KLIÉNÉ RÓNA KLÁRA

BARANGOLÁS A KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI MÚZEUMBAN

Egy múzeum 3D-ben,katt a linkre,kövesd a fehér kört..

https://www.panoramablog.eu/media/budapest/mkvm/mkvm.html?fbclid=IwAR3r3_t3vBsugcBZOZWBam0qewvW8-GcZoflWtqzcOr5afv3NKNNoIQ2BY4

Forrás :Saly Noémi

MÓRICZ ZSIGMOND: A TABÁNI KOCSMA

A feliratnak sikere volt. A világért senki az ő régi vendégei közül el nem ment az új vendéglőbe.
Az új étterem aztán megindította a reklámozást az egész városban. Az összes hirdetőoszlopokon s az összes villanyoskocsiban megjelentek a hirdetések:
”Friss malacot, rántott csirkét, fiatal libát csak a Száz Leándernél szabad enni”.
Az öreg mosolygott , s ijedező unokáját azzal vígasztalta, hogy:
          -Fiam, arany kocsi , arahy szög.
Meg is magyarázta, hogy egy régi vándorló legénytől azt tanulta ő, hogy „Arany kocsi után arany szög potyog az utcán”.
-Nem rossz az-mondta-,szeretnek az emberek a nagy bolt mellett a kicsibe bemenni.
Ha a Száz Leánder azt írta ki, hogy „pénteken halászlé”, akkor ő azt írta ki a krétával, hogy „ pénteken jön a friss májas”.
És a pesti vendégek elolvasták , ha jöttek a Tabánba, már csak az ő feliratát keresték, s olyan vendégek jöttek  , akikre azelőtt nem is számított . A kis kocsma nagyon megtetszett a pestieknek, mert ódon volt és valóságos csárda , s a bor, az felséges volt.
Így folyt a harc a két kocsma közt nyarakon keresztül. A nagy fényszórós reklám és a kréta viharos harca volt ez. A végén a Száz  Leánder szerződtette Bunkó Jancsit, a budapestiek kedvenc cigányprímását, s akkora fénybetűk  hirdették a Bunkó Jancsi nevét, hogy az végigvilágította az egész szemétdombot a Tabán közepén.
Az öreg csárdás fogta a krétát, és kiírta ,hogy:
            „ Bunkó Jancsi muzsikája..”
Az unokája aggódva nézte, mit fog most kiírni a nagyapa.
Azt írta,hogy:
    „………A  szomszédból áthallaccik .”

A pesti vendégek elolvasták , megértették, s beültek az üvegezett verandára, s itták a jó szekszárdi vöröset, és hallgatták a   „szonszédból” Bunkó Jancsi muzsikáját.
Ez az utolsó tabáni história, s ez immár legendává válik, mert bontják a Tabánt.
Elmúlik Budapestnek egy romantikus sarka , s ez a romok alá temeti a vén kocsmárost is a csodálatos leánderével.


(Móricz Zsigmond eddig kiadatlan riportja)

VÁLOGATÁS TABÁN-ANNO ARCHIV ( 2009- 2019) FOTÓIBÓL *1*

KERESZT TÉR FELSŐ SZÉLE

TABÁNI TAVASZ

Napkelet, 1925. január-május (3. évfolyam, 1-5. szám)1925-04-01 / 4. szám


Édes láz nyargal véremen keresztül 
Élet pezsdíti meg a holt röget 
S a kertek is mind rendre ébredeznek
 S vággyal sóhajtva suttogják: jöhet 
Tavasz suhan végig a vén Tabánban, 
Előtte virgonc szélapródja fut; 
Fütyül, dudol a kis haszontalanja 
S megzörrent minden rozzant, ó kaput. 
S csókot hint a Tavasz játszin, kacajjal. 
Selyemcipöben míg végigszalad, 
Útszéli tarlóin gesztenyék avarja
 Felnyög jajongva léptei alatt. 
Zokog, felsír minden száradt levélke
 S fájdalmasan fel jajdúl a szívem, 
Pedig nem gázolt rá picinyke talpa,
Csak kis keze ért hozzá szelíden. 
Mosolyg az ódon házak ráncos arca
 S a villamos robaja halk, vidám — 
(Hát otthon, otthon? ott is kikelet van 
Bozontos homlokú, vén Hargitán? . ..) 
Tavasz suhan végig öreg Tabánban 
S árván ődöngök utcák szegletén 
S rágondolok gyönyörű Máriámra 
Én száműzött, bús, erdélyi legény! . . 

. Mihály László.

TABÁNI UDVAR

PESTI HIRLAP 1848 MÁRCIUS 17

Pest márt. 16-án.

A tegnapi nap históriai nyomokat hagyott maga után. Mi kezdetben csak demonstrátió’ színét viselő, később erkölcsi , békés forradalommá alakult. Az események’ hire, mellyek Franczia- ’s Németországon keresztül a’ szomszéd Bécsig törtek, ’s mellyek ugyanazon egy eszme’ lánczszemeit képezik, nálunk is azon ösztönszerü sejtelmet idézték föl, miszerint a’ törvényhozásnak társodalmi utón is egy lökést adni, ’s e’ czélból egyesülni kell. Az egyesülési eszme az ifjúi kebel’ melegágyában fogamzott meg legelőbb. Ivek indíttattak meg, egy, a’ jövő vasárnap tartandó ifjúsági reform-lakomára. Az ellenzéki körben kitüzettek az egyesülés’és petitió’pontjai. Ezeknek tárgyalása végett márt. 12-én ugyanott népgyülés volt hirdetve. A’ folyamodvány’ szerkezete Irinyi József által feltéve igy hangzott: „Egész Európa mozog. Az idő félszázaddal előbbre rúgott. Egy gondolat rezgi át egész Európát : hogy a’ létező állapot tovább nem maradhat. Nincs többé idő hosszas tanácskozásra, avagy épen halogatásra. Az eszmék meg vannak érve , az élet’ szüksége követeli azokat. Magyarország’ pillanatai drágák. Mi máskor csak bosszú időszak alatt fejlődhetett ki, most rövid utón ’s haladók nélkül törvénybe foglalandó. A’ monárchiát fenyegető veszély’ elhárítására a’ fegyver nem elégséges; e’ czólra nálunk az alkotmányosság’ bővebb kifejtése ’s a’ pragmatica sanctió által velünk kapcsolatban levő népeknél annak behozatala az egyedüli eszköz. A’ nemzet nem elégszik meg többé egyes engedményekkel, nem várhat a’ fejlődés’ eddigi lassú menetelére. Egész alkotmányunkat kívánjuk ezúttal tisztába- hozatni ’stb. Következnek a’ 12 pontok (lásd alább.) Mi úgy vagyunk meggyőződve — igy végződik a’ szerkezet — hogy ezekben az alkotmányosság’, a’ haza’ és dynastia’ minden barátinak kívánságát fejezzük ki. Mi ezekért mindent készek vagyunk áldozni. Kérjük önöket, hogy ezen pontokat hazánk’ jólléte és dicsősége végett még ez országgyűlés alatt kieszközölni méltóztassanak.“ IP szerkezet ellen tétettek némelly kifogások. Sokan nem tárták azt még most körülményeinkhez alkalmazottnak. — Márt. 14-én pedig ugyanazon kör’ közgyűlésében azon indítvány nyert többséget, miszerint: a’ petitió ne mindjárt, hanem az országos ellenzéki választmány által organisálandó agitátió’ utján kezdessék meg.

Azonban még azon nap esti [9 óratájban megérkezett a’ bécsi események’ hire. Ez felvillanyozta a’ kedélyeket. --Az ifjúság zúgolódni kezde. „Ismét a’ formák’ óletölő korlátái közé szoritnak bennünket“ mondák egyértelmiileg. „Az alkalmat elszalasztandjuk ismét.“ — Illyés és hasonló aggodalmak szülték a’ multnapi, demonstrátióra számított meneteket, mellyeket múlt számunkban röviden emliténk. — A’ tömeg mentében nőttön nőtt, mint szokott a’ folyam. Ereje’ nöttével érezni kezdó, miként legelső teendője, felszabaditni a’ lelánczolt Tytánt — a’ gondolatot. így született márt. 15-én d. e. 11 ‘/j órakor a’ magyar sajtónak törvényes tiszta, censura által meg nem fertőztetett ágyából az első ikerszülött. Egyik, a’ kivánatoknak tegnapi mellékletünkben is közlött 1 2 pontja, melly igy hangzik :

Mit kíván a' magyar nemzet?

Legyen béke, szabadság és egyetértés.

1) Kívánjuk a sajtó’ szabadságát, censura’ eltörlését.

2) Felelős ministériumot Budapesten.

3) Évenkénti országgyűlést Pesten.

4) Törvényelőtti egyenlőséget, polgári és vallási tekintetben.

5) Nemzeti örsereg.

6) Közös teherviselés.

7) Úrbéri viszonyok’ megszüntetése.

8) Esküdtszék, képviselet, egyenlőség’ alapján.

9) Nemzeti bank.

10) A’ katonaság esküdjék meg az alkotmányra; magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a’ külföldieket vigyék el tőlünk.

11) A’ political státusfoglyok szabadon bocsáttassanak.

12) Unió (Erdélylyel).

Végül: E gye illő s ég, szabadság, testvériség!

Az ikertestvér mellett méltólag állott Petőfi Sándor’ következő lelkes költeménye:

Az ezernél számosabb nép fölemelt újakkal ismétlé az esküt. — Irinyi József mutatá be szabad ég alatt az elsőszülötteket. ’S a’ hulló esőben égből látszott reájok szállani a' keresztelés' vize. Az előbb emlitetten kívül szólották még a’ néphez : Petőfi, Jókay Mór (az ifjúsági menet’ vezetői) Bulyovszky Gyula és mások , kiket vagy nem ismertünk, vagy állásunk-szerinti leköttetésünk miatt nem hallhatánk. A’ beszédeket , valamint az egész csoportozatot miveltség’ szelleme lengé át. Még sétabotok is gyéren valának láthatók. 

MEDNYÁNSZKY LÁSZLÓ: TABÁN

AZ UTOLSÓ TABÁNI PESTIS ANNO 1740

Magyarság, 1940. április (21. évfolyam, 73-97. szám)

Talán kissé morbid dolog a mostani koronavírus invázió komolyra fordulásakor előjönni egy Budát egykor  pusztító járvánnyal, de mindenképpen tanulságos. Jellemzésül a pusztításra , a Rálóczi szabadságharc kb 80000 emberéletet kövtelet , a pestis kb 410000  főt. Az egész Tabán lakossága akkortájt párezer lélek volt.

Most kétszáz /nyolcvan/ éve volt Budán az utolsó pestisjárvány 

Borzalmas napokat élt át most kétszáz éve Buda város lakossága. A régebbi korok legpusztítóbb betegsége a pestis, a Fekete Halál ez évben utoljára pusztított az annyi sok bajt látott ősi város falai között. De ez utolsó esetben is oly szörnyű erővel, hogy a város lakosságának több mint 15%-a lett a vész áldozata. Hogy a járványt honnan hurcolták be a városba, nem lehet megállapítani. 
Sokan az orosz-török háborúból visszatért katonáinkat okolják a járvány elterjedésért és kétségtelen, hogy az ország déli vidékein Temesvárról terjedt el a betegség, ahol a hazatért csapatok voltak elszállásolva, viszont elvitathatatlan az is, hogy Budán már -a katonák hazatérését megelőző években is fordultak elő szórványosan pestises esetek. 
Budán az egykorú krónikás latinnyelvű feljegyzése szerint 1740 március 9-én kezdődött a pestis, amelynek budai áldozatait a történetírók 6000-re teszik. Ez a szám azonban csak becslés, mert pontos számadatok csak a vízivárosi plébánia területéről állnak rendelkezésre. E plébániának akkori vezetője, Pretelli Ignác plébános, a vész hónapjaiban emberfeletti munkát végzett. Az egykori krónikás szerint a franciskánus papnak „nem hiába maradt fenn hívei között dicső híre, amit sirkő- felirata igazol, mert minden erejével azon volt, hogy híveit ellássa a vallás vigasztalásával és szentségeivel. Néha amikor az egészségügyi zárlat a lakásba való bemenetelt lehetetlenné tette, ez a derék pap az ablakon át vigasztalta híveit és adott nekik feloldozást.” Pretelli Ignác a pestis legszömyübb pusztítása idején is rendesen vezette az anyakönyveket s ezek adataiból megállapíthatjuk, hogy 1740 márc. 9-től november végéig a kb. 9000 lelket számláló plébánia területén 1146-an haltak meg.
A Tabánban aránylag még többen,a 707 házból álló vérosrész lakóinak harmada lett a pestis áldozata .
Pretelli plébános maga is a ragály áldozata lett. Az emberfeletti munkában elfáradt teste nem tudta legyőzni a benne lappangó fertőzést és az 1740. évben szeptember 11-én elhunyt. Hívei kőből faragott emléket állítottak sírjára. A síremlék német szövege szerint: „Itt nyugszik a jó pásztor... aki életét adta juhaiért.” 
A hivatásának áldozatául esett plébános feljegyzései szerint a járvány márciustól június elejéig, az állandó esős, nedves tavaszon folyton erősödött s csak akkor kezdett erejéből veszíteni, amikor júniusban a száraz meleg idő állandósult. Áprilisban 239, májusban 336 ember lett a borzalmas vész áldozata. Június elején még naponként 16—18 koporsót vittek ki a pestistemetőbe, de a hó végére a halálozás már lényegesen alábbszállt. 
A városban természetesen tilos volt minden csoportosulás, a temetéseket nem volt szabad kísérni, sőt a templomok is zárva voltak. A vízivárosi polgárság a Bombatéri Mária-szobor előtt felállított kőoltárhoz járt istentiszteletre, ahol Pretelli plébános mondott misét és prédikációt, amelyben a Gondviselésben való bizakodásra buzdította híveit. A Mária-szobor mellett volt felállítva Xav. Szt. Ferenc képe is, amely előtt ezidőben rendkívül sokan imádkoztak pártfogásért. E kép később a Szt. Anna-templom fogadalmi oltárának oltárképe lett. A Víziváros lakossága Szt. Ferenc nyolcadán még ma is megemlékezik a rémes hónapokról, amelyek elhárításában, az akkori budai polgárság meggyőződése szerint, nagy része volt a ferencesrend alapító szentjének. A Mária-szobor az előtte elhelyezett kőoltárral később az Irma-, ma Mária-térre került, mert a Bomba-téren (ma Batthyány-tér) egy kincstári épületet építettek a helyére, aminek már nypma sincsen. A Mária-téri Mária-szobrot azóta többször renoválták, sőt egészen meg is újították. 
A városi magisztrátus természetesen maga is mindent megtett a ragály megszüntetése vagy legalább lokalizálása érdekében. A Dunán átvezető hajóhidat lezárták és megtiltották a közlekedést a Vár, Országút és Óbuda lakosságával, valamint a szomszédos községekkel. Az egészség- ügyi intézkedések végrehajtása azonban nem ment simán. A lakosság, amely nem hitt a pestis ragályos voltában s amely fatalista tétlenséggel azt vallotta, hogy a vész a levegőben van és ez ellen védekezni úgyis lehetetlen, zaklatást látott az egészségügygi intézkedésekben. Ezért ahol lehetett kijátszotta azokat. A halottakat rejtegette és titokban csempészte ki a temetőbe, ahol rendesen el sem temette és megtörtént, hogy gyermekek játszottak a hullák földből kilátszó tagjaival. Az meg egészen bevett szokás volt, hogy az elhaltak ruháit minden fertőtlenítés nélkül másnap már az örökösök viselték. 

A hatósági szigor még zendülést is előidézett.

Március 19-én a felbőszült tabániak éjnek idején a harangok félreverésével adott jelre az egészségügyi szolgálat embereit megtámadták s Meiszner Mihály chirurgust és két egészségügyi alkalmazottat agyonvertek. Emiatt Nádasdy Lipót királyi biztos, aki a Khewenhüller-hadtest négy századával szállta meg a Tabánt és Rácvárost, a lefolytatott vizsgálat alapján Kalits Györgyöt azon ház előtt való lefejezésre ítélte, amelyben az orvost megölték. Ugyancsak halálra ítélte Horváth Pál, Antonovits Ábrahám, Roth György, Crotterer Jakab, Schwerthführer Menyhért tabáni lakosokat az egészségügyi alkalmazottak agyonveréséért azzal, hogy holttesteiket és magas póznára szúrt fejeiket közszemlére kell kitenni 
elrettentő például. 

Ezeken kívül még sokakat ítéltek el rövidebb-hosszabb börtönbüntetésre és kényszermunkára. A büntetéseket azonban nem hajtották végre, mert az elítéltek Mária Terézia trónralépése alkalmával közkegyelemben részesültek. 
A pestis áldozatait eleinte az úgynevezett Strasserhoff temetőbe temették. Ez, a vízivárosi plébániának 1800-körüli bejegyzése szerint, a Fekete Medve-téren a Teichtmann-ház mellett „elég nagy messzeségben” feküdt. Egy későbbi feljegyzésből megállapítható, hogy e temető a vízivárosi községi elemi iskola telkén, vagy. akörül feküdt, amely területről az emberi csontokat az iskola építésekor 1874-ben a Dunapartra szállították. Ugyanekkor Pretelli plébános földi maradványait a plébánia kriptájába szállították, sírkövével együtt, amely jelenleg a Szt. Anna-templom bejáratától jobbra levő lezárt fülkében van. 

Mikor a betegség erősebben kezdett pusztítani, akkor Bürger Friedhof néven új temetőt nyitottak, amelyet később Pesth Friedhof-nak neveztek. Ez a terület, amelyet a járvány megszűnte után lezártak, később kaszáló, legelő, faraktár, majd katonai gyakorlótér volt, míg végre 1806 augusztusában Esterházy herceg ezt a földterületet 10.000 forintokért megvásárolta és az Irgalmas-rendnek ajándékozta, amely itt még ugyanazon év október 15-én lerakta rendházának és kórházának alapkövét. 
Mikor pedig már ez a temető is fertőzésveszélyes lett, a Pál-völgyben nyitottak új temetőt, ahol a hullákat oltottmésszel bőségesen lelocsolva közös sírokba temették. E hely egykori szomorú emlékét az ott felállított feszület őrzi. 
A vész, amely az egész ország területén több mint 300.000 embernek oltotta ki életét a következő évben megszűnt ugyan, szórványos esetek azonban még 1741-ben is előfordultak. 
Azóta nem volt Fekete Halál sem Budán, sem Pesten, sőt járványszerűén az ország más részein sem. 

Szórványos esetek előfordultak, különösen a Romániával szomszédos határterületeken, de hála az egészségügyi adminisztráció fejlődésének a baj továbbterjedését minden alkalommal sikerült megakadályozni. 

Pestis oszlop a budai Szentháromság téren

AZ ISMERETLEN TABÁN (5 RÉSZLET)

SZABÓ LÁSZLÓ: HOLDVILÁG UTCA

Forrás: Tabán Múzeum

További Tabán képek Szabó Lászlótól ITT

MARKÓ ERNŐ.ÍV UTCA TÉLEN

Forrás: Tabán Múzeum

További Tabán képek Markó Ernőtől ITT

BUNDSCHUN OTTÓ: TABÁNI UDVAR

Forrás: Tabán Múzeum

További Tabán képek a festőtől  ITT

SZÉKELY ALADÁR:TABÁNI UDVAR

TABÁNI IDILL RÓKACSAPDÁVAL

• 
  
• 
  
• Ellenőr, 1871. július (3. évfolyam, 287-312. szám)1871-07-23 / 306. szám

— Idyll.

A gellérthegyi Tabánban bizonyos Fuchs nevű kőmives legény boldog esti órákat élt Richter Mari fiatal mosónővel. Találkozásuk azonban nem volt valami könnyű, noha közelben laktak, úgy szólva egymás fölött; két sor ház azonban a hegyoldalon mégis köztük volt. A ki ismeri a Tabán építészeti fekvését, tudhatja, hogy egy szerelmes szívnek nem lehetetlen két sor házon keresztül hatolni. Fuchs a késő esti órákban tette ezt, midőn már mindenki aludt, s egyik udvarról a másikra ereszkedve ment szerelmeséhez. Az egyik ház lakója — egy kötélverő — azonban észrevette, hogy éjjel járnak az udvaron, s az összekalmozott csepüt valaki szerteszét gázolja. El is panaszolta ezt egyetlen lakójának, ki odavetve annyit mondott: „bizonyosan Fuchs lesz.“ Minthogy németül folyt a beszélgetés a kötélverő Fuchsban valóságos rókát értett, s tegnapelőtt este tőrt állított ki. A szerelmes kőmives legény újra megjelent, de egyszerre elordi- totta magát. A tőr balkezénél fogta meg s jelentékeny sérüléseket okozott, úgy hogy most kórházban van. A kötélverő nagyon meg van lepetve a fogás miatt, annál is inkább, mert a kőmives legényt jól ismeri

Fuchs= német nyelven róka

ÚJ PIKTOROK, ÚJ FESTMÉNYEK

UTOLSÓ FOTÓ A TABÁNRÓL

Mintha Krúdy szelleme sietne át a téren.....