SÁROS FÜRDŐ ANNO 1866

A Vasárnapi Újság 1866 április 22-i cikke

A budai Sáros-fürdő. 

 Dr. Vári Szahó Jánosnak a budapesti kir. orvos egylet 1865. jún. 3 an tartott értekezése nyomáN

A Szent-Gellérthegy tövénél, hol a Duna jobb partján fennálló házsor végződik és a Kelenföld kezdődik, ott, hol az ősz Gellérthegy délkeleti lábát méltósággal leeresztve, a Duna hullámaiban füröszti; ott buzog föl a régi hirü Sárosfürdö gazdag forrása; — ott, hol hajdan a konstantinápolyi kapu állott és némely irók szerint Szt. Erzsébetfalva, mások szerint Szt. Gellértfalva, egykoron virágzott: ott emelkedik a budai Sáros-fürdő, ősrégi török mecset-alaku kúpjával, elkezdett, de bevégzetlen palotaszerü épülete.

A Sáros fürdő látképe 1809-1844 között

A Sáros-fürdő (németül Blocksbad; Szt.Gellérthegy = Blocksberg) nevét egy részről azon primitív állapotától vette, melyben fürdővé alakittatása előtt volt; a monda szerint t. i. a Gellérthegy legvégső meredek sziklacsúcsa tövében egy a dunaparton elterül iszapos , sáros,mély tó volt, mely a közlekedést akadályozta; másrészről azon nagy mennyiségü iszaptól vagy sártól, mely benne képződik, és nemcsak a forrásmedenczében rakódik le roppant mennyiségben, hanem az egyes fürdőszobákban is, a különben kristály tiszta vizből, gyorsan és bőven képződik, s ennek falaira, lépcsőire vastag rétegekben le rakodik.
A sáros, iszapos tó közepében fölbuzgó források külön-külön vastag faoszlopok, mélyen levert czölöpök, pilóták által vannak befoglalva az ugynevezett égerfából — (alnus incana v. pubesc.) ezen a vizépitészeti technikában oly fontos tanemből, mely faköritést ismét háromsoros sziklakemény kőfal veszi körül, miknek oldalai szurokforma keverékkel bevonva. — Ezen erődök között buzognak föl alulról a fürdő gazdag forrásai; ezen örök időkre számitott védbástyák fölött áll, mint alapon, a kup-alaku nagy közfürdő és az 5 kisebb ősrégi török füidő;ezek tehát vizeiket mind alulról kapják.
A Sáros-fürdőt a törökök maiglan is szüzek fürdőjének, továbbá aga-fürdönek nevezik, s ezen nevezetet a traditio következő adomával hozza kapcsolatba. A fürdőben őrizet alatt elrejtve tartott fiatal szüzek laktak vagy fürödtek. Kik voltak ezek? Az aga vagy basa háremhölgyei ? vagy az elrablott és magasabb háremekbe szánt áldozatok ? erről  nincs krónika.
Egy másik adoma szerint a fürdő felett máig is látható barlangban, mely Szent-Iván barlangjának neveztetik, élt egykor egy bölcs és gyógytudományáról ismeretes remete,napjait a világ zajától elvonulva szent áhitattal töltve. —Ehhez zarándokolt a nép, tőle bajaiban tanácsot kérve, de különösen a szüzek és férjes nők panaszai hoztak ide számos szenvedőt, — kiket a bölcs remete a barlang előtt elterül sáros tóba fürdésre utasított.

A kibővített fürdő látképe 1866-ban

Hogy a női bajokban a magas hőfokú viz csakugyan óhajtott eredményt idéz elő, azt a viznek az idegrendszerre vonatkozó ingerlő hatásából ki lehet magyarázni, — s e czélból maiglan is látogattatik. Hogy kik által építtetett a Sáros-fürdő és mikor? e kérdésekre a történet igen homályos és bizonytalan adatokkal felelhet, de még ezen adatok is csak átalánosságban említik a budai fürdőket *). — Első nyomaival a Sáros-fürdőnek Kaprinai munkájában találkozunk, a hol 1459-ben emlités tétetik a Budavár déli részén es hévvizekről és a táj Szt. Erzsébet-falvának vagy Alhévviznek neveztetik. — Továbbá Oláh 1464-ben emliti hogy a Szt. Gellérthegy lábánál alig 10 lépésnyire a Dunától fakadnak a küteggel és sorvadással bajlódó betegre nézve üdvös források és gvógyerejü hévvizek. — Végre Vernher 1505-ben emliti, hogy a törökök Budavár elfoglalásakor a Sáros-fürdőt csak egy magas és meredek kiálló sziklacsucs által védve találták; s miután azt igen melegnek tapasztalták, a sziklaüreget mélyebben kivájták, és ezen állapotban használták a fürdőt és mindeniknél jobban kedvelték.
— Aasik török iró 1596-ban Damaszkusban megjelent munkájában már egy épületről is tesz emlitést, mely a Sáros-fürdő fölött állott és közel volt a beomláshoz. A legnagyobb valószínűséggel lehet a Sárosfürdő épitését a törököknek tulajdonítani azon időben, midőn Budavárát elfoglalták, és ezt bizonyitja a fürdőnek maiglan is meglevő török nevezete t. i. Adsika Ilidzsa, azaz: Aga fürdője.
Budavárának a törököktől lett visszafoglalásakor egy félig roskadozó épület volt a fürdőház és csak akkor lőn cabinos épülettel és fürdő szobákkal ellátva, midőn azt I. Leopold 1687. márcz. 3. Dr.Vartenbergi Illmer Frigyes testorvosának adományozta. — Ezen birtokos halála után Budaváros tulajdona lett és 1809-ben nyilvános árverés útján a Sagits család birtokába jutott és ezen családi vonalon birják azt jelenleg Koischor Szilárd ügyvéd és háztulajdonos és neje Sagits Zsófia. A jelen tulajdonos épittette a most fennálló palotaszerű épületet, azon terv szerint, melyet a boldogult nádor József főhg elfogadott; mely azonban, fájdalom, csak félig van kiépítve. Az emeletes, térés folyosókkal ellátott fürdőépület a Szt Gellértből letördelt sziklaalapra van építve és a régi török fürdőket — melyek az udvar közepén mintegy a földbe eltemetve eredeti egyszerűségben a képen látható kúp alatt buzognak föl — félkörben átölelve, falai között  27 lakószobát, vendéglői helyiséget tartalmaz, ezenkivül van az uj épületben a felső udvarban, 12 fürdő-szoba; az alsó udvarban vagyis a régi épületben 5 török fürdő és egy nagy közfürdő, mely 400 embert• egyszerre befogadni képes és folytonosan 2375 akó vizet tartalmaz a szünet nélküli földbuzgás által.
A fürdő épület a körülötte levő kerttel és a fölötte levő barlanggal öszesen 2106 ölnyi tért foglal el.Azon forrásokon kívül, mik az egyes török fürdőkbe ea a nagy közfürdőbe alulról buzognak föl,van még a fürdőnek két gazdag forrása. Az egyik ivó-forrásul használtatik és egy hosszú kőcsatornán ömlik a nagy fürdőbe. A másik a hegy belsejébe mélyen beható szikla-üregből buzog föl és amidőn egy részét kimeríthetetlen tartalmának az alsó fürdőkbe önti; másrészről egy lóerőre épült szivattyú segélyével a felső udvaron levő fürdőket  látja XX el189
Ami a Sáros fürdő gyógyhatását illeti, erről köteteket lehetne irni; legyen elég itt egyszerüen fölemlíteni, hogy a nagy közfürdőt egyedül évenkint 80 —90 ezer ember látogatja és vannak napok, midőn egy napon 1000, 1200 egyén fürdik.Fennen hirdeti a Sáros-fürd csoda erejét, ennek hagyományos ősi jóhirét azon körülmény, miszerint a most is fennálló törökfürdők kijavíttatása alkalmával a padláson annyi mankó és faláb volt— a meggyógyultak által ott letéve, fölhalmozva,hogy annak eltávolítására két kocsi kellett; kitünő bizonyítványa a fürdő  gyógyerejének azon ezer meg ezer beteg, kik messze földről ide hozatva . kosarakban, lepedőkben, háton vagy ölben hurczoltatják be magokat naponkint a fürdőbe, míg mások mankókon idegenek segélyével kínosan vánszorogtak be; és alig 8, 10, 15 fürdő után már magok lábán jöttek s meggyógyulva a legjobb egészségben hagyták el az áldott forrásokat.

A Sáros fürdő 186ban a Duna felől

 E fürdő hévizei  még mindig eredeti ősrégi jellegükben vannak, nem zsákmányolta ezt még ki a spaculativ ipar; miután azonban kedvező vegyi alkotásához kellemes fekvéssel is bir és kimeríthetetlen gazdag forrása mellett elegendő szabad térrel is rendelkezhetik: biztosan lehet reményleni, hogy a jelenleginél több anyagi erővel, egykor Magyarország legelső fürdőhelyévé fog emelkegni.
A fürdő-épületben van jó vendéglő;a köpölyözést egy ügyes és tapasztalt sebészkezeli; az orvosi felügyelettel jelenleg is, mint több év óta , Vári Szabó János pesti gy. orvos, sebésztudor és szülész van megbizva, ki is, mint a fürdő főorvosa naponkint látogatást tesz, és elfogadja a fürdő-épületben levő lakásán azokat, kik orvosi tanácsát igénybe veszik. A közlekedést Pest városával külön társas kocsik tartják fenn. Erre visz az ut a budai keserü vizforrásokhoz is.

*) L4sd: Die warmen Heilque'.len der Hauptstadt Ofen Dr. Liazhaiiir 1837. Pest

KALMÁR PÁL 03

ADJÁL KÖLCSÖN 50 PENGŐT HOLNAPIG


               


VALLOMÁS


                

ELMONDANI JAJ DE NEHÉZ

                


 VANNAK EGÉSZEN FURCSA DOLGOK


               

ERZSÉBET NAP

Erzsébet napon emlékezzünk egy királynéra ,Ferenc József feleségére , aki köztudomásúan nem csak szerette a magyarokat, de tett is értük. Szívesebben lakott Gödöllőn , mint a bécsi Burgba , talán legszívesebben Korfun kívűl. Nem a birodalmi érdekeket képviselte, de a magyarság fellendülését.
Nagy érdemei voltak a kiegyezés létrejöttében.Tragikus sorsú asszony volt, fia Rudolf öngyilkossága után
őt is elérte a végzet egy olasz anarchista merényletének lett áldozata. Nevét őrzi  a János-hegyi  Erzsébet kilátó emlékmű ( ide életében többször is visszatért) vagy pl. az Erzsébet híd, amit először Eskű-téri hídnak neveztek.


Erzsébet kitűnő politikai érzéke ellenére ritkán avatkozott bele az államügyekbe. Legnagyobb győzelmét a magyarkérdésben érte el. A poroszoktól 1866-ban elszenvedett vereség után kétségbeesve igyekezett megőrizni a birodalmat férje és fia számára. Nem ultimátumszerűen, hanem kitartóan és szívósan, minden diplomáciai és női eszközt bevetve küzdött a magyarság előnyben részesítéséért az osztrák udvar azon tagjaival szemben, akik továbbra is ragaszkodtak az „erős kéz” elvéhez. Ez olyan lépés volt, mely egyrészt más nemzetiségek, főleg a csehek háttérbe szorításával járt, másrészt viszont az egész birodalomban döntően erősítette a liberális irányzatot. Nem lehet eltekinteni azonban attól, hogy e lépésének egyik mozgatórugója az Andrássy Gyula grófhoz, 1848–49 egyik volt forradalmárához és későbbi magyar miniszterelnökhöz való barátsága – egyesek szerint vonzalma – volt.
Az 1867-ben megtörtént kiegyezés az Osztrák–Magyar Monarchia megalakulásához vezetett. Erzsébet ekkor férjével együtt Budára utazott, ahol magyar királyi párrá koronázták őket június 8-án a budai Nagyboldogasszony-, azaz Mátyás-templomban. Ősi hagyomány szerint koronázáskor a nemzet megajándékozza a királyt, a király a nemzetet. A királyi pár az Erzsébet által kedvelt gödöllői, hajdani Grassalkovich-kastélyt kapta ajándékul a hozzátartozó birtokkal és 100 000 arany forintot. Az utóbbit az 1848–49-es szabadságharc honvédözvegyei, árvái és hadirokkantjai javára ajánlották fel. A király nagylelkű gesztusa – ami felháborodást váltott ki a császári-királyi hadsereg veteránjai között – valószínűleg a királyné közbenjárásának volt köszönhető. (wikipédia)

(München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.)

A Vasárnapi Újság 1898 szeptemeber 18-i száma gyászkeretben jelent meg és teljes egészében az elvesztett királynőt gyászolja  

VASÁRNAPI ÚJSÁG 1898 SZEPTEMBER 18

A SZEGÉNYSÉG ORSZÁGÁBÓL

Budapesten egyszer — vagy húsz évvel ezelőtt — azt a felfedezést tették, hogy a gyá­rak nagy levezető csatornáiban, melyeken a kazánházakban és műhelyekben elhasznált meleg víz a Dunába ömlik, téhiz idején százával tanyázik a szegény nép, melyeknek otthona nincsen s mely a fűtött szoba édes melegét nem ismeri. 
A foglalkozásból kicseppent férfiak és asszonyok,szülői gondviselés nélkül az utczán kódorgó gyermekek ott húzták meg magukat a mérges, de jólesően meleg párákban dús boltívek alatt, prédái a fertőző beteg­ségeknek, s kétségbeesetten jaj dúltak fel, midőn a rendőrség felfedezte búvóhelyöket s a mindig érzelmes emberszeretet «megmentette» őket. 

Szegénységi bizonyítvány 1865-ből

Máskor a vén Gellérthegy odúiból zavart ki egy sereg «kétes exisztencziát a rendőri szigor s volt mit olvasni az újságokban a fővá­ros barlanglakóiról, kik minden bizonnyal veszedelmére váltak az annyira kívánatos, de sajnos, gyönge lábon álló közbátorságnak.   
      Évek múltával, midőn Budapest szédítő fejlődésének megfelelően új fényes hidak­kal — a technika valóságos csodáival — kap­csolták egymáshoz a nagy város palotasorokkal ékes partjait, néhány igen ügyes detektív azzal a jelentéssel lepte meg föllebbvalóit, hogy az egyik híd láncztartó vasoszlopainak üregében 
emberek tanyáznak éjnek idején s a belső szerkezet vasgerendáin alusszák tiltott álmai­kat, egymás mellé zsúfolva, mint az ó-torony­ban a denevérek. S egy este, midőn settenkedő léptekkel lopózkodnának nyaktörő utakon, a híd merevítőin, az ő biztosnak vélt tanyájuk felé: néhány rendőr űzőbe vette s elzavarta biztosnak hitt éjjeli szállásukról a vakmerő­ket. 
           A közrend és a közbátorság pedig újabb diadalát ülte ez estén a mi szép és boldog nagyvárosunkban. Budapesten rendőri szemmel nézik a szegény­séget. 
 A nyomort ezentúl legföljebb ha a jóté­kony egyesületek ismerik, s enyhítik nemesen és jóakaró módon: ingyen kenyér és tej kiosz­tásával, tüzelőszer adományozásával. A ki éhezik és kér, kap annyit, hogy éhen nem pusztul­hat; a ki fázik és van tanyája, kap tüzelni valót. De akinek nincs hol tüzet raknia ? Hol van az a száz menedékhely, mely képes volna befogadni azokat a szerencsétleneket, kikre Budapesten nem főznek, nem mosnak és a kik­nek nem fűtenek ? A menedékhelyek! És ha akadna egy jóté­kony tündér, mely máról holnapra felépítené mind a százat: vájjon adva volna-e az árkánum, mely eltüntetné a föld színéről a nyo­mort? Nincs ismeretlenebb ország kerek e világon Szegénység országánál. Ez ország határai bizonytalanabbak és hihetetlenül több fáradságot követelnek a fölfedezőktől, mint a 
délsarki tenger híres jégfalán túl elterülő ki nem kutatott sivatagjai a «Terra Australis»-nak. 
Nem utolsó dicsősége az emberiségnek, hogy akadtak felfedezői mindig e titokteljes ország­nak is  mely nem igér pályabérül arany és gyé­mánt-mezőket a merész kutatóknak. Az újkori nagy hódítások nemzete, az angol jár elől e té­ren a legmegragadóbb példával. Dickenstől fogva Albion gyermekei tették a leghihetetlenebb fel­fedezéseket a nyomor birodalmában. A londoni East-end szegénysége és fertője, a hogy a nagy író regényeiből és vázlataiból elénk tárul, nem megragadóbb, nem megrázóbb újszerűség-e, mint a melyet az Ázsia és Afrika vadul fanati­kus országainak első leírásaiban talált az embe­riség. A fáradhatatlan kutatásnak, mely Szegény­ség országát választja felfedezéseinek helyéül, tradicziói vannak az angol földön és különö­sen Londonban.
S ha látjuk a jótékonyság apostolail, kik átkelve a csatornán, fanatikus és nekünk idegenszerű hévvel hirdetik, országról országra kelve, az emberszeretet igéit. ne hall­gassunk azokra, kik egzaltáltságot és humort látnak e buzgalomban, hanem gondoljuk meg, hogy abban az országban, a honnan ezek jöt­tek, a kutatók kezeivel közelről nézik és vizsgálják az emberek a szegénység társadalmát és szervezetét, ott lelke van az emberszeretetnek mely a szárazföldön válik csupán hideg theóriává. 

    Londonban mostanság egy új felfedezője akadt Szegénység országának. Könyvében, me­lyet hamarosan lefordítottak idegen nyelvekre is ő maga nevezi el így a nyomor tanyáit. Felfe­dező utak Szegénység országában, ez az alczíme munkájának, a czíme pedig ez : A lelkek vásárjáról. A szerzője egy fiatal és szép angol nő: Oliva Malvery, s a mit megírt, saját szemeivel látta, saját viszontagságai közben élte át. 

Forrás :Vasárnapi Újság 8. SZÁM. 1908. 55. ÍVFOLYAM

Kassius:

 Íródott mindez 104 évvel ezelőtt, Budapesten. De jó, hogy a mai Magyarországon már nincs ilyen, a szegényeket és elesetteket  támogatja és felkarolja az Állam.  Vagy tévedek?

FELÚJÍTOTTÁK A RUDAS FÜDŐT

Befejeződött a Rudas Gyógyfürdő és Uszoda műemléki rekonstrukciója és turisztikai fejlesztése. A felújításra a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt. 2011-ben nyert el 393 millió forint támogatást az EU regionális fejlesztési alapjából, amelyet saját forrással egészített ki, a beruházás 493 millió forint összköltségének 22,7 százalékát biztosította a társaság.

Szőke László, a BGYH vezérigazgatója elmondta: a korszerűsítési programtól azt várják, hogy növekedni fog a 440 éves fürdő turisztikai vonzereje, így vendégforgalma is. Hozzátette: a társaság további fejlesztéseket tervez annak érdekében, hogy javítsák a Rudas fürdő versenyképességét és szolgáltatásainak kínálatát.

A fürdő épületében található régi palackozó rész - itt élményfürdőt szeretnének majd kialakítani - még nem került a használatukba.

A beruházás során a múlt értékeinek megőrzését tartották szem előtt, ám a jövő technológiájával szerelték fel a létesítményt. A homlokzatot és a tetőszerkezetet az 1800-as évek végi állapotnak megfelelően állították helyre, korabeli fotók és tervrajzok alapján. Így a fürdő hírnevéhez és múltjához méltó szépségével díszíti a Duna-part világörökség részének nyilvánított szakaszát - hangsúlyozta a BGYH vezérigazgatója. Az épületet akadálymentessé tették, korszerűsítették a fűtési, a szellőztetési és a világítástechnikai rendszereket. Az új büfét mind a fürdőben tartózkodó, mind pedig a fürdő területén kívül tartózkodó vendégek használhatják.

 Forrás:Itt lakunk.hu/budavár

POLITISCHE GREISLER

Nem a szigorúan vett Tabán területén volt Gürsch Ferenc vedéglője , attól kissé nyugatabbra a Budai Színkör táján, de kedvelt szórakozóhely volt és híres jó boráról

( erős vita fejlik ki a felett, hogy hol mérnek jobb bort, a «zöld ökör»-nél-e, vagy a « Politische Greisler »-nél, a «Trombitás »-nál-e vagy az «Utolsó krajczár»-nál)-Vasárnapi Újság 1885 május 31 352.oldal-

A tulajdonos az 1910-es évek közepén az első világháború alatt bezárta éttermét és elszegődött a Gundel-be fizetőpincérnek,valószínűleg a gazdasági körülmények kényszerítő hatása alatt.

Forrás:Lenci Gürsch/Facebook

Kocsmakedvelőknek további tabáni kocsmák ITT

A MEGFESTETT TABÁN