2
Article and photo copying is prohibited
2013. szeptember 22., vasárnap
GELLÉRTHEGYI REJTETT FORRÁSOK
Szűk, meleg, nedves, törököknek igen kedves....
A Gül Baba forrás kapuja a Rudas fürdő mögül nézve
Jobb alul a forrás víztükre
A fehérmárvány kút
Végre kiderült, mit rejt a Rudas fürdő mögött a Gellért-hegy sziklájának oldalába vájt barlang rejtélyes vaskapuja. A Budapest Gyógyfürdői Zrt. a Kulturális Örökség Napjain megnyitotta az évtizedek óta lezárt Gül Baba-forrást.
A Rudas fürdő mellett, a Gellért-hegy lábánál több, kisebb meleg vizű forrás fakad, némelyiket a szikla falán márványtábla jelez: a Gül Babán kívül ilyen például az Árpád-, Rákóczi-, Musztafa-, Beatrix- és a Mátyás király-forrás; ezek a legrégebben ismert budai hőforrások. Már a Gellért-hegy lábánál létesült első települések kialakulásában is közrejátszott a források közelsége.
A forrásvizek hasznosítása a török időkben lett általános, a Rudas fürdő 1566-1572 közötti felépítésével egy időben. A forrásvíz a Gellért-hegy dolomitjának repedéseiből tör fel. A forráscsoport része a Gül Baba-forrás is, aminek vize egy 5 centi híján 3 méter mély aknában gyűlik össze, vizének hőmérséklete körülbelül 43,5 fok. A források összes vízhozama percenként 20-100 liter, hogy ezen belül épp mennyi, azt a Duna vízállása befolyásolja.
A Gül Baba-forrásról már az 1500-as évekből találtak írásos emlékeket, de az 1970-es évek óta nem használják semmire. Pedig gőzfürdőnek simán elmenne, a víz télen-nyáron 35 fok körülire felfűti a barlangszerű teret, de a fürdőzésre vonatkozó rendelkezések ma már olyan szigorúak, hogy az idegenvezető hölgy szerint semmi esély, hogy az életben még lehessen itt fürdeni vagy wellnessezni.
Forrás:INDEX Fotó: Bődey János / Index
A Gül Baba forrás kapuja a Rudas fürdő mögül nézve
Jobb alul a forrás víztükre
A fehérmárvány kút
Végre kiderült, mit rejt a Rudas fürdő mögött a Gellért-hegy sziklájának oldalába vájt barlang rejtélyes vaskapuja. A Budapest Gyógyfürdői Zrt. a Kulturális Örökség Napjain megnyitotta az évtizedek óta lezárt Gül Baba-forrást.
A Rudas fürdő mellett, a Gellért-hegy lábánál több, kisebb meleg vizű forrás fakad, némelyiket a szikla falán márványtábla jelez: a Gül Babán kívül ilyen például az Árpád-, Rákóczi-, Musztafa-, Beatrix- és a Mátyás király-forrás; ezek a legrégebben ismert budai hőforrások. Már a Gellért-hegy lábánál létesült első települések kialakulásában is közrejátszott a források közelsége.
A forrásvizek hasznosítása a török időkben lett általános, a Rudas fürdő 1566-1572 közötti felépítésével egy időben. A forrásvíz a Gellért-hegy dolomitjának repedéseiből tör fel. A forráscsoport része a Gül Baba-forrás is, aminek vize egy 5 centi híján 3 méter mély aknában gyűlik össze, vizének hőmérséklete körülbelül 43,5 fok. A források összes vízhozama percenként 20-100 liter, hogy ezen belül épp mennyi, azt a Duna vízállása befolyásolja.
A Gül Baba-forrásról már az 1500-as évekből találtak írásos emlékeket, de az 1970-es évek óta nem használják semmire. Pedig gőzfürdőnek simán elmenne, a víz télen-nyáron 35 fok körülire felfűti a barlangszerű teret, de a fürdőzésre vonatkozó rendelkezések ma már olyan szigorúak, hogy az idegenvezető hölgy szerint semmi esély, hogy az életben még lehessen itt fürdeni vagy wellnessezni.
Forrás:INDEX Fotó: Bődey János / Index
2013. szeptember 21., szombat
TISZTELET KRÚDY GYULÁNAK
Krausz Poldi-a tabáni Mélypince legendás korcsmárosa ,Krúdy Gyula rajongója és jó barátja- aki minden év május 12-én feketébe öltözött és egy üveg borral kigyalogolt az író egyszerű és dísztelen sírjához, panaszolta Ruffy Péter újságírónak:
''Nekem a legjobban az fáj,hogy nincs sírköve.Pedig mennyi tehetségtelen ember kapott emlékművet."(1)
nyilatkozta 1943-ban. Krúdy sírkövének felállítását Krausz Poldi már nem érhette meg,1956-ban meghalt. A korcsmáros kívánsága húsz év múlva 1963-ban vált valóra. Ekkor avatták fel közköltségen a sírkövet ,Borsos Miklós szobrászművész alkotását.
Most halálának 80. évfordulóján az Óbudai Krúdy Gyula Irodalmi Kör(2)
elhatározta , magánerőből felújítják a sírkövet, hogy megtisztítva az azóta eltelt ötven év rárakódásaitól hírdesse: az író emléke a mai nemzedék szívében is elevenen él
![]() |
| Kanizsa József titkár |
Tóth József, a Krúdy Kör és a Tabán Társaság tagja, fafaragóművész ügyintézésével a Fiumei úti Sírkertben Krúdy Gyula síremlékét az Óbudán működő Mókus Sörkert és Étterem szakemberei segítségével, a BTM Budapesti Galéria által biztosított szakfelügyelő és a Sírkert Vezetősége szakfelügyelete mellett megtisztították, újravarázsolták, így újra az eredeti „fényében ragyoghat” a Borsos Miklós szobrászművész által megálmodott, felállított Krúdy-síremlék. Újra jól látható Borsos Miklós által megalkotott meghasadt szív is. A Krúdy Gyula Irodalmi Kör és Óbuda-Békásmegyeri Önkormányzat nevében köszönetünket fejezzük ki a közreműködőknek, a tisztítást végzőknek, a szakfelügyelőknek, a fotósnak az áldozatkész munkát, amit az év legmelegebb kánikulai napján végeztek el a Krúdy Emlékév jegyében:
titkár
Óbudai Krúdy Gyula Irodalmi Kör
A sír felújítás előtt:
és után(3)
(1)Ruffy Péter :Krúdy korcsmárosánál
(2) Óbudai Krúdy Gyula Irodalmi Kör
(3) Fotók régi és új állapot: Antal István.
(2) Óbudai Krúdy Gyula Irodalmi Kör
(3) Fotók régi és új állapot: Antal István.
2013. szeptember 19., csütörtök
HADNAGY UTCA
Forrás: a Tabáni Helytörténeti Gyüjtemény fotoarchívuma
2013. szeptember 15., vasárnap
HORMAY TIBOR
HORMAY TIBOR (1936-1997) Festőművész
Az alkotói szabadság lehetőséget ad arra, hogy a különböző irányzatok nyelvén, egymáshoz nem mindig illeszkedő módon fejezzem ki magam, vállalva annak veszélyét, hogy a kritika ezt ritkán értékeli pozitívan. A mindig újat kereső türelmetlen szem a belső feszültségek feloldását keresi, lemondva a valóság reális ábrázolásáról. Egyéni élményeimet és érzéseimet szabad kifejezési eszközökkel, a formai szabályok kötöttsége nélkül akarom kifejezni. Olyan technikát igyekeztem kialakítani, amivel a természet törvényeit mindjobban megismerve képes legyek azokat a magam javára fordítani.
A műfajok közül nagyon kedvelem az akvarellt, mely gyors döntést, biztos ecsetkezelést és a színek tiszta felrakását igényli. Nem tartom magam tudatos
művésznek. Számomra nagyon fontos a gyorsan múló impressziók - egy gondolat, egy mozdulat, vagy a színek olykor megfoghatatlannak tűnő játékának rögzítése.
Nagyatádon, 1936. szeptember 15.-én születtem. Sokat jártam gyermekkoromban a Rinya parton Kraumman Erikkel, volt rajztanárommal. Ő segítette felfedezni a természet szépségeit, belém oltva a somogyi romantikát.
Pécs meghatározó állomása volt életemnek, ahol több mint tíz évet töltettem. Számomra ez a város a modern művészetek tárháza volt. Irodalom, zene, építészet és sokszínű ága a képzőművészetnek. Martyn Ferenc, Lantos Ferenc, és Simon Béla voltak tanítómestereim, akik vezetői voltak az 50-es és a 60-as évek ifjú művészeinek. Tőlük sokat tanultam és Velük többször is közösen kiállítottam.
1963-tól Budapesten élek és dolgozom, mint a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és a Belvárosi Művészek Társaságának tagja.
CSOPORTOS ÉS ÖNÁLLÓ KIÁLLÍTÁSOK:
1958 Pécs, Szakszervezetek Székháza
1961 Pécs, Képcsarnok
1969 Önálló kiállítás Nizza, Nyári Akadémia
1969 Önálló kiállítás Párizs, Magyar Ház
1970 Önálló kiállítás Kecskemét, Művelődési Ház
1984 Budapest, BM. Művelődési Ház
1995 Budapest, Csontváry Galéria
1995 Budapest, Átrium Hyatt Hotel
1996 Önálló kiállítás Budapest, Végállomás Galéria
1996 Önálló kiállítás Nagyatád, Városi Múzeum.
Elérhetőség:
A hagyaték gondozója: Hormay Ákos
E-mail: hormay.akos@gmail.com Telefon: +36-70-333-0393
Honlap: www.festomuvesz.hu/hormaytibor , www.painter.hu/hormaytibor
Az alkotói szabadság lehetőséget ad arra, hogy a különböző irányzatok nyelvén, egymáshoz nem mindig illeszkedő módon fejezzem ki magam, vállalva annak veszélyét, hogy a kritika ezt ritkán értékeli pozitívan. A mindig újat kereső türelmetlen szem a belső feszültségek feloldását keresi, lemondva a valóság reális ábrázolásáról. Egyéni élményeimet és érzéseimet szabad kifejezési eszközökkel, a formai szabályok kötöttsége nélkül akarom kifejezni. Olyan technikát igyekeztem kialakítani, amivel a természet törvényeit mindjobban megismerve képes legyek azokat a magam javára fordítani.
A műfajok közül nagyon kedvelem az akvarellt, mely gyors döntést, biztos ecsetkezelést és a színek tiszta felrakását igényli. Nem tartom magam tudatos
művésznek. Számomra nagyon fontos a gyorsan múló impressziók - egy gondolat, egy mozdulat, vagy a színek olykor megfoghatatlannak tűnő játékának rögzítése.
Nagyatádon, 1936. szeptember 15.-én születtem. Sokat jártam gyermekkoromban a Rinya parton Kraumman Erikkel, volt rajztanárommal. Ő segítette felfedezni a természet szépségeit, belém oltva a somogyi romantikát.
Pécs meghatározó állomása volt életemnek, ahol több mint tíz évet töltettem. Számomra ez a város a modern művészetek tárháza volt. Irodalom, zene, építészet és sokszínű ága a képzőművészetnek. Martyn Ferenc, Lantos Ferenc, és Simon Béla voltak tanítómestereim, akik vezetői voltak az 50-es és a 60-as évek ifjú művészeinek. Tőlük sokat tanultam és Velük többször is közösen kiállítottam.
1963-tól Budapesten élek és dolgozom, mint a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és a Belvárosi Művészek Társaságának tagja.
CSOPORTOS ÉS ÖNÁLLÓ KIÁLLÍTÁSOK:
1958 Pécs, Szakszervezetek Székháza
1961 Pécs, Képcsarnok
1969 Önálló kiállítás Nizza, Nyári Akadémia
1969 Önálló kiállítás Párizs, Magyar Ház
1970 Önálló kiállítás Kecskemét, Művelődési Ház
1984 Budapest, BM. Művelődési Ház
1995 Budapest, Csontváry Galéria
1995 Budapest, Átrium Hyatt Hotel
1996 Önálló kiállítás Budapest, Végállomás Galéria
1996 Önálló kiállítás Nagyatád, Városi Múzeum.
Elérhetőség:
A hagyaték gondozója: Hormay Ákos
E-mail: hormay.akos@gmail.com Telefon: +36-70-333-0393
Honlap: www.festomuvesz.hu/hormaytibor , www.painter.hu/hormaytibor
2013. szeptember 6., péntek
TABÁNI REGATTA 2013
M E G H Í V Ó
Tisztelettel meghívjuk Önt és családját a
TABÁNI REGATTA ÉS FESZTIVÁL- 2013
hagyományos rendezvényünkre
2013. Szeptember 15.-én
11 órakor
a Csepeli Duna evezőspálya MTK evezőstelepére
(Vizisport utca 24)
A Tabáni Hajós Egylet és Marlow csapatának barátságos evezősversenyére
és díjkiosztó ünnepségére
18 órakor
A Budavári Önkormányzat aulájában
a marlow-i küldöttség tiszteletére rendezett fogadásra –
Köszöntőt mond :
Dr. Nagy Gábor Tamás polgármester
Közreműködik:
a Szilágyi Erzsébet Gimnázium kórusa
A rendezvényt a Kézfogás Egyesület és a Tabán Társaság Egyesület
közösen szervezte
Jankóné Pajor Ildikó Dr. Csorba Zoltánné
Tabán Társaság elnöke Kézfogás Egyesület elnöke
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)












