1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaeum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)
Article and photo copying is prohibited

2013. december 16., hétfő

GELLÉRTHEGY ANNO 1908

 A HÉTRŐL c. rovat anno 1908 november 15.-én

 Ez a nyesett oldalú orom mostanában kiválóan érdekes lett, mert a Gellérthegy a terjedő Budapestnek legújabb hódítása. Még pedig a valóságos Budapesté, a melynek az utczái nemcsak a térképen meg a szabályozási terveken vannak meg. A Gellérthegyet, amióta a czitadellát sikerült halálra ítélni, nagy energiával ostromolta meg a város terjeszkedése és a gyönyörű új házak, tornyos villák egész erdeje nőtt köves lejtőin, úgy hogy telekké kellett avatni a sziklahegy egész felületét. Ennél az átváltozásnál meglepőbb az, hogy — csak most következett el. 




A város már régóta nőtt, nyúlt, terjeszkedett sok kilométernyi távolságokba. Az ereje a határvonalon kívül is egész sereg telepet hozott létre.
A Gellérthegy azonban, itt a város szivében, szinte ősi állapotban maradt néhány törpe viskóval bozótos oldalán egészen a legújabb időkig. Talán az volt az oka, hogy egy kellemetlen emlékű erődítvény állt a tetején, talán az, hogy ez a város nem szeret hegyre mászni, a valóság mindenesetre az, hogy a fejlődés hullámai a legújabb korig körülfolyták ugyan, de el nem borították. Csak néhány esztendeje tart fölfelé is az áradat és ez az új irány a többek között egy nem egészen kellemetes fölfedezést is produkált. Azt lehetett volna hinni, hogy odafönt a lejtő magános magasságában szelid és primitív erkölcsök uralkodnak: a modernség még nem forgatta ki a lelkeket. Nos, ebben meglehetősen csalódtunk. Kiderült, hogy az apró viskókban igen fejlett, sőt túlfejlett üzleti szellem és spekulatív érzék lakik. A szabályozás ezeknek a viskóknak az eltávolítását, lebontását kívánja, de a törekvésben váratlan akadályra bukkant.







A dísztelen, omlatag falu viskók tulajdonosai, a mint megtudták, hogy a közérdeknek szüksége van az ő ingatlanaikra, egyszerre olyan horribilis árakat követeltek a putrikért, mintha vert ezüstből lenne a faluk és aranytáblákkal borítva a tetejük. Az alkalomnak ez a kapzsi kihasználása a modern Budapest egyik, nem díszes jellemvonása, a gellérthegyi viakók tehát, ebből a szempontból igazán fölötte modern képet mutatnak. Egy okkal több, hogy — ne sajnáljuk az elpusztulásukat, amely immár a bírósági becslés és kisajátítás segedelmével fog megtörténni. 

Forrás:Vasárnapi Újság 1908 nov.15
            Foto: Balogh Rudolf

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése