GROSS ARNOLD:TABÁN

TABÁN ANNO 1902

DÖBRENTEI UTCA 16 A FÁTYOL UTCA TORKOLATÁNÁL ANNO 1945

ZÓRÁD ERNŐ HORGONY UTCA

VÁRKERT BAZÁR-VOLT ! -NINCS. -LESZ?

A Várkert Bazár tervezése 1874-ben indult Reitter Ferenc vázlataival, még abban az évben kiadták a feladatot Ybl Miklósnak. A cél az volt, hogy az ekkor már elegánsan kiépített pesti Duna-partnak méltó párját építsék fel a budai oldalon. A területen ebben az időben található alacsony emeletes házak helyére 1875-ben elindult a kivitelezés, 1876-ban át kellett dolgozni a terveket az árvíz miatt, de még így is 1883-ra kulcsrakész volt a mű.Az együttest délen két, északon egy, a királyi testőrség és szolgaszemélyzet számára készült lakóépület fogta közre. Az épületsor mögötti tájkertben a középtengely vonalában palladio motívumos kerti építmény helyezkedik el. Az épületegyüttes meghatározó motívuma a duna-partról a teraszszintre emelkedő szimmetrikus vezetésű nagyvonalú rámpa-pár.
Az 1920-as években a csak részben használt, kedvezőtlen víz és talajviszonyoknak kitett épület pusztulásnak indult. Már ekkor felvetődött a helyreállítás szükségessége, de a munkálatok csak az ötvenes években történtek meg.
1961-től 1984-ig a Budai Ifjúsági Park ("Ifipark") működött a falai között.

Hát ilyen volt. Hogy milyen most, azt egy 1910-es videó mutatja be nekünk. Illetve ez a lehangoló állapot is már a múlté, mert ahogyan a szlogen mondja, a jövő itt is elkezdődött. Mindenesetre pár középkori török várfalat már elbontottak. Reméljük, az új sem lesz rosszabb az Ybl Miklós-féle alkotásnál, s legalább annyi ideig áll is majd!

Forrás: egykor.hu(szöveg+képek)

             Toplak Zoltán (video)

TABÁN ÉPÍTÉSZETE A TŰZVÉSZ UTÁN

Eléggé száraz anyag, de rengeteg adattal, nem pusztán
időtöltésnek....

ZAKARIÁS G. SÁNDOR

Adatok Buda építészetéhez a XIX. század első felében

Buda építészete a XIX. század első felében — különösen a magán­

építészet — meglehetősen ismeretlen. A kor művészetének összefoglaló

ismertetése szerint „a Váron kívül nem sok a számbavehető építészeti

munka". Ott is csak a Sándor-palota építésével foglalkozik, magánépít­

kezést ezenkívül egyetlenegyet sem említ. A kor klasszicizáló építészetét

feldolgozó, hatalmas anyagot felölelő nagy kötete kiváló szerzői is kevés

adatot közölnek a budai építőmesterekről és műveikről. Egyéb munkáik­

ban sem fordul elő több budai adat. A klasszicizáló építészet harmadik

kutatója a pesti építőmesterekről szóló müvében közöl néhány budai

építőmester pesti működésére vonatkozó adatot, de budai műveikről nagy­

számú összefoglaló és részlettanulmányában sem emlékezik meg. Budapest

művészettörténete kiváló egyetemes művelőjének néhány művéből4

kitűnik, hogy ezt a területet is ismeri, de minthogy elsősorban a barokk

művészettel foglalkozik, erről a korról máig nélkülözzük közleményeit.

Pedig Schams Budáról szóló ismertetése,5

 amely pontosan a kor

derekán, 1822-ben kelt, sok új épületről emlékszik meg, sőt egyes város­

részeknek, különösen a Tabánnak az 1810. évi tűzvész utáni teljes és

városias jellegű, ízléses újjáépítéséről ír.

Ennek a szerény, jórészt forrásközlő dolgozatomnak az a célja,

hogy fővárosunk építéstörténeti térképének ezt az üres foltját néhány

vonással —• ha vázlatosan is — kitöltse és ezzel a további kutatást,

majd az összefoglaló feldolgozást megalapozza.

Buda történetében ez a korszak teljes zárt egység, amely a város

fejlődésében egyúttal döntő is volt. Amióta II. József 1782-ben Pozsony­

ból ide helyezte át a kibővített hatáskörű helytartótanácsot,a királyi

kamarát és az összes kincstári hivatalokat, majd az 1790-i országgyűlé­

sen Budán megválasztott Sándor Iyipót és utána az 1796-ban megválasz­

tott József nádor állandó székhelye lett Buda, az osztrák abszolutizmus

magyarországi kormányzata itt összpontosult. Különösen érvényesült ez

1812-től 1825-ig, amikor az elnyomó kormányzat nem hívott össze ország­

gyűlést.

A napóleoni háborúk elől Magyarországra menekült ausztriaiak

— ha ideiglenesen is — szintén hatottak a város lakosságának s ezzel

külső és belső arculatának kialakulására.

TABÁN (Tabán), amely északon a Vízivárosig, nyugaton a Krisz­

tinavárosig és délen egészen a város akkori határáig terjedt.. . , házai

számára nézve legnagyobb a városrészek között, igen nagy részük kis

kunyhó, mint madárfészek tapadva a Gellért-hegy szikláihoz, kivéve a fő

utcákat. Az 1810. évi tűzvész után sokat fejlődött, az újjáépítéskor sok

ízléses emeletes házat emeltek.

1811-től 1827-ig a következő fontosabb magánépítkezések voltak

a Tabánban :

I. Alsóhegy u. Megszűnt telek, a ház lebontva. (A továbbiakban a megszűnt

telkek M. jelzéssel szerepelnek.) Kellner János fszt. háza udvari toldaléka terve

1823-ból. Rhsz. 180/141/140/136. (A Tabánban a házszámok 1814., 1834., 1844.

és 1852. évben változtak.) T. 353/392 : fszt. alaprajz. Lebontva.

I. Apród u. 7. — Váralja u. 24. Huber János lakatos háza egyem, utcai

toldaléka terve Dankó Andrástól, 1814-ből. Rhsz. 930/630/635/612. T. 128/149 :

homlokzat, fszt., I. em. alaprajz. Elpusztult 1944—1945-ben.

/. Apród u. 8. — Döbrentei u. 7. (17. kép) Gross Antal kávés egyem, udvari

táncterme terve ifj. Dankó Józseftől 1823-ból. Rhsz. 562/604/593. T. 328/367 :

homlokzat, fszt., I. em. alaprajz. Elpusztult 1944—1945-ben.

I. Apród u. 10.—Döbrentei u. 9. Szokolay István egyem, háza terve

id. Eckermann Józseftől 1813-ból. Korda György telke. Rhsz. 563/605/594. T.

85/103 : homlokzat, metszet, fszt. alaprajz. Elpusztult 1944—1945-ben.

I. Aranykakas u. M. Devich Margit fszt. háza terve Irk József pallértól

1818-ból. Rhsz. 630/508/511/508. T. 233/255 : homlokzat, fszt. alaprajz. Lebontva.

I. Aranykakas u. M. Kovács István fszt. háza terve 1832-ből. Rhsz. 634/

506/507/504. T. 334/373 : homlokzat, fszt. alaprajz. Lebontva.

I. Aranykakas u. M. Männer János birtokos fszt. háza terve Kimnach

Lajostól 1812-ből. Rhsz. 734/685/691/747/714. T. 64/79: homlokzat, fszt. alap­

rajz, metszet. Lebontva.

I. Aranykéz u. 4. (később Szarvas Gábor u. 4.) M. Conrad János György

fszt. háza és kapuja terve Kimnach Lajostól 1818-ból. Rhsz. 724/709/704/677.

T. 230/252 : homlokzat, fszt. alaprajz, helyszínrajz. Ezt a kaput eddig — stílus­

kritikai alapon — minden műtörténeti mű néhány évtizeddel élőbbről keltezte,

mesterét nem ismerték. Lebontva.

I. Árok u. 21. M. Exler János fazekas fszt. udvari toldaléka terve 1813-ból.

Rhsz. 952/902/759/775/741. T. 83/101 : fszt. alaprajz, metszet. A tervek jelzet­

lenek. 1813. jan. 28-án (Pr. 101) a Baucommissio kötelezi id. Dankó Józsefet a

szolid kivitelre. Lebontva.

I. Attila körút 6—10. helyén Wolf János egyem, háza terve 1813-ból. Rhsz-

965/915/743/674/647.T. 108/129: homlokzat, pince, fszt.Lem. alaprajz. Lebontva.

I. A ttila körút 34. Osztoics János szűcs egyem, háza terve Dankó Andrástól

1812-ből.3

2 Rhsz. 978/928/716/660/633. T. 70/86: homlokzat, fszt., I. em. alap­

rajz (részben régebbi). Lebontva.

I. Attila körút 36. — Apród u. 12. (18. kép) Villiguth Prenc pecsétvesnök

egyem, sarokháza terve id. Dankó Józseftől 1811-ből. Rhsz. 615/592/627/629/609.

T. 27/3 : fő és oldalhomlokzat, fszt. I. em. alaprajz, Lebontva.

I. Attila körút 47. (19. kép) M. Arsenovits Mihály kereskedő egyem,

házhomlokzata terve Irk Józseftől 1816-ból. Rhsz. 586/621/640/617. T. 197/219 :

homlokzat, I. em. alaprajz, helyszínrajz. Lebontva.

I. Attila körút páratlan oldal. M. Higl Anna szűcs egyem, háza terve Irk

Józseftől 1827-ből. Rhsz. 731/720/698/671 T. 391/43 : homlokzat, fszt., I. em.

alaprajz. Lebontva.

/. Beloiannisz rakpart 17. — Döbrentei u. 24. Puli (Pully) Mihály orvos

átmenő háza egyemeletesre kiépítési terve id. Eckermann Józseftől 1814-ből.

Rhsz. 549/537/581/571. T. 125/144: homlokzat, metszet, fszt. alaprajz.

I. Bocskay tér. M. Horváth József szabó fszt. háza kiépítési terve Dankó

Andrástól 1811-ből. Rhsz. 693/694/700/752/719. T. 3/3: homlokzat, fszt. alap­

rajz. Lebontva.

I. Bocskay tér — Aranykakas u. sarka. M. Schoberwalter József fszt. sarok­

háza terve Dankó Andrástól 1816-ból. Rhsz. 676/703/762/728. T. 208/230 : homlokzat, fszt. alaprajz. Lebontva.

/. Döbrentei tér 4. (20. kép.) M. Trifunovics Katalin szatócs egyem, sarok­

háza terve Eberl Carlótól 1811-ből. Rhsz. 511/505/555/553/545. T. Va : főhomlokzat, fszt. I. em. alaprajz. Lebontva.

I. Döbrentei tér. M. Maletics János szatócs egyem, sarokháza terve ifj.

Dankó Józseftől 1822-ből. Rhsz. 532/576/578/568. T. 319/358: homlokzat, fszt., I. em. alapjajz. Lebontva.

I. Döbrentei tér. M. Fischer György fszt. háza kiépítési terve Irk Józseftől

1821-ből. Rhsz. 5252/4/571/574/565. T. 298/337 : homlokzat, fszt. alaprajz.

Lebontva.

I. Döbrentei tér. M. Schmidt Mátyás sörháza egyem, utcai toldaléka terve,

Schmidt Mátyás kútmester rajza, 1821-ből. Rhsz. 532/525 y2/549/572/563. T.

299/338 : homlokzat, fszt. I. em. alaprajz. Lebontva.

I. Döbrentei tér.  M. Veimann János György asztalos átmenő-háza

egyem, ráépítési terve Laitl Józseftől,,von der Baukunst" 1822-ből. Rhsz. 5251/4/

570/573/564. T. 312/351 : homlokzat, fszt. egyem, alaprajz. Lebontva.

/. Döbrentei tér M. Vitzig Márton I. em. sarokháza terve Kimnach

Lajostól 1821-ből. Rhsz. 525/568/571/562. T. 300/339 : homlokzat, fszt, egyem,

alaprajz. Lebontva.

I. Döbrentei u. 8. — Beloiannisz rakpart 9. Constantinovich János egyem,

átmenő-háza terve Eberl Carlótól 1811-ből. Rhsz. 559/547/590/580. T. 44/13:

homlokzat, metszet. Lebontva.

/. Döbrentei u. 8. — Beloiannisz rakpart 9. Klement Mihály háza II. em.

ráépítési terve 1815-ből. Rhsz. 559/547/590/580. T. 167/189 : homlokzat, fszt.,

I—II. em. alaprajz. Előbb Constantinovich-ház. Lebontva.

/. Döbrentei u. 9. — Apród u. 10. Szokolay István földbirtokos egyem, háza

terveid. Eckermann Józseftől 1811-ből. Rhsz. 577/563/605/594. T. 25/38: homlokzat, metszet, fszt., I. em, alaprajz. Korda György telke, 1831-ben Szarka Dániel kezében egyesítve a szomszédos, „Hét választófejedelemhez" c. szállóval. A ház változatlanul ma is áll.

i". Döbrentei u. 10. helyén. Schrott (Schrődt) József lakatos egyem, átmenő-

háza toldaléka terve 1816-ból. Rhsz. 551/593/583. T. 200/222: homlokzat, pince, fszt. alaprajz. Lebontva.

I. Döbrentei u. 15. —• Hegedűs köz sarok. Sághy Ferenc egy. nyomdai gond­

nok háza II. em. ráépítési terve 1815-ből. Rhsz. 581/567/608/597. T. 168/190:

homlokzat, fszt., I—II. em. alaprajz. A ház rongálatlan ma is áll.

I. Döbrentei u. 22. — Beloiannisz rakpart 16. Kastl Gottlieo üveges egyem,

átmenő-háza terve id. Dankó Józseftől 1811-ből. Rhsz. 550/538/582/572. T.

homlokzat, fszt., I. em. alaprajz. Később Knauer Jakab háza. Lebontva.

I. Döbrentei u. 24. — Beloiannisz rakpart 17. Demeter Szilárd egyem, át­

menő-háza terve 1811-ből. Rhsz. 549/537/581/571. T. 26/37 : homlokzat. Lebontva.

I. Döbrentei u. 25. Devics Mátyás sebész egyem, háza utcai toldaléka terve

1814-ből. Rhsz. 573/614/603.T. 145/166:homlokzat,fszt.,Lem.alaprajz.Lebontva.

/. Döbrentei u. 29. Bereczky Márton cserzővarga egyem, háza terve 1816-ból.

Rhsz.: 576/617/606. T. 201/223: homlokzat, fszt., I. em. alaprajz. Lebontva.

I. Döbrentei u. 31. Osztoics János szűcs kétem. háza terve 1816-ból. Rhsz.

591/577/618/607. T. 178/200: homlokzat, fszt., I. em. alaprajz. Lebontva.

/. Döbrentei u. 31. Osztoics János telekrendezési ügye. T. 90/108. Egyúttal

a Baucommissio megkérdezi a Magistratust, hogy az építkezést a pesti Zitterbarth

végezheti-e, vagy egy budai építőmesternek kell azt kiviteleznie.

i". Döbrentei u.: Fogas u. helyén. Lessigang (Lesegang) Károly kalap s egy­

em, háza terve id. Dankó Józseftől 1812-ből. Rhsz. 568/555—597—598. T. 75/91 :

homlokzat. Lebontva.

/. Fehérsas tér. M. Zsinn (Syn, Schinn) József csizmadia fszt. háza terve

Irk József pallértól 1823-ból. Rhsz. 627/511/514/510. T. 351/390 homlokzat, fszt.

alaprajz. Lebontva.

I. Fehér sas tér. M. Pfeiffer András egyem, háza terve 1815-ből. Rhsz.

624/514 a—b. /517/513. T. 174/196 : homlokzat, fszt. I. em. alaprajz. Lebontva.

/. Fehérsas u. 5. M. Pejakovich (Beakovits) Szilárd szappanfőző fszt. háza

terve 1814-ből. Rhsz. 600/540/538/533. T. 116/137: Homlokzat, fszt. alaprajz.

Lebontva.

/. Fehér sas u.M.. Badaviczky Katalin szűcs fszt. háza terve Dankó András­

tól 1813-ból. Rhsz. 630/602/538/536/531. T. 89/107: homlokzat fszt. alaprajz.

Lebontva.

I. Görög u. 3. Unger Anna fehérsütő egyem, háza terve 1813-ból. Rhsz.

496/494/543/650/623. T. 92/112: homlokzat, fszt., I. em. alaprajz. Lebontva.

I. Görög u. 5. M. Nalbanovich János szűcs fszt. utcai toldaléka terve Dankó

Andrástól 1814-ből. Rhsz. 495/544/649/622. T. 129/156: homlokzat, fszt. alaprajz. Lebontva.

I. Hadnagy u. 2. helyén. M. Kuka Szilárd egyem, átmenő-háza terve id.

Zitterbarth Mátyástól 1814-ből. Rhsz. 506/500/533/551/544. T. 141/162 homlokzat, fszt., I. em. alaprajz. Lebontva.

I. Hadnagy u. 2. helyén. M. Stojanovics János szabó egyem, háza terve,

id. Zitterbarth Mátyástól'1811-ből. Rhsz. 510/504/554/552/545. T. 18/23: hom­

lokzat, fszt., I. em. alaprajz. A jegyzőkönyv szerint (Pr. 16) az építkezés engedélyezésére 1811. aug. 1-én a nádor ad utasítást. Lebontva.

I. Hadnagy u. 2. helyén. M. Kreytsch (Kraits) Pál szatócs egyem, háza terve

Dankó Andrástól 1811-ből. Rhsz. 485/552/550/543. T. 16/24 : homlokzat, metszet, fszt., I. em. alaprajz. Lebontva.

/. Hadnagy u. 3. M. Sperl András pék egyem, háza terve Dankó Andrástól

1813-ból. Rhsz. 488/486/525/546/540. T. 79/97 : homlokzat, fszt., I, em. alaprajz. Lebontva.

I. Hadnagy u. 4. M. Talapp (Dalopp) József mészáros egyem, háza terve.

Dankó Andrástól 1813-ból. Rhsz. 480/482/549—550/549/542. X. 91/109 : homlok­

zat, fszt., I. em. alaprajz. Lebontva.

I. Hadnagy u. 6. M. Pauler István pokróckészítő egyem, sarokháza terve

Dankó Andrástól 1811-ből. Rhsz. 472/478/451/454/451. T. 4/9: főhomlokzat,

fszt., I. em. alaprajz. Lebontva.

I. Hadnagy u. 6. M. Tschik (Csik) Ferenc csizmadia pincelejárata terve Irk

Józseftől „von der Baukunst" 1820-ból. Rhsz. 478/451—454/451. T. 277/300:

homlokzat, alaprajz. Lebontva.

I. Hadnagy u. 9. M. Zsinn (Syn) József csizmadia fszt. háza terve Dankó

Andrástól 1816-ból. Rhsz. 615/523/526/522. T. 183/205. homlokzat, metszet, fszt. alaprajz. Lebontva.

I. Hadnagy u. 11. M. Bogdanovich Pál gombkészítő egyem, udvari toldaléka

terve ifj. Dankó Józseftől 1827-ből. Rhsz. 618/520/523/519. T. 388/427 : homlokzat, fszt. I. em. alaprajz. Lebontva.

I. Hadnagy u. páros oldal. M. Rajcsiny (Raychinay) János gombkészítő

egyem, átmenő-háza terve Irk József pallértól 1817-ből. Rhsz. 420/431/486/488/

485. T. 212/235 : homlokzat, fszt., I. em. alaprajz. Lebontva.

I. Horgony u. M. Andrekovich Mihály fszt. háza terve 1822-ből. Rhsz.

239/420/423/420. T. 306/345: homlokzat, fszt. alaprajz. Lebontva.

I. Horgony u. M. Pavlova Dorottya háza egyem, utcai toldaléka terve 1817-ből

Rhsz. 242/417/420/417. T. 218/240 : homlokzat, fszt. I. em. alaprajz. Lebontva-

/. ív u. 8. M. Tekus Vilmos fszt. háza terve Kimnach Lajostól 1813-ból.

Rhsz. 940/889/772/794/760. T. 76/93 : homlokzat, fszt. alaprajz, metszet. A házat 1818-ban Semmelweis József vette meg. Lebontva.

 Kereszt u. — Kereszt tér sarok. M. Buchecker Antal fszt. sarokháza terve

1813-ból. Rhsz. 689/652/659/726/698. T. 82/100: homlokzat, fszt. alaprajz. Lebontva.

I. Kereszt u. — Varga u. sarok. M. Spreiczer Vince háza, fszt. toldaléka

terve 1821-ből. Rhsz. 670/647/717/690. T. 297/336: homlokzat, fszt. alaprajz.

Lebontva.

/. Kereszt u. M. Stankovich Mihály háza fszt. utcai toldaléka terve Dankó

Andrástól 1814-ből. Rhsz. 662/640/710/683. T. 119/140: fszt. alaprajz, metszet. Lebontva.

I. Kökény u. 6. M. Millosovich Fülöp szatócs fszt. háza terve Irk József

pallértól 1817-ből. Rhsz. 475/450/453/456. T. 224/246 : homlokzat, pince, fszt. alaprajz. Lebontva. Később Faith-ház. Lebontva.

I. Orom u. M. Fttl (Oetl) Fülöp kőmüvessegéd fszt. háza terve 1824-bŐL

Valószínűleg saját műve. Rhsz. 324/245/244/240. T. 364/403 ; homlokzat, fszt. alaprajz. Lebontva.

/. Palota tér helyén. M. Bohn Márton nyerges fszt. háza terve Graschitz.

Mátyástól 1822-ből. Rhsz. 913/745/676/649. T. 321/360 : homlokzat, fszt. alaprajz. Lebontva.

i". Szebeny Antal tér 1. — Váralja u. 49. Sághy Ferenc egy. nyomdai gondnok

egyem, háza utcai és udvari toldaléka terve 1811-ből. Rhsz. 979/929/715/659/632.

T. 37/49 : homlokzat, fszt. I. em. alaprajz. A ház ma is áll.

i". Szebeny Antal tér —• Kereszt u. sarok. M. Davidovich Péter kereskedő

egyem, sarokháza terve id. Zitterbarth Mátyástól 1811-ből. Az alaprajzokat

Dankó András írta alá. Rhsz. 644/638/708/681. T. 5/9. főhomlokzat, fszt., I. em. alaprajz. Lebontva.

I. Szebeny Antal tér. M. Kersch Antal kerékgyártó egyem, sarokháza34

terve 1812-ből. Rhsz. 613/590—591/625—626/628/608. T. 20/15. irat, terv hiányzik. Lebontva.

I. Virág Benedek u. 7. M. Livodár Szilárd szatócs fszt. háza terve Dankó

Andrástól 1812-ből. Rhsz. 601/537/535/530. T. tl/60 : homlokzat, fszt. alaprajz. Lebontva.

I. Virág Benedek u. 5. M. Mráz (Marász) Márton szabó fszt. háza terve

Bullant József tol 1817-ből. Rhsz. 610/533/531/527. T. 223/245: homlokzat, fszt. alaprajz. Lebontva.

I. Zsák u. M. Iligl (Higlin) Anna szűcs egyem, háza terve 1813-ból. Rhsz.

634/607/456/533/529. T. 100/121 : homlokzat, fszt., I. em. alaprajz. Lebontva.

Aki ennyi száraz adathalmaz után is érdeklődik a téma iránt,az ITT olvashatja a teljes tanulmányt  

HAJDANVOLT TABÁNI KORCSMÁK NYOMÁBAN 03.

BURGZSANDÁR

Darabont testőrségi laktanya 1904-ból

A Palota (ma Dózsa György) tér két oldalán, a várba induló szerpentint közrefogva 1898 körül adták át a Magyar Királyi Darabont Testőrség két teljesen egyforma két-két kupolában végződő sarokrizalitos épületét. Míg az északabbra álló kétszintes ingatlanba a báró Fejérváry Géza vezette testőrség kapitányságát, addig a délebbre állóba az elit alakulat laktanyáját költöztették be. Annak ellenére, hogy az 1944-45 ostrom során a két 3+9+3 tengelyű épület kijavítható károkat szenvedett, politikai okok miatt Rákosi Mátyás inkább a lebontásuk mellett döntött. Hűlt helyét találjuk Kabon József egykori palotaőr 1880-ban nyitott "Burgzsandár" kocsmájának is, ahol egy forintért lehetett kóstolgatni a királyi lakomák maradékát.

Kabon József majd 30 évig korcsmáros . Kezdte az Attila utcában  ,ott 15 évet húzott le  majd átmtette székhelyét a Palota térre . Utódja Ertl József  később  Bagyiknénak adta át a stafétabotot.

„Nagyúri csemegékre tetszenek áhítozni? A Tabánban erre is van megoldás. Kabon József a palotaőrségtől leszerelve az 1880-as években kocsmát nyitott az Attila úton. A "Burgzsandárnál" fillérekért lehet kóstolgatni a királyi lakomák maradékát.
Jut bőven mindenkinek. Ferenc József sietősen és keveset eszik, viszont ha ő befejezte, az egész vendégseregnek ott kell hagynia az asztalt. A roskadozó,  jóformán érintetlen tálak pedig már ereszkednek is a völgybe, a kockás abroszos kisvendéglő kuncsaftjai elé.
A mai Attila utcában működött a XIX. század hetvenes-kilencvenes éveiben a Burgzsandár nevű kisvendéglő. A firma gazdája bizonyos Kabon Elek volt, aki fénykorában a budai várban volt palotaőr. Mivel kiváló kapcsolatokat épített ki hajdani munkaadóival, elérte, hogy a konyhán megmaradt ételeket ő kapja meg. A tekintélyes adagokat egy forintért kínálta – ez egy teljes vacsoráért vagy ebédért akkoriban nem számított soknak. Meg ugyan nem gazdagodott belőle, de a tisztességes élethez elég volt a Burgzsandárból  származó bevétel. ”

A Bp-i Czím ésLakjegyzék 1873-1928-ben egy Kabonról találtam adatokat. Kabon József majd 30 évig korcsmáros . Kezdte az Attila utcában  ,ott 15 évet húzott le  majd áttette székhelyét a Palota térre . Utódja Ertl József  később  Bagyiknénak adta át a stafétabotot, aki újra felvirágoztatta  az üzletet. Még a világhíres énekes, Saljapin is mégfordult nála.

Források

-képeslap.leguan.hu

-egykor.hu

-Saly Noém:Kiskocsma,kispörkölt)

-BCZLJ:  ATTILA u 32

                  1882,83,84,88,90,91,92,94,96         Kabon József

                  PALOTA tér 5

                  1901,02,03 ,12 ,13 ,14                     Kabon József

                  1916                                                 Kabon József, utóda, Ertl Ferencz,     

                                                                               I, palota-tér 5.

                   1922                                                  Nagy Miklósné

                  1928                                                    özv.Bagyik Vilmosné