál este kilenc órakor kezdődik, julius 22-én. Boltzárás után. Külön hajót bérelt a szorgalmas, igyekvő rendezőség, mely a Gellértfürdő előtti hajóállomásról indul este kilenc órákor. Dunafüredre viszi a hajó a bálozókat. Ott kötnek ki. Fényáradatban siklik majd a hajó a csendes Dunán és a két partra el hallatszik az ének, a muzsikaszó. A lányok, legények magyaros ruhába öltöznek, Dunafüreden népies játékokat mutatnak be, tárogatósok édes-bús nótázása sír bele a dunaparti éjszakába és mire hajnalodik, még járni fogják a híres Kállay-kettőst.

Arra is gondoltak, hogy Isten ments, az időjárás elronthatja, az eső elverheti a mulatságot. Oda se neki! Ott a bérelt hajó és a dunafüredi tágas nyári fogadó, fő a jókedv, a bút, bánatot otthon hagyják ezen az estén, ezen az éjszakán a tabániak, akik az őslakók szellemében akarják az Anna-bálat áttáncolni, átmulatni a vasárnapi reggelbe. Az sem zavar, hogy az Anna-bál nem Anna napkor lesz- Anna napja hétköznapra esik. 

A hétköznap pedig a munkáé, a műhelyé, a bolté, a szaladgálásé, a küzdelemé és a hajszáé az élettel, a megélhetésért!

Vajjon- így volt ez régente is? Nem volt így. A régi Tabán őslakói megengedhették maguknak, hogy Anna napját, az ő hagyományos, legendás báljaik napját ünnepnapnak nyilvánították. 

Ma már ez lehetetlen. Lassan-lassan az ünnepnapok is munkanapok lesznek, olyan lázas a hajsza, olyan kicsi a kenyér és olyan kevés a pénz a kispolgárok erszényében.

A régi Tabán boldogabban, könnyebben élt, az őslakók ifjú utódai, leszármazottai viszont jobban tudják értékelni a mai életet s annak minden kis örömét, halovány szépségeit.

Hogy is énekelte a költő ezekről az utódokról?

„Lesznek-e oly boldogok, mint a holtak.

Kik a Tabánban oly boldogok , voltak?“

TABÁNI RÉSZLETEK...

 

MASTER CHEF VIP ANNO 1930

Nagy divat manapság a főzőverseny. 

Tömegek izgulnak,melyik celeb jut be aktuális párjával  a döntőbe , kinek a rántása kozmál oda és ki v iszi el a fődíjat, közben orrvérzésig reklám (sberbank és hüvelygomba!) Nem új dolog ez kérem.Már a harmincas években is volt főzőverseny Budapesten a Fővárosi Gázművek szoíd reklámjaként. Igaz szó nem volt  még celebekről.

      AKI 14.4 FILLÉR ÁRA  GÁZZAL 3 F0GÁS0S MENÜT FŐZ...

Nemzeti Ujság 1930 03 23.

A gázművek főzőversenyének autszájder győztese nem tanult főzni és hivatalnok-kisasszony. 

BUDAPESTI LÁNYOK, AKIKNEK KEZÉBEN OTTHONOS A FŐZŐKANÁL 

A megszokott kép: a terem közepén gáztűzhelyek és mellettük kipirult arcú fehérkötős, fehérbóbitás lányok. 
(Ez jó, hogy már ezzel a „megszokott“ jelzővel lehet kezdeni. De így van. Budapest kezd érdeklődni a főzőversenyek iránt. Budapest lányai, akiknek kezében pár évvel ezelőtt csak a cigaretta és a rúzsceruza forgott otthonosan, most kezdik megismerni a főzőkanalat is.) 

A kétnapos főzőverseny első napján a terítési verseny után már megkezdődtek a találgatások a helyezésekről:

"S végül kiemelve kell megemlékeznünk a 11. számú magyar asztalról, melyet Szentkeressy Kata terített. Minden holmi magyar volt ezen az asztalon. Az edények régi holicsi és bélapátfalvai darabok, s a szőttesek közt a sárközi, a buzsáki, a torontáli és a székely szövőművészet remekei szerepeltek. Azt hisszük, hogy ennek az asztalnak van leginkább esélye az első díjra."

Magyarság 1930 03.18

Második nap:

— (Megkezdődött a katolikus lányok főzőversenye.) 

"A Katolikus Lányok Országos Szövetsége szombaton kezdte meg azt a versenyét, amelyben a háztartási tudományokban mérik össze erejüket a budapesti lányok. A Károlyi-palotában már kora délután nagy sürgés-forgás volt. A kipirult arcú, izgatott versenyzők lázasan készültek a mérkőzésre, amelynek során pörköltet és piskótatésztát kellett készíteni. Sisteregtek a fazekak, forgott a főzőkanál és rövidesen remek pörkölt illatát érezte a nagyszámú nézőközönség. Akadt persze olyan is, amely nyers maradt, vagy odaégett, de általában sikerült a pörkölt, amit legjobban bizonyít az, hogy nagy része elfogyott. Még nagyobb sikere volt a piskótatésztának, amely olyan ízletes lett, hogy alig maradt belőle a zsűrinek. A lelkes és kényes közönség a szó szoros értelmében elkapkodta a verseny eredményét és a zsűri csak nagynehezen tudott akkora falatot keríteni, amelyből véleményt mondhat a versenyzők szakácsművészetéről" *

Az új energia, a gáz népszerűsítése 1930-ban

Második nap:

A versenynek már vége, fent a pódiumon ott állnak a zsűri tagjai: Stumpf Károlyné, Stadler Frida, Freiberger Miksáné, Alszeghy Piroska , Ordódy Jánosné, Radák Olga dr, Kelemen Konstancia, Csapodi Hedvig, Fallenbüchl Tivadar és Karét Ilonka.

Ételszag. 

Most hirdetik az eredményt. 

Az első Szentkeressy Kató. 

Legnagyobb érdeme, hogy 14.4 fillér ára gázzal főzte meg az ebédet, mely zöldséglevesből, párolt sertéskarajból, rizsköritésből, sárga barack kompótból és diós pozsonyi kifliből áll. 

(A legérdekesebb, hogy a főváros Gázművei, mely a Katolikus Lányok Országos Szövetségével karöltve rendezte a versenyt, önmaga ellen csinál propagandát: a versenyben az a győztes, aki legkevesebb gázzal tudja megsütni ugyanazt a menüt, hozzá még igazán értékes ajándékokat: gáztakaréktüzhelyeket és rezsókat osztogat ki azok között, akik legnagyobb takarékossággal bánnak a gázzal.) 

Szentkeressy Kató (míg a zsűri a többi győztes nevét olvassa föl) gyorsan elmondja mindazt, ami győzelmével kapcsolatban érdekelheti a közönséget. 

Elsősorban is: autszájder. Amatőr főző. 

Nem tanult főzni. És nem is főz hivatásszerűen. Hivatalban van: egy nagy papírüzlet vezetésének gondja nehezedik ifjú vállaira. Az utóbbi két évben már két díjat nyert, mind a kettőt az asztalterítés versenyében. 

(Minden jel arra vall tehát, hogy a győztes hivatalnokkisasszonyból mintaháziasszony és feleség lesz. Ezt azonban csak úgy mondom. Zárójelben.) 

Egyéni tulajdonságaihoz tartozik még, hogy ő is a KLOSz. tagja.

-(a sors úgy hozta, hogy  nagynénémből, Szentkeressy Katóból tényleg kiváló háziasszony lett . Tabánban tanult meg spórolni a kosztpénzzel, nyomdász nagyapám, házmester nagyanyám és  kilenc testvére mellett. Férje hadifogolyként halt meg  útban Szibéria felé a Kaspi tengeren elsüllyedt fogolyszállító hajón. Vidéken, özvegyként fillérekből kellett felnevelnie három gyermeket, egy fiút és két leányt.
Közülük  egy sztahanovista szövőnő, egy tanítónő , fia pedig -Péri József  Munkácsy-díjas ötvösművész lett)-

A többi nyertes: 2. Trau Margit (a Katolikus Háziasszonyok Országos Főzőiskolájának „hallgatója“. 3. Lingsch Mária (a Prohászka-utcai Háztartási Továbbképző növendéke). 

A dijakat Schön Győző vezérigazgató osztotta ki. A verseny rendezésében Streck Ede igazgató, Laurisin Miklósné és Túli Géza főfelügyelő szereztek érdemeket.

Egy évvel korábban egy berlini zenés főzőverseny kapcsán még így gúnyolódtak az újságírók:

"Úgy képzelem a dolgot, hogy a főzőverseny résztvevői bevonulnának a 
Befordultam a konyhára kezdetű indulóval és aztán a különböző versenyszámoknál a zenekar aktuális dalokat játszana, mint a moziban. Például: 
Zene 
1. Levesverseny. 
a) Marhahusleves Szeretnék szántani, hat 
ökröt hajlani 
b) Gombaleves Gimbelem-gombalom 
2. Husverseny. 
a) Borjú Boci, boci, tarka 
b) Vadhús Azt gondoltam, hogy egy 
róka, vagy egy nyúl 
3. Körítésverseny Vékony deszkakörités 
4. Különböző főzelékek Kerek a káposzta 
Ki az urát nem szereti, sárgarépát főzzön neki 
5. Egzotikus ételek 
pld. „fecskefészek“ Eresz alatt fészkel a fecske • 
Satöbbi. 
Az idő rövidsége folytán most hirtelen nem jut eszembe több aktuális főzési zene, csak arra az egyre hívom fel az illetékes körök figyelmét, hogy az ételeket végigkóstoló zsűri ablaka alatt feltétlenül húzássák el bizonyos okokból a kóstolás utáni hajnalon a kővetkező és valószínűleg szintén aktuális dalt: 
-Az éjszaka nem aludtam egy órát...“ 

Amely nótával maradtam az illetékes körök alázatos tisztelője   

Zágon István"

Hja, 1930-tól megváltoztak az idők, elhalt a  gúnyolódás, 1944-ig rendezték a főzőversenyeket,melyeknek első nyertese Kató néném lett.

                                         Antik bélapátfalvi kerámia

SNAPSZER-VERSENY A SZARVAS TÉREN...

Tabán a budai oldalon fekszik, a snapszerverseny pedig Tabánban van.

Az I. kerületi Ipaioskör rendezi a Szarvas téri Horváth-féle vendéglőben. 

Hogy az olvasó kellő szakértelemmel kövessen bennünket a nemes vetélkedés színhelyére, közölnünk kell mindazt, amit a snapszerről megtudnunk sikerült. Eszerint:

 a snapszer egy kártyajáték, amelyet husz lappal játszanak, amennyiben a hetes, nyolcas és kilences nemszámit. Majdnem olyan, mint a Máriás. Van adu, van húszas és negyvenes bemondás. Az adu felső és király a sláger Akinek ilyen van, az két pontot ir. Egyébként a játék addig megy, amig valamelyik játékosnak hét pontja nincs. 


Ez a snapszer, amely, mint látható, semmi rokonságban sincs a snapsszal.

                          Terelik a nyereményt a helyszínre
(Zórád Ernő akvarellje)

 Ha csak ugy nem, hogy ezt a játékot snapszba szokás játszani. De itt komolyabb nyereménytárgyról van szó, -mert az Iparoskör tizepnégy libát és öt kiló kockacukrot tűzött ki a verseny bajnokainak.

Hét órára volt jelezve a verseny kezdete, de már fél hétkor annyian voltunk, hogy mozogni sem lehetett a szűk helyiségben. A balpart kártyás körei nyilván nem tudtak a dologról, meri nem láttuk ott a pesti kaszinók diadalmas kártyahőseit.

A Szinházin Élet saját fényképe a verseny helyszínéről..

Akadt egv hölgy is a versenyzők között: özvegy Pun Lajosné. Nyolcvanhét éves. Valószínű a pun-háboru idején tanult meg snapszert játszani.

Mindenki kapott egy számot, aztán sorsolással döntötték el. hogy kinek ki lesz a partnere.
Halálos csöndben indul meg a játék. Ez a szabály. Beszélni nem szabad. Kibicek sem ülhetnek az asztal mellett Inni lehet, de ezt sem szabad hangosan kérni. Van egy megbeszélt jel. Aki egy ujját nyujtja fel : az fröccsöt kap. Aki kettőt: az házmestert. Aki hármat: az hosszulépést. A párok hangtalanul viaskodnak egymással, a játékbiró asztaltól asztalig megy és nézi a bummerliket. A vesztesek félreülnek egy sarokba, a győzteseket újra párosítják.

Tizenkét órakor már csak néhánv pár játszik, özvegy Pun Lajosné korát meghazudtoló energiával nyomul a lista élére. Mindössze egy veszélyes ellenfele van még: Hermann János. A nyolcvanhét éves amazon vele kerül a döntőbe. Az első és második díjért folyik az ádáz küzdelem. Első dij: egy pár pulyka, második dij : egy pár kacsa. A kacsák izgatottan hápognak.
Az arcokon verejték gyöngyözik. özvegyünktől egészen elfordult a szerencse, minden bemondást Hermann János csinál meg.
— Negyven ! — kiáltja diadallal .

Özvegy Pun Lajosné megadással rogv a kacsákra. De a nézőközönség ajkán fölharsan az éljen.

Hermann Jánost a vállukra emelik és ugy hordják körül a termen. A matrona nem tudjaja. ezt irigyelje-e jobban, vagy a pulykákat. De tekintete a saját nvereménytárgyára esik és láthatólag megnyugszik:
— Lesz vagv két liter zsírjuk — mondja.
Pedig a kacsáknak már nem lesz, csak neki.

Így végződött Tabánban a snapszerverseny.

Szinházi Élet 1925/49

Hogy melyik volt a Horváth -féle vendéglő 1925-ban a tabáni Szarvas téren, ahol a nevezetes verseny lezajlott, ma már csak a MKVM (Magyar Kereskedelmi  és Vendéglátóipri Múzeum munkatársai tudnák kideríteni) pl.Saly Noémi....A Szarvas tér 1 akkortájt kávéház volt , az egykori Három Hetes  Grätz Mór kocsmájaként üzemelt a Szarvas tér 4 -ben . Maradt a Kentler-féle vendéglő a Szarvas tér 3-ban. Kevésbé felkapott hely, kell néki a reklám,én erre tippelnék

FEHÉRSAS UTCA és FESTETT MÁSA