PAULOVITS PÁL : TABÁNI VISKÓK

FEKETE-SÁRGA

Magyar Ujság, 1871. április (5. évfolyam, 75-99. szám)1871-04-12 / 83. szám

Tegnap ,húsvét  hétfőn magam is elmentem a gellérthegyi búcsúr,a, gyönyörködni a mézeskalácsos sátrak, verklik, dudások, sípoló kucséberek és pereczesek vadregényes egyvelegében.

A gellérthegyi búcsú részlet

Felülről, a czitadella egyik faláról,egy hosszú  sovány fuhrweser * nézett le nyugodt, egykedvű pofával a hullámzó tömegre, mintha azt mondta volna: csak vígadjatok! majd amikor én fogok innen sípolni ezekkel a csövekkel, melyek itt mellettem állnak, akkor majd ti sírni fogtok s én leszek a vigadozó.


Mintegy tanúságául annak, hogy amit a fuhrweser magában gondolt, könnyen be is teljesedhetik, mellette bámészkodott a szép sárga- fekete zászlórúd.


gróf Andrássy Gyula, a kiegyezés honvédelmi minisztere

Én úgy örvendtem, midőn láttam, hogy az a rúd nem nemzeti színű. Mert, hogy a feketesárga jelvény alatt ott álljon az ország fővárosa felett az a folyton fenyegetőző százszáju állat, melynek neve citadella, ezt értem, ez természetes, ez logikus  De hogy saját nemzeti színeink álljanak ott feuyegetöleg, ezt már el nem bírnám viselni.
Legyen hála tehát néked, oh honvédelmi miniszter Andrássy, a delicat gondolatért, hogy a Gellérthegyen, valamint Budavár ormán ott hagytad a sárga-fekete zászlót. Valahányszor e szép színt látom, eszembe jut a te gyöngy lelked.

Klösz György fotója "a Citadellánál"
* fuhrweser= katona

TABÁNI HAJÓS EGYLET

Bp-i Tabáni Hajósok Önsegélyező és Temetkezési  Egylete 

Az egylet valamikor igen híres volt a régi Tabánban.

   1899-ben említik először, akkoriban a híres francia építész, Le Corbusier által is lerajzolt Hadnagy utca 45 volt az egyleti tagok törzshelye.



Tabáni Hajós Egylet jelvénye

Az egylet első székhelye a Hadnagy utca 45-ben
(Le Corbusier rajza)

Neve is más volt még :

Bp.i  Tabáni Hajósok Temekezési Egylete. 

Elnöke a Hadnagy u 45-ben lakó Bosnyákovits Mátyás szőlőműves, (1894-ben kocsmáros a  Horgony u 5-ben) Pénztárnokok: Witzlsberger János és Praxi Ignácz,( Praxi Ignácz , kocsmáros az   Aranykakas u 22-ben  1904-1908 között  )  

Tollnok: Plesckó (Pleska)János. 

az 1900-as évek elején a házat lebontották

Majd 1904-től  a Preiszler vendéglő a Kereszt utca 4-ben  lett az egylet közopntja.. Nem is akárki volt ekkor az elnöke, mint Adamasky (Adamszky) József  bornagykereskedő a Hegyaljai út 2-ből, korábban  a híres Mélypince kocsmárosa. Albecker Antal, a halászléiről  és rántotthalas, rácpontyos vacsoráiról nevezetes ALBECKER  vendéglő tulaja  is oszlopos tagja volt az egyletnek, melynek, pénztárosa Preiszler István  szintén vendéglős, először a Lepke u 3-ban,majd  a Kereszt utcai vendéglő tulajdonosa  

Preiszler vendéglő a Kereszt utca 4-ben

Az egyesület titkára (tollnok) Pleschkó János hajóvezető (lakik Tabán, Lepke utca 4). Az egyletről 1916 után 1922-28-években történik még említés.  Az egyleti tagok büszkén hordták kabátjuk hajókáján a horgonyos egyleti jelvényt.

Az Albecker pincéjében talán éppen az egyleti tagok mulatoznak

(kb.1930)

Ez időben  már az egylet székhelye a Kereszt tér 4-ben  volt, elnöke az a Schreil Győző, aki apósától átvette az Albecker irányítását. Az új pénztáros pedig a régi fia, ifjabb Preiszler István, miután apja 1924-ben meghalt.  A Tabán lebontásával aztán az egyletnek is vége lett.
Az egylet utolsó székhelye a Kereszt tér 4-ben

Mellékletek:

Az egylet  a Budapesti Czím és Lakjegyzékben

1898

1899

1900-01

1902-3

1904-05

1905-06

1906-7                  

1908

1909

1910

1911

1912

1913

1914

1916

1922

1928

Nagyapám az egylet jelvényével

Családi vonatkozásként annyit említenék meg, hogy nagyapámat mint az egylet tagdíjfizető tagját az 1932-ben még létező egylet valószínüleg maga temettette el( 1932 anuárjában halt meg),vagy legalábbis hozzájárult a család temetési költségeihez.

Mostanában  fellelt fotó:

Ezek szerimt az egylet 1770-ben lett alapítva?

A  nyíllal jelölt részleten nagyapámat vélem felfedezni......

Képes Krónika 1930 novemeber 4 

A nagymultú egylet 1943-ban nevet változtatott:



A m. kir. pénzügyminiszter a Budapest Tabáni Temetkezési Biztositó Egyesület (előbbi cimén : Budapest Tabáni Hajósok Temetkezési Egylete) módosított alapszabályait 21.508/1943. V. pü. min. szám alatt a in. kir. belügyminiszterrel egyetértésben láttamozta. 

1945-utánról nincs infó


1943 okt 24 Fóvárosi Közlöny

1945-utánról nincs infó,vagy mégis?


A belügyminiszter feloszlatta a Budapesti Betegségi és Temetkezési Bizlosító Egyesületet és a Soroksári Kereskedők Egyesületét, jóváhagyta a Hírlapterjesztők Országos Egyesülete, mint a Kiskereskedők Országos Szabad Szervezete tagegyesületét.

1948 október 

A belügyminiszter feloszlatta a Budapesti Betegségi és Temetkezési Bizlosító Egyesületet és a Soroksári Kereskedők Egyesületét, jóváhagyta a Hírlapterjesztők Országos Egyesülete, mint a Kiskereskedők Országos Szabad Szervezete tagegyesületét. 

Ha ez igaz ,a tabáni egylet is hasonló sorsra jutott

Régi, híres tabáni kőfaragódinasztia legöregebb élő leszármazottja hunyt el Reisz Lipót személyében. Őse az 1700-as években Lichtensrtein hercegségből települt át Budára. Legutóbb a tabáni emlékkiállításon be is mutatták Reisz bácsi vándorlegény ősének kutyabőrre írt mesterlevelét. Valamennyi Reisz-leszármazott kőfaragó-mester volt. A nagyapa az isaszegi csatában és Budavár 1849-es ostrománál tüntette ki magát. Reisz Lipót elnökségi tagja volt a Tabáni Hajós Egyletnek. Hétfőn temetik a Farkasréti temetőben.


Magyar nemzet 1965 január 24

kassius

HOLDVILÁG UTCA KÉZIKOCSIVAL 1926

és ugyanez Garzó Bertalan festményén

VÁRHELYI JÓZSEF

TANÁCSOK PECHES EMBERNEK

PETŐFI SZOBOR, A ZENÉLŐ AUTOMATA -A FŐVÁROSI LAPOK AKTUÁLIS !

Fővárosi Lapok 1882. március (49-74. szám)1882-03-09 / 56. szám

* A főváros közgyűlése tegnap egyhangúlag elfogadta a képzőművészeti bizottság indítványát, hogy a honalapitás ezeréves ünnepe tárgyában felirat intéztessék az országgyűléshez. Egyhangúlag megszavazták a Szent István szobrára is a huszonötezer forintot, mely összeg öt éven át ötezer ftos részletekben lesz kifizetendő.
 Hosszabb és érdekes vitát okozott számos tabáni lakos ama kérelme, hogy a tabáni katholikus templomban magyar istentisztelet tartassák. Az előadó főjegyző, ismertetvén a kérdést, azt inditványozá, hogy a kérvényt pártotólag terjeszszék a hercegprímás elé, ő lévén egyedül illetékes a tabáni hívek kielégítéséről gondoskodni. Ezzel szemben Polonyi Géza azt indítványozta, hogy előbb vizsgálatot rendeljenek, még pedig két irányban: össze kell gyűjteni hivatalosan a statisztikai adatokat,másodszor pedig hivatalosan kiderítendő a tabáni plébános magatartása, mert az mégis furcsa dolog, hogy a főváros által fizetett plébános nem akarja teljesíteni a magyar hívek kívánságát, csak uj alapítvány, uj dotáció árán. Cselka Nándor ó-budai plébános megjegyzé, hogy a hívek jobban tették volna, ha egyenesen a lelkészhez fordulnak, ki a herceg prímásnál megtette volna előterjesztését, a kath. plébánosok nem germanizálnak, magyarul vezetik az anyakönyveket, magyarul éreznek s nem lelik örömüket abban, ha németül, tótul kell predikálniok. 

  Fővárosi Lapok Fővárosi Lapok 1876. május (100-124. szám)1876-05-11 / 108. szám

Cigány romantika. 

A Tabánból egy cigány muzsikus átjött Pestre, valami családi ünnepre, lányával : Albertin Marival. Több népzenész volt együtt s jól mulattak. Egyszer éjjel csak azt veszik észre, hogy a csinos cigánylány nincs sehol. Eltűnt. És eltűnt egy fiatal muzsikus is: Kovács Ferenc. Az apa — »elkeseredésében mi telhetett tőle,« — maga ment vissza a Tabánba.

Fővárosi Lapok 1896. november (301-330. szám)1896-11-30 / 330. szám

— A tabáni búcsú. Tabánnak, a budai Ráczvárosnak ma volt a búcsúja. A katholikus plébánia- templom védőszentjének, Katalinnak, e héten volt a névünnepe s ebből az alkalomból tartották a mai búcsút. Hideg, de azért verőfényes idő kedvezett a búcsúnak, a mely igen népes volt. A plébánia-templomban egymást érték az ájtatosságok s Hunkár, Groszmann és Leimeter káplánok mondtak miséket. Tíz órakor volt a főistentisztelet, melyet Zierer Károly plébános czelebrált. A plébános mondta az ünnepi beszédet. A zene és énekkar Teltsch karnagy vezetése mellett több egyházi dalt adott elő. A nagy közönség, mely az istentiszteleten részt vett, délután megjelent a templom körül rögtönzött sokadalomban s estefelé eloszlott a tabáni hires bormérésekbe.

  Fővárosi Lapok Fővárosi Lapok 1893. október (271-301. szám)1893-10-03 / 273. szám

A tabáni vásárcsarnok és borvásártér érdekében tegnap a tabáni lakosság egy tekintélyes küldöttsége tisztelgett a belügyminiszternél, dr. Falk Miksa vezetése alatt. A belügyminiszter ugyanis nem hagyta jóvá a főváros közgyűlésének azt a határozatát, hogy a vásárcsarnok és alatta a borpincék a Döbrentey-térre építtessenek, mert azt eskütéri hid a Döbrentey-térbe torkollik. Ez azt a véleményt keltette a polgárságban, hogy a vásárcsarnokot nem a Tabánban fogják építeni. A küldöttség szónoka ezt fejtette ki beszédében s a belügyminiszter teljesen megnyugtató választ adott, mert ö csak abban az esetben kérte a kérdésnek újból való tanulmányozását, ha a hidépités a Döbrentey-téren nem engedné meg a vásárcsarnok elhelyezését. Ha ez lehetséges, akkor neki nincs oka a határozat foganatosítása elé akadályt gördíteni. A miniszter válasza egyelőre megnyugtatta a polgárságot.

Fővárosi Lapok 1888. november (302-331. szám)1888-11-25 / 326. szám

* Gyászmise egy szerb költőért. 

A tabáni gör. kel. szerb templomban ma vasárnap délelőtt 11 órakor, Magyarevics Jeremiás kér. esperes ünnepi gyászmisét mond az idei nyáron a fővárosban elhunyt hires szerb költő: Popovics Döméért. Popovics eredeti lírai és drámai művein kivül Petőfi, Arany és Garay számos művét s Dóczi L. »Csók«- ját is szerb nyelvre fordította. A gyászmisét a »Szerb ifjúsági kör« rendezi, a Thököly-intézet« növendékei énekkarának közreműködése mellett. Istentisztelet után a tabáni sirkertben fölszentelik azt az emlékkövet, melyet a budapesti szerb ifjak közadakozásból emeltek a korán elhunyt költő és hazafi sírja fölé.

Fővárosi Lapok 1893. február (32-59. szám)1893-02-16 / 47. szám

Árvíz

Duna Esztergomban is rohamosan árad, ma reggelre 15 centiméterrel emelkedett a viz. A vészbizottság ennek következtében ma délelőtt megalakult. A mentési munkálatokra veszély esetére 42 polgár jelentkezett. A vészbizottság 15 lábnyi magas vízállásnál permanenssé alakúi. A városi hatóság elhatározta, hogy ha a vízállás 16 lábnyira emelkedik, dobszóval hirdeti ki a lakosságnak, hogy óvatosságra figyelmeztesse. Az árviz leginkább a Tabán városrészt fenyegeti, mely mélyebben fekszik a többinél. Ha a viz 18 lábnyi magasságra emelkedik, mozsárlövéssel adják tudtára a Tabán lakóinak, a kik akkor azonnal kötelesek kihurcolkodni. Szóval az ijedelem nagy Esztergomban, mely sokat szokott szenvedni az árvizektől. Déli fél 1 órakor a viz magassága 3 méter 55 centiméter.

Fővárosi Lapok 1882. május (100-123. szám)1882-05-18 / 114. szám

* Hymen. 

A tabáni templomban kedden délután öt órakor vezette oltárhoz Kaubek Irma kisasszonyt, — ki a »budai kör« estélyein kedves, ügyes játékával sok élvezetet nyújtott a kör közönségének — Trümmer József fővárosi kereskedő. Az esketést Ziehrer tabáni plébános végezte, még pedig magyar nyelven, mi a Tabánban ma még ritkán esik meg. Szertartás alatt a »budai kör« műkedvelői Kreuzer »Dicsének« című férfikarát énekelték Csizik Béla vezetése alatt. Násznagyok voltak: Dulitzky Ferenc fővárosi hivatalnok és Petz József háztulajdonos; nyoszolyó asszony Dulitzky Ferencné úrnő; nyoszolyó lány Petz Teréz, vőfély Földváry Károly. — Dr. Flittner Frigyes, az osztrák-magyar bank jogtanácsosa, szombaton vezeti oltárhoz Waltherr Margit kisasszonyt, a gróf Károlyi-család levéltárnokának bájos leányát

Fővárosi Lapok 1884. május (103-128. szám)1884-05-13 / 113. szám

Az újonnan felavatott kisdedóvó épülete a Hadnagy utcában

A tabáni bölcsöház megnyitó ünnepélye.

(Május 11-én.

)

(F. F.) Az égi napnak sugara és melege jóltevőleg elhat a föld minden kis zugába; — 

Eddig a főváros oly számos jótékony-egylete mind csak a pesti oldalt részesité áldásos működésében ; a budai részeken csak szórványosan tünedeztek föl ilynemű intézetek, a tabáni kerület pedig, — ez a legelhagyatottabb s így a segélyt leginkább igénylő városrész újabb időkig teljesen mostoha gyermek volt még a humánus intézetek szempontjából is. Eddig majdnem reménytelenül állott a nagyterjedelmű fővárosnak nagy igényű többi kerületei mellett. A város nagy, a jótétemény fillére pedig számlálva van, s igy csak későbbi időtől várta reményei valósulták A reméltnél hamarább derült azonban reá is a szeretet napja s a humanizmus egyik legszebb céljára épült csarnokot avatott fel vasárnap, ünnepélyesen megnyitván az első budapesti bölcsőde-egylet által a Rácfürdővel szemközt állíttatott nagy és díszes bölcső házát.

Fővárosi Lapok 1895. október (269-299. szám)1895-10-12 / 280. szám

a) Egy konzorczium engedélyt kér arra, hogy a főváros közszobrait (Petőfi Sándort, Arany Jánost stb.) zenés automatákká alakíthassa át. Ezek csekély díjért — 10 fillér bedobása után — elénekelnék az angol Daisy-keringőt.

Ez ellen a terv ellen fölír a budapesti angol klub.

Dobjon be 10 krajcárt >>>>

               és Petőfi elmuzsikálja Önnek a                                  DAISY WALZERT

Ilyennek képzelték el akkortájt az automatizációt