A 18-19. század fordulójára vonatkoztatható az az újságcikk, amely szerint a Hét Választó Fejedelem fogadóban „farsangidőn csimpolyások reszelték a talpalávalót a népnek, míg a belsőbb termekben a gazdag polgárifjúság finomkodott kóborló bécsi muzikmeiszterek dallamaira.” Egy magasabb súlycsoportba tartozó „bécsi muzikmeiszter”, bizonyos Beethoven 1807-ben személyesen is tiszteletét tette a Hét Választó Fejedelemben (legalábbis nagyon valószínű), és a fogadó vendégei között szerepelt Berzsenyi Dániel is, 1810-ben. Szemere Pál így számol be egy Kazinczynak írott levelében a Berzsenyivel töltött időről: „Literátori beszélgetésünket eggy violint-játszó német szakasztotta félbe, a’ ki az ebéd mellé egy néhány nótákat húzott. Éppen arra emlékeztettem Berzsenyit, hogy Virágot jó lenne meglátogatni, minthogy nem messze lakik, midőn Berzsenyi a német muzsikussal meg nem elégedve azt kérdé tőlünk: Itt van-e most Bihari? Ugyan hol lehetne megkapnunk? – Azt estve megkaphatjuk, ha tetszik. Most ebéd után Virágot látogassuk meg. – S hol szokott Bihari muzsikálni?...”10 Mit tudott ez a muzsikus, aki ebben a pillanatban láthatóan jobban izgatta Berzsenyi képzeletét, mint a tabáni „szent öreg”, Virág Benedek meglátogatása. Bihari János az ekkor már virágkorát élő magyar nemzeti tánczene, a verbunkos ünnepelt cigányhegedűse volt, mely stílus tárgyalásával a tabáni szórakoztató zene egy újabb rétegéhez érkeztünk. A verbunkos, mint azt neve is mutatja, a 18. század elején felállított állandó közös hadsereg utánpótlásához szervezett toborzó-mulatságokkal összekapcsolódva alakult ki a 18. század vége felé. Sokféle hagyomány érlelődött össze benne: a korábbi század közép-európai tánczenéje, a magyar népzene elemei (a kanásztánc és a népi hangszeres zene elemei), a kuruc-korból eredeztethető, török hatást is sejtető Rákóczi-nóta népes dallamcsaládja, és az új, bécsi klasszikus műzene. Ezt a muzsikát érezte az ekkoriban föllángoló nemzeti öntudat a leginkább sajátjának, és a külföld szemében is sokáig ez jelentette „a” magyar zenét.
A verbunkos előadóiként jelennek meg a szórakoztató zene színpadán a cigányok, akiknek zenei tevékenységéről addig csak szórványos említések szóltak. Térnyerésük egyik vélhető oka, hogy a szórakoztató zenészség hagyományosan lenézett foglalkozásnak számított, mint a vájogvetés vagy a kolompárság (ezek sorában persze a legmagasabb rangot viselte). A verbunkos-stílus és a 19. század közepére belőle kifejlődő népies műdal, mely a cigánybandák repertoárjának gerincét képezte a 20. században is, olyanyira összekapcsolódott a cigányzenészekkel, hogy többen (köztük még Liszt Ferenc is) cigány „találmánynak” vélték. Pedig a cigányok világszerte annak a népnek a saját zenéjét játszák, amely befogadta őket.
Játékukat vonzóvá teszi az általában apáról fiúra öröklődő mesterségbeli tudás, a rögtönzésszerűen szabad előadásmód, mellyel a gyengébb darabokat is tetszetőssé teszik, és a közönség hangulatának, igényeinek figyelmes követése. Egy banda jellemzően két hegedűből, cimbalomból és nagybőgőből áll, és rendesen klarinéttal, brácsával, csellóval egészülhet ki.
A cigányzene volt a tabáni kocsmaéletet a 20. században is meghatározó két irányzat egyike, a másik a XIX.század végén Bécsben megjelenő sramlizene?....(kassius)
..". Végig a tabáni estéken a parányi ablakok majd minden házban világosak. Mindegyik korcsma, és majd mindenikben zenélnek. A hegy lábánál még cigányok zenélnek, de a hegynek fölfelé már a schrammel lesz az úr.” – szól a megfigyelés 1925-ből.Az ilyenfajta megoszlásnak nem nehéz magyarázatát adni. A domboldal „bohém tabánjának” falusias környezetébe kerül a kisebb presztizsű sramli. Előadói gyakran amatőr-félamatőr zenészek (szemben a cigánybandák hivatásos tagjaival). Nem volt ritka a kottából való játék sem: „Egy harmonikás, egy gitáros és két hegedűs játszik. Orfeuszt. [...] a tabáni schrammel szinte átszellemülten játsza Offenbach örökszép melódiáját. Mélyen ráhajolnak a zenészek az asztalra, ahová a kottalapokat terítették, és ügyelnek, nehogy egyetlen hangot is elhibázzanak..."
...A cigányoktól idegen volt az így folytatott zenélés, amely elveszi a vendégekkel tartott közvetlen kontaktus lehetőségét, ezért kottát legföljebb csak a betanuláskor használtak (ha épp nem „fül után” tanultak). A sramlisok még utcai kalapozásra is vetemedtek18 – zenész cigányokról ez is nehezen volna elképzelhető.A nagyobb presztizsű cigányzene a Duna felé eső városiasabb részbe, az „elit Tabánba” kerül. A Magyar Cigányzenészek Lapja a 20-as, 30-as évek fordulóján megjelent számainak utolsó oldalán közli a legrangosabb cigányzenés vendéglők listáját. A Tabán majd ötven vendéglátóhelyéből ezeken a listákon csupán három szerepel: a Cziegler, a Kakuk és a Várkert kioszk.(1.)
1898-a fotó tanúsága szerint a Döbrentei utcában székelő " Bor és Sörház az ARANY LIBÁHOZ" vendéglőben minden nap cigány muzsika szórakoztatta a nagyérdeműt.
Nézzünk egy konkrét időpontot.A budapesti 1900 évi Lakczímjegyzék szerint a Tabánban lakók közül,(tehát a más kerületekből ide dolgozni járókat nem számítva) az alábbiak vallották magukat zenésznek:
Balogh Balázs zenész Kőműves u 7
Babay György zenész Fehérsas tér 14
Balogh Kálmán zenész Horgony u 50
Baráth Gusztáv zenész Attila krt 16
Baráth Károly zenész Horgony u 10
Becs József zenész Attila krt 8
Benzsó Sándor zenész Aranykakas u 16
Berki István zenész Hadnagy u 6
Berki Károly zenész Görög u 1
Bokor Kálmán zenész Görög u 1
Borsos Béla zenész Döbrentei u 3
Borza József zenész Attila krt 16
Csevse József + zenész Naphegy u 39
Csomor Gábor zenész Ív u 10
Czicza János zenész Ív u10
Czicza József zenész Ív u 10
Farkas Ferenc zenész Attila krt 16
Gáspár József zenész Attila krt 16
Horváth Ferencz zenész Árok u 51
Horváth János zenész Kőműves u 7
Horváth János zenész Attila krt 16
Horváth József zenész Görög u 1
Horváth Sándor zenész Aranykacsa u10
Járóka József zenész Attila krt 16
Jerabicza János + zenész Horgony u 58
Kecskeméti János zenész Kőmüves u 7
Komanitzky Ferenc+ zenész Horgony u 6
Kováts József zenész (muzsikus) Attila krt 7
( a MÉLYPINCE Joszó cigányhegedűse)
Kováts Károly zenész Kömüves u 7
Kovács Lajos zenész Palota tér
Kovács Mihály zenész Horgony u 9
Körbl Felix * zenész Naphegy u 7
Kratochvil Ferenc * zenész Attila krt 27
Kuckhelyi József zenész Hadnagy u 8
Kurucz József zenész Kereszt u 4
Lajos János zenész Kőmüves u 16
Lakatos Gyula zenész Attila krt 7
Laky Béla zenész Attila krt 16
Magda János zenész Ív u 10
Magda Mihály zenész Ív u 10
Maly Pál zenész Aranykakas u23
Meriadt Ferencz * zenész Horgony u 66
Mucsala Vladimir + zenész Abroncs u 10
Neumayer Antal zenész Naphegy u 47/2
Nincsics Sándor + zenész Horgony u 60
Paradeiszer János* zenész Döbrentei u 17
Putz Vince* zenész Hadnagy u 57-59
Reichmann Gusztáv * zenész Palota tér 4
Riczner Károly* zenész Szarvas u 4
Rigó Gyula zenész Attila krt 16
Rigó János zenész Attila krt 16
Sándor János zenész Attila krt 16
Sárközy János zenész Árok u 51
Schmidt Gyula* zenész Aranykakas u 23
Skurovetz János + zenész Naphegy u 7
Száki István zenész Attila krt 16
Tuszák József zenész Horgony u 9
Tuzák György zenész Attila krt 8
Tuzák János zenész Attila krt 1
Vida József zenész Horgony u 6
Wacky Vince * szinh.zenész Attila u 35
Wanka József* zenész Virág Benedek u 8
Zauner Ágoston* zenész Csend és Aladár köz 2/b
(2)
(vastag betűvel szedettek valószínüleg cigányzenészek) számszerint: 40 fő
( * valószínüleg sramlizenészek) számszerint: 11 fő
(+ -" - rác muzsikát művelők) számszerint : 6 fő
A cigányzenészek sokszor csoportosan laktak,ilyen "cigányházak" voltak:
Ív utca 10 4 fő
Attila körút 16 11 fő
Kőműves utca 7 4 fő
Későbbi híres cigányprímás nevet is fellelhetünk a lakók között.Járóka József pl. rokona lehet a híres prímásnak,Járóka Sándornak.
Az Ív u 10-ben egyébként egy verklis is lakott
Kolih János kintornás Iv u 10
Kintornás zenész lakott még az Aranykacsa utcában is
"Ha elég a sváb nótákból, hallgatunk a szomszédban rác tamburást, vagy lesétálunk Poldi bácsi Mélypincéjébe. Míg az öreg megmássza a nyolcvan lépcsőt a hegy méhében szunnyadó, pókhálós palackokért, ámulhatunk az apró termetű, gömbölyű cigányprímás, Jószó művészetén. Muzsikált ő Teleki Sámuel görgényi kastélyában is, köszönőlevele van a német császári udvar hivatalától, de hazavágyott a Tabánba. Nincs bandája, egy szál hegedűvel járja a kocsmákat. Eljátszik bármit, a Schneider Fánitól Tosca imájáig vagy az Alexander\'s Ragtime Bandig - csak a Himnuszt ne kérjük tőle. Arra nem hajlandó: "az nem korcsmába való", mondja szigorúan. (Ötven cigány húzza majd a Farkasréten Kovács József kedvenc nótáját a sírgödör körül 1924-ben: "Talán nem is muzsikálnak / talán csak én álmodom…") Saly Noémi : Kiskocsma , kispörkölt, kis korsó sör.Az 1920-as években a Czakó utca 1-ben a Czieglernél szintén cigányzene szólt. Itt Kalmár Tibor énekelt.Az ALBECKER vendéglő a Kereszt tér 4-ben biztosra akart menni.
"ebből is egy kicsit , abból is egy kicsit" alapon sramli és cigányzenét is játszott, amire külön zenekarai voltak a legjobb halászlét felszolgáló étteremnek.
A PREISLER vendéglőben , a régi KAKUK mellet (Kereszt utca 4) játszott Kurucz József (lásd lakcímjegyzék), akiről csak gyaníthatjuk, hogy cigányzenész volt.
Ugyancsak cigány muzsika szólt a VÉN SZEDERFÁHOZ címzett vendéglőben, Marada József idejében és az ALSÓ-AVAR-nál is.

Schreil Győző,az "ALBECKER" tulajdonosa cigányzenét hallgat (1933)
Marada József vendéglője a Hadnagy utca 27-ben , később Havas József Vendéglője
A Cziegler és a Kakuk (Rácz Pali illetve Budai Gyuszi prímásokkal) a Tabán legfiatalabb vendéglői közé tartoztak, 1924-ben illetve 1926-ban nyíltak – korábban sramlit játszó kocsmák helyén (a Cziegler a már említett Gerstl utóda). Mi lehet e váltás magyarázata? A választ a Kakuk (és az új Kakuk( kassius)) magyaros bútorzata, a mestergerendáról lógó kukoricacsövek, a külföldi hírességek neveitől duzzadó vendégkönyv és az előtte parkoló autók adják meg: a cigányzene itt kezdi elfoglalni a helyét az idegenforgalom számára berendezett kirakatban.(3)
Képeslap a régi Kakuk-ról (1933-ban bezárt a Tabán lebontásakor)
![]() |
A búcsúzó vendéglő reklámcédulája |
Temetésén a nyíregyházi Sáray Elemér és cigányzenekara az alábbi dalt húzta:
(László Imre énekel)
A dal szerzője idősebb Rácz Pali cigányprímás(1830-1886). Ferencz József feleségének Erzsébet királynőnek ez a nóta volt a kedvence.
![]() |
Sáray Elemér és cigányzenekara Krúdy temetésén ,1933 május 18-án
|
1. 3.Loch Gergely Tamburaszótól a jazz-ig.Szórakoztató zene a Tabánban
2. Budapesti Lakczímjegyzék 1900
3.videók :You Tube
4.Fotók: Tabananno, T.H.GY(Tabán Múzeum)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése