2019. április 6., szombat
2019. április 4., csütörtök
2019. április 2., kedd
MÚZEUMA VAN A TABÁNNAK 5/5. rész
Múzeuma van a Tabánnak
Népszabadság - Budapest melléklet, 2002-04-20
Tízéves álom valósult meg tegnap a Tabán Gyűjtemény megnyitásával. A Döbrentei utca 9. szám alatti felújított barokk épületben kapott helyet az évtizede kezdeményezett emlékkiállítás. Alapját Fischer Árpád páratlan Tabán- anyaga adta, ezt egészítették ki a tavalyi felhívásra beérkezett tárgyak, s múzeumi kölcsöndarabok.
A romantikus Tabánt, az egykori szemtanúk és utódaik által őrzött Tabán- élményt szeretnék közvetíteni a kiállítással - hangsúlyozta Pajor Ildikó, a tárlat rendezője. Ennek az élménynek művészek voltak a leghitelesebb krónikásai, ezért az ő képeik, írásaik hangsúlyosan szerepelnek a múltidézésben.
Zórád Ernő: Tabán, Kőmüves utca
Zórád Ernő festményei mellett számos Tabán- ábrázoló munkáival ismerkedhetünk meg. Például Végh Gusztáv, s a bizonyára kevesek által ismert Turiák Ödön rajzaival, festményeivel. Turiák Ödön munkássága a kiállítás egyik nagy felfedezése: a Tabán lebontása előtt több albumra való ábrázolatot készített az ódon városrészről. Nem hivatásos festő, hanem postatiszt volt, de tehetséges műkedvelő. Képei utódaitól kerültek elő a tavalyi felhívásra.
katt a képre :Végh gyüjtemény
A Tabán történetét az ókortól az 1933- as bontásig bemutató anyagban (melynek forgatókönyvét Mohos Márta állította össze) kiemelt szerepet kapnak az eltűnt városrész fürdői, templomai, temetői, kocsmái, üzletei. A szerb kisebbség és egyház a lebontott tabáni rác templom fennmaradt ikonjaival járult hozzá a kiállításhoz.
katt a képre: Turiák gyüjtemény
Külön vitrint kapott a Tabánból indult, 1869-ben alapított, híres Auguszt cukrászda. A család egy eredeti tortasütő formát és marcipánöntő dúcokat adott a kiállításba. Külön tablón idézték meg a legendás, XV. századi eredetű Mélypincét, Krúdy, Bródy, Márai törzshelyét
(még a kocsma sokak által elveszettnek hitt vendégkönyvébe is belelapozhatunk a kiállításon, elolvasva Szép Ernő, Vázsonyi Endre, Keresztury Dezső, Szerb Antal és mások bejegyzéseit). A vendéglők hangulatát berendezett kis kocsmasarok is idézi.
Pénteken, a megnyitón ízelítőt kaphattunk a híres tabáni vendéglátásból, főleg az egykori vendéglősök, cukrászok leszármazottainak, utódainak köszönhetően. Auguszt József, a cukrászdaalapító dédunokája, aki ma a Fény utcában visz üzletet, remek süteményekkel traktálta a vendégeket, a tabáni Kakas étterem Krúdy-ételekkel emlékezett. Természetesen nem maradhatott ki a Szarvas vendéglő sem (egyike a megmaradt régi, tabáni vendéglátóhelyeknek), az egykori kocsmákra emlékezve sült krumplival rukkolt elő.
Bemutatják az eltüntetett városrészt
FOTÓ: SZABÓ BERNADETT
A Marada vendéglős család leszármazottja, Major Gyula etyeki borral és hájassal tisztelgett az ősök emléke előtt. A Csaba utcai mézeskalácsos szív- és huszárfiguráival, tésztababáival idézte a híres tabáni mézeskalácsos, Benedek Samu emlékét, kinek nevezetes üzlete 1700-tól működött az 1960-as évekig.
A gyűjtemény megvalósításáért a félszázados múltra visszatekintő Tabáni Barátok Virág Benedek Köre tette meg az első lépéseket jó egy évtizeddel ezelőtt. Létrejöttéhez az önkormányzat nagyban hozzájárult: helyiségek felajánlásával és további ötmillió forinttal. Intenzív kulturális élet látszik egyébként kibontakozni az állandó kiállítás körül: ugyanebben a házban, amely felvette a Virág Bendek Ház nevet - hiszen ehhez az épületcsoporthoz tartozott egykor a költő mára megsemmisült háza - egy nappal korábban nyílt a Tabán Műhely és Galéria, magában a gyűjteményben pedig a tervek szerint a szerb és német kisebbség tart majd rendezvényeket, fogadóórákat. A múzeum egyelőre hétfőn, szerdán és szombaton lesz látogatható.
A Tabán Múzeum néhány tárlója itt látható
Tabán Múzeum: élt 10 évet 202-2012
Nemcsak a Tabánnak, múzeumának is állítson emléket a máig fennálló szerb kereszt.
Béke poraikra....
Népszabadság - Budapest melléklet, 2002-04-20
Tízéves álom valósult meg tegnap a Tabán Gyűjtemény megnyitásával. A Döbrentei utca 9. szám alatti felújított barokk épületben kapott helyet az évtizede kezdeményezett emlékkiállítás. Alapját Fischer Árpád páratlan Tabán- anyaga adta, ezt egészítették ki a tavalyi felhívásra beérkezett tárgyak, s múzeumi kölcsöndarabok.
A romantikus Tabánt, az egykori szemtanúk és utódaik által őrzött Tabán- élményt szeretnék közvetíteni a kiállítással - hangsúlyozta Pajor Ildikó, a tárlat rendezője. Ennek az élménynek művészek voltak a leghitelesebb krónikásai, ezért az ő képeik, írásaik hangsúlyosan szerepelnek a múltidézésben.
Zórád Ernő festményei mellett számos Tabán- ábrázoló munkáival ismerkedhetünk meg. Például Végh Gusztáv, s a bizonyára kevesek által ismert Turiák Ödön rajzaival, festményeivel. Turiák Ödön munkássága a kiállítás egyik nagy felfedezése: a Tabán lebontása előtt több albumra való ábrázolatot készített az ódon városrészről. Nem hivatásos festő, hanem postatiszt volt, de tehetséges műkedvelő. Képei utódaitól kerültek elő a tavalyi felhívásra.
katt a képre :Végh gyüjtemény
A Tabán történetét az ókortól az 1933- as bontásig bemutató anyagban (melynek forgatókönyvét Mohos Márta állította össze) kiemelt szerepet kapnak az eltűnt városrész fürdői, templomai, temetői, kocsmái, üzletei. A szerb kisebbség és egyház a lebontott tabáni rác templom fennmaradt ikonjaival járult hozzá a kiállításhoz.
katt a képre: Turiák gyüjtemény
(még a kocsma sokak által elveszettnek hitt vendégkönyvébe is belelapozhatunk a kiállításon, elolvasva Szép Ernő, Vázsonyi Endre, Keresztury Dezső, Szerb Antal és mások bejegyzéseit). A vendéglők hangulatát berendezett kis kocsmasarok is idézi.
Pénteken, a megnyitón ízelítőt kaphattunk a híres tabáni vendéglátásból, főleg az egykori vendéglősök, cukrászok leszármazottainak, utódainak köszönhetően. Auguszt József, a cukrászdaalapító dédunokája, aki ma a Fény utcában visz üzletet, remek süteményekkel traktálta a vendégeket, a tabáni Kakas étterem Krúdy-ételekkel emlékezett. Természetesen nem maradhatott ki a Szarvas vendéglő sem (egyike a megmaradt régi, tabáni vendéglátóhelyeknek), az egykori kocsmákra emlékezve sült krumplival rukkolt elő.
Bemutatják az eltüntetett városrészt
FOTÓ: SZABÓ BERNADETT
A Marada vendéglős család leszármazottja, Major Gyula etyeki borral és hájassal tisztelgett az ősök emléke előtt. A Csaba utcai mézeskalácsos szív- és huszárfiguráival, tésztababáival idézte a híres tabáni mézeskalácsos, Benedek Samu emlékét, kinek nevezetes üzlete 1700-tól működött az 1960-as évekig.
A gyűjtemény megvalósításáért a félszázados múltra visszatekintő Tabáni Barátok Virág Benedek Köre tette meg az első lépéseket jó egy évtizeddel ezelőtt. Létrejöttéhez az önkormányzat nagyban hozzájárult: helyiségek felajánlásával és további ötmillió forinttal. Intenzív kulturális élet látszik egyébként kibontakozni az állandó kiállítás körül: ugyanebben a házban, amely felvette a Virág Bendek Ház nevet - hiszen ehhez az épületcsoporthoz tartozott egykor a költő mára megsemmisült háza - egy nappal korábban nyílt a Tabán Műhely és Galéria, magában a gyűjteményben pedig a tervek szerint a szerb és német kisebbség tart majd rendezvényeket, fogadóórákat. A múzeum egyelőre hétfőn, szerdán és szombaton lesz látogatható.
A Tabán Múzeum néhány tárlója itt látható
Tabán Múzeum: élt 10 évet 202-2012
Nemcsak a Tabánnak, múzeumának is állítson emléket a máig fennálló szerb kereszt.
Béke poraikra....
2019. április 1., hétfő
MÚZEUMA VAN A TABÁNNAK 5/4 rész
Fischer bácsi Tabánja
A Budavári Önkormányzat és a Márai Sándor Kulturális Köz- alapítvány Batthyány utca 65-67. szám alatti galériájában május közepéig látható Fischer Árpád tabáni képgyűjteménye.(1998)
Miről ismerszik meg az igazi lokálpatrióta? Ki erről, ki arról. A nyolcvankilenc éves Fischer Árpád például a képeiről.
Ő gyűjt. Mindent, ami kapcsolatos szülőhelyével, a Tabánnal.
Fischer bácsi az I. kerület díszpolgára. Családja több mint háromszáz éves tabáni múltra tekint vissza, ősei Buda visszafoglalásakor, vagyis 1686-ban telepedtek meg e dombokkal, völgyekkel tarkított budai tájon.
A tanár úr (aki statisztikusként tevékenykedett) több évtizedes kitartó munkájának eredményét, festményekből, grafikákból, valamint korhű felvételekből álló gyűjteményét két éve ajándékozta a budavári önkormányzatnak. A kerület vezetői a most elkészült galériában rendezett kiállítással köszönték meg a páratlan értékű adományt. (Ezúttal másodszor. Először 1960-ban fejezte ki háláját ily módon az akkori tanács.) Áz alkalmi állványokon - merthogy a tárlók nem készültek el időben - lógó kisebb-nagyobb műremekek segítenek felidézni a Tabán zegzugos utcáinak emlékét, a festői elrendezésben egymáshoz simuló házak hangulatát.
A Tabániak Virág Benedek Köre Társaság tagjai — köztük Fischer bácsi - 1955 óta, minden november 25-én, vagyis a helyi plébánia névadója, Szent Katalin napján összegyűlnek, hogy némi eszem-iszom mellett emlékezzenek azokra a régi szép időkre, a Három Hetesben és az Arany Kakasban rendezett búfelejtőkre.
Az 1890-es városrendezési tervekben már felmerült felszámolásának gondolata. 1933-ban visszavonhatatlanul munkához láttak a csákányok. A Fővárosi Közmunkatanács városrendezési terve néhány műemléknek számító épület kivételével halálra ítélte a kanyargós lépcsőiről, aprócska házairól nevezetessé vált városrészt.
Ma már csak a régi fényében pompázó Szarvas vendéglő, Semmelweis Ignác szülőháza, az Orvostörténeti Múzeum és a Szent Katalin-plébánia, néhány Döbrentei téri ház, valamint a Rác-, illetve a Rudas fürdő jelzi egykori létezését. No meg Fischer bácsi gyűjteménye.
(Tabán Helytörténeti Gyüjtemény)
Szigeti Ildikó
Népszabadság - Budapest melléklet, 1998. április1998-04-22
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)