Naphegy IV.
Tabán felülnézetben
Naphegy felől készült fotó 1934 előttről
2012. szeptember 29., szombat
ÚJABB TABÁN-FOTÓK A FORTEPANON
Naphegy IV.
AUGUSZT JÓZSEF-A TABÁNI TSEMEGE-TSINÁLÓ
Az Auguszt cukrászda egyike Budapest híres, patinás cukrászdáinak.
Az Auguszt cukrászda napjainkban tulajdonképpen három cukrászda.
Buda központjában, a Fény utcai piac mellett található az egyik, immár negyven éve. A belvárosban, az Astoria közelében, egy műemlékház udvarán, is van egy kellemes, csöndes terasszal működő szalon-cukrászda. A farkasréti temető mellett van a harmadik, egy ősgesztenyefákkal körülvett helyen, nagy kerthelyiséggel. Antik belső berendezése van, klasszikus zene szól.
Auguszt Elek 1870-ben egy pici tabáni. földszintes házban indította meg "czukrászatát". Ebben a kis boltban, amely mögött a család lakása volt készült fia, a 21 éves József az 1896-os Milleneumi Kiállításra.
Auguszt József Párizsban és Londonban szerezte meg a szakmai gyakorlatot a kor szokásának megfelelően. Mikor visszatért Budára, átvette közben megözvegyült édesanyjától az üzlet vezetését és idevette ifjú feleségét is. A fiatalok 1916-ban a Krisztinaváros szívében új üzletet nyitottak.
Az akkori vidékies és elmaradott Budán nagy merészségnek tűnt pazarul berendezett, elegáns, gázvilágitásos üzletet nyitni. Fiuk (a most 94 éves) Auguszt Elemér késői gyerek volt. A baráti Hauer cukrászdában töltötte inaséveit, majd őt is külföldre küldték tanulni. Londonban és Lisszabonban töltött éveket. A háború és az ostrom alatt a Krisztina téri ház találatot kapott és romba dőlt. Auguszt Elemér orosz hadifogságba került. Az ő édesapja a romok alól kimentett és félig újjáépített cukrászdát újra megnyitotta, amit hamarosan a hazatért fia átvett. Feleségül kérte Resetka Olgát, akinek olasz kávét áruló eszpresszója volt a mai Ferenciek terén. Mind a két üzletet államosították, majd az egyik hajnalon marhavagonokba rakták az akkor már háromgyerekes családot és kitelepítették a Borsod megyéi Taktaszadára.
1954-ben a család visszaköltözhetett Pestre. Az 1956-os forradalmat követően Resetka Olga és Auguszt Elemér végre újra önálló üzletet nyithattak Budán a Fény utcai piac mellett.
 |
| az első AUGUSZT JÓZSEF 1875 -1948 |
Az új generáció, fiuk, Auguszt József személyében 1988-tól irányítja a cukrászdát. Az üzlet bővítése mellett a süteményválaszték is jelentésen növekedett. Új termékeket vezetett be, amelyek a mai élet táplálkozási szokásait követik, mégis megtartják a híres Auguszt-termékek magas minőségét. 1993-ban, lányuk, Auguszt Olga Pesten is üzletet nyit a Kossuth Lajos utcában. Az eldugott kis üzletben már ülve is fogyaszthatók a finomságok, s a hangulatot régi bútorok, családi emlékek, fényképek teszik meghitté.
 |
| AUGUSZT JÓZSEF, a hagyományok folytatója |
Egy család, amely már öt generáció óta őrzi ezt a kincset, a tudást, a hagyomány tiszteletét, a vendégek iránti előzékenységet, és kedvességet, ismét új üzletet nyitott. Egy üzlete!, amely ötven év elteltével, érezteti azokkal akik nem látták a híres Hűvösvölgyi Auguszt Pavillont, vagy már csak halványan, esetleg szüleik, nagyszüleik elbeszéléseiből emlékeznek rá, hogy milyen is volt egykor az Auguszt. Alkalmuk lesz kiülni a kertbe, s hatalmas gesztenye fák árnyékában kortyolgatni azt a különleges forró csokoládét amit már dédszüleik is fogyaszthattak egykor, és majszolgatni azokat az ízletes süteményeket, amelyekkel immár 130 éve kényezteti a budapestieket az Auguszt.
Buda központjában a Fény utcai piac mellett található 40 éve. 2003. márciusa óta ülő fogyasztásra is van lehetőség, illetve elvitelre lehet süteményt, kávét, fagylaltot rendelni. Egész torták, sós sütemények azonnal megrendelés nélkül kaphatóak.
Egyébként a cukrászokat anno tsemege-tsinálóknak hívta a köznyelv, Széchenyi István adta a "czukrász" elnevezést 1830-ban
Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon
Wikipédia
utazzitthon.hu
NEM PISKÓTA--TABÁNI KALÁCS-AUGUSZT OLGA RECEPTJE
Nem piskóta - Auguszt Olga rovata
Auguszt Olga receptjei hónapról hónapra olvashatók a Magyar Konyha magazinban. Auguszt Elek 1870-ben nyitotta meg a család első cukrászatát a Tabánban, ma már több Auguszt cukrászda működik a fővárosban, amelyeket mind családtagok irányítanak. Auguszt Olga a híres cukrászcsalád negyedik generációjához tartozik. Bölcsészetet tanult, de az alma nem esik messze a fájától és hiába kezdett másik szakmát végül mégis a cukrász mesterségnél kötött ki. Ma már unokáinak is a sütemények történetéről mesél a legszívesebben. Őrzi a százéves családi szakácskönyvet, a féltve őrzött receptekkel.
Tabáni kalács
Tízéves unokámmal, Baluval a Nemzeti Galériába mentünk
megnézni a nemrég megnyitott Hősök, királyok, szentek kiállítást, és azon belül
Munkácsy Mihály Honfoglalás című képét. Lerövidítve az utat a Tabánon keresztül
ereszkedtünk le. A Hadnagy utcára kanyarodtunk a kocsival (állítólag Casanova
is lakott itt rövid ideig), majd jobbról elhagytuk a Tabántelcsúfító, nemrég
épült, neonfényt árasztó botrányos építészeti tévedést. A fák kopaszsága még
megengedte, hogy be-lássunk az egykor négy tabáni utca találkozásánál lévő
területre. Bal kéz felől, a fák között megpillantottuk a kőkeresztet, amely a
valahai Kereszt tér közepén állt. 1936-ig itt terült el a budapesti
Montmartre-ként is emlegetett Tabán, vendéglőkkel, borozókkal, köztük Albecker
Antal híres vendéglőjével. A meredek utcákban kis földszintes házakban
szőlőművesek laktak, majd a filoxéra, ami kipusztította a környék szőlőit,
átalakította a környéket: a századfordulóra szórakozóhelyekkel, vendéglőkkel,
borozókkal teli romantikus negyeddé vált.
Balunak mutatva a keresztet eszembe jutott, hogy
édesapám mesélte: amikor kisiskolás volt (1920 körül), itt szánkóztak a meredek
utcákon a Krisztinavároshoz közel eső Tabánban. Az akkori Kereszt téren volt
egy pékség. A pékség olyan kicsi volt, hogy amikor bevetették a kenyeret a
kemencébe, a művelet közben a péklapát hosszú nyele kilógott az utcára. Ezt
kitapasztalva édesapám és barátja úgy időzítették a lecsúszást, hogy a péklapát
kilógó nyelét telibe találják a szánkóval. A vásott kölkök nem is gondolták,
milyen kárt okoznak egy frissen megsült kenyér vagy kalács kiszedésénél, ha a
lapát táncolni kezd a péklegény kezében a lágy tésztákkal. Balunak persze
roppantul tetszett a történet, annak ellenére, hogy soha nem látott péket,
péklapátot, kemencét.
HOZZÁVALÓK:
- 1
kg liszt
- 10
dkg porcukor
- 5
dkg élesztő
- 3,5
dl tej
- 12
dkg vaj
- 4
db egész tojás
- 1
dkg só
ELKÉSZÍTÉSE:
1. A tejet
megmelegítjük, és beletesszük az élesztőt és a cukrot.
2. A lisztet
átszitáljuk, a kráter közepébe öntjük a tejet, a tojást, és körbe-körbe
beszedjük a lisztet.
3. Amikor már jó kis
ragacs lesz belőle, és az ujjainkat sem bírjuk szétnyitni, akkor jöhet bele a
vaj és a só.
4. Az összeragadt
ujjainkról a tésztát liszttel ledörzsöljük, majd egyenletes mozdulatokkal az
asztal lapjához nyomva addig gyúrjuk, amíg csomómentes lesz.
5. Kilisztezett
edényben pihentetjük.
6. Stészoljuk, azaz
átszellőztetjük.
7. Abslagoljuk: a
tésztát annyi felé osztjuk, ahány kalácsot szeretnénk kisülve.
8. Virgoljuk:
gömbölyítjük. Evvel újra átmozgatjuk a tésztát.
9. Egy félkilós tésztát
három egyenlő részre osztunk, hosszúkás kígyókat sodrunk belőle.Összefonjuk.
Kelesztjük.
10. Egy óra után a
sütőlemezre fektetjük, kis vízzel kevert tojássárgájával megkenjük.
11. Előmelegített
sütőben 25 percig sütjük 160 °C-on.
A kenyértészta minőségét rendkívül befolyásolja az
alapanyag. Mivel mi nem használunk adalékanyagokat, sokszor alakulnak másképp a
munkafolyamatok. Függ a liszt minőségétől (sikértartalmától), a tej
zsírtartalmától, a tojást tojó tyúk boldogságától. Kalácstésztánkat mindig a
Szabó malomtól vásárolt lisztből készítettük.
(A német kifejezéseken ne lepődjenek meg: a
pékségekben, cukrászműhelyekben, mint a régi szakmák többségében, még most is
röpködnek a sváb kifejezések.)
Forrás:Magyarkonyha.hu/nem piskóta
2012. szeptember 27., csütörtök
PÁLMAY ILKA, A PRIMADONNA
153 éve, 1859. szeptember 21-én született Pálmay Ilka; Petráss Ilona színésznő, a leghíresebb magyar operettprimadonnák egyike. 1877-78-ban Némethy György társulatának tagjaként játszott Kecskeméten. Elsősorban népszínművekben és operettekben szerepelt. Vendégként később is föllépett a hírös városban.
15 évesen döntötte el, hogy színésznő lesz. Édesapja nehezen fogadta el lánya választását, és a közelebbi és távolabbi nemesi rokonság is felháborodott a családhoz "méltatlan" életpálya miatt. Ezért nem családi nevén, hanem Pálmay művésznéven szerepelt a címlapokon. Az elnevezést az édesapja találta számára: "Jól van légy színésznő, de a nevünket nem viselheted ezen a pályán, családunk miatt. Kell, hogy más nevet válassz. Válaszd talán ezt: Pálmay. Na hogy tetszik, ez jó lesz? Ez a név szerintem neked dicsőséget és szerencsét fog hozni. Így lettem én Pálmay Ilka" - írta emlékirataiban.
Pályafutását kardalos kóristalányként Kassán kezdte Lászy Vilmos társulatánál. Két hónappal később már szerepet kapott, majd egyre nagyobb feladatokhoz jutott. 1876-ban Eperjesre, 1877-ben Kecskemétre szerződött. Egy év múlva a Népszínház igazgatója hároméves szerződést kínált számára, így a hírös várost elhagyta. Tejszínhabszerű szőkeségével, fitos orrával, szép énekhangjával, tótos kiejtésével hamarosan az ország legünnepeltebb primadonnája lett. Ráadásul selypített is. Ez azonban csak kacérabbá tette figuráját. Legnagyobb sikereit a fővárosban és Kolozsvárott aratta, de gyakran vendégszerepelt külföldön is: Bécsben, Prágában, Berlinben, Londonban és New Yorkban is turnézott.
Művészetének fénykora egybeesett a klasszikus operett virágkorával. A műfajt ő vitte Magyarországon diadalra. Blaha Lujza így látta őt: "Olyannak képzelem az operett múzsáját, amilyen ő. A megjelenése roppant tetszetős, a kedélye kedves, a pajzánsága, a huncutsága és ellenállhatatlan selypítése mind arra vall, hogy őt az istenek egyenesen az operettre teremtették." Ady Endre is elismeréssel írt róla: "És mikor Ő fölvetette a fátyolt, elhalt a zsibongás, betelt a kíváncsiság, hogy kitörjön a taps, mely soha annyi joggal nem foglalta le a vihar nevét, mint ma este… Ő ez, a régi, az aranyos, a királynő… Szürke ruhácskájában előtipegett. Selypítő beszédével zengedezni kezdett. Édesen, szabados módon bánik a magyar ritmussal, de istenem, annyi évig járta a dicsőség világútját, az ő dicsőségére és a mienkre!… Aztán a pajkossága, isteni leányossága, megejtő kedvessége!… Mennyi szín, fény, mennyi már elveszettnek hitt poézis, aranyos derűsség!"
A Nemzeti Színház tiszteletbeli tagjaként vonult vissza a színpadtól. 1928. március 31-én, éjjel 11 órai kezdettel rendezték meg búcsúelőadását, amelyen az akkori főváros primadonnái, többek között Bajor Gizi, Fedák Sári, Honthy Hanna és Berky Lili is játszottak. Később fellépett egy-egy jótékonysági esten, szerepelt a rádióban felolvasásokkal. 83 évesen, az utolsó interjúban megkérdezték a primadonnától: mit csinál? Azt felelte: „én egy mesevilágot éltem végig és néha ma is annak az emlékeiben gyönyörködöm. Ezenfelül pedig bizony szaladgálok tej, vaj, tojás, kenyér és zsemlye után… Reggel fél hétkor kelek és főznék magamnak kis kávét, ha volna. Így pótlékot főzök. Tizenegykor fekszem, szeretem az otthonomat, olvasok, van néhány kedves társaságom, s ha szegény vagyok is, örülök, ha jót tehetek másokkal, mert gazdag az, aki megelégedett. Én pedig megelégedett ember vagyok és az is maradok, amíg a jó Isten élnem enged."
Az 1944-es aktív budapesti bombázások idején a pincében élés rohamosan legyöngítette szervezetét. A nélkülözés hamarosan a létezés széléig sodorta, és nem sokkal Buda felszabadítása előtt, a második világháború befejeződésének utolsó napjaiban, csöndesen megtért övéihez. Temetése két bombázás közti szünetben, mindenféle külsőséget nélkülöző módon zajlott.
(Forrás: *Blaha Lujza Naplója *Joós Ferenc: A vándorszínészettől az állami színházig *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Nagyváradi Napló, 1901 *Polgár Géza: Örök fiatalok, akik látták a múltat *Színészkönyvtár)
Forrás: hirosnaptar.hu
színészkönyvtar.hu
2012. szeptember 22., szombat
SALY NOÉMI GYŰJTÉSÉBŐL
A Középső ház jobboldalán lakott Krecsányi szinidirektor, a Budai Szinkör igazgatója
A Bethlen-ház 1924-ben épült az Árok utca apró házainak helyén. Vendéglő és mozi is volt benne.
2012. szeptember 3., hétfő
150 ÉVE ALAKULT A BUDA-PESTI HAJÓS EGYLET
A Buda-Pesti Hajós Egylet is, csakúgy, mint Széchenyi István magáncsónakdája – a mágnások csoportosulása volt. Az 1864-ben megjelentett tagnévsor száz tagjának több mint a fele herceg, gróf vagy báró! Tagjai közül sokan a magyar társadalmi, tudományos és közélet kiemelkedő személyiségei. Első ismert választmánya és tisztikara szinte kizárólag a főurak köréből került ki:
Gróf Waldstein János elnök, gróf Széchenyi Béla igazgató, Rosti Pál pénztárnok és titkár, gróf Andrássy Alfréd, Beniczky Ferenc, Ebner Ede, gróf Festetich Béla, gróf Festetich Gyula, gróf Károlyi Gyula, gróf Károlyi Viktor, gróf Pálffy Pál, Semsey Lajos, gróf Széchenyi Gyula, grófSzéchenyi Ödön és báró Vécsey József választmányi tagok
A Buda-Pesti Hajós Egylet tagjai nem elsősorban versenyzők voltak, hanem számukra az úri társasági érintkezés egyik színtere volt az egylet. Hétköznapi evezéseik rövid ideig tartó vízre szállások voltak, amelyre rendszerint evezni nem tudó barátokat hívtak, sokszor hölgyeket is. A mágnások anyagi lehetőségei azonban extra hosszúságú, többnapos „teljesítménytúrákat” is megengedtek. Ezek közül a leghíresebb – nem utolsó sorban azért, mert irodalmi-művészeti alkotással felérő beszámoló maradt fenn róla – Birly István és Rosti Pál útja 1862-ben. Birly István: Csolnak-út Rotterdamtól Pestig című, 1863-ban a Landerer és Heckenastnál nyomtatott könyve sporttörténeti jelentőségű. (Részletesen lásd egy korábbi írást e honlapon!)
A távevezés, a túrázás mellett a versengés, a versenyzés is hamarosan szerepet kapott a Buda-Pesti Hajós Egylet életében, mert az 1860-s években sorra alakultak a további egyletek, melyek tagsága azonban már sokkal inkább a középosztályból, tisztviselői rétegből, az egyetemistákból, kereskedőkből tevődött össze. Pesti Evező és Vitorlázó Kör (1862), Pozsonyi Hajós Egylet (1862), Egyetértés (1864), Paksi Hajós Egylet [Tolnamegyei Hajós Egylet] (1864), Sárga Inges Evező Társaskör [Sárga Inges Csónakázó Club] (1865), Budai Csónakázó Egylet [Budai Hajós Egylet] (1865).
A versenyek akkoriban a belvárosi Duna-szakaszon zajlottak, korántsem mindig folyásiránnyal megegyezően. A Buda-Pesti Hajós Egylet első versenye háziverseny volt, 1863. június 8-án rendezte: négyevezős, kettős párevezős versenyszámban, volt még szandolinok, molnárok, révészek és halászok közötti verseny. Az első komoly versenyét 1864. június 6-án rendezte az egylet. A távolság egy angol mérföld volt, a pálya a Margitszigettől az Akadémia palotájánál lévő célig tartott. Az első versenyszámot a Buda-Pesti Hajós Egylet díjáért, egy ezüstserlegért a Pozsonyi Hajós Egylet; a másodikat az ún. Waldstein–Széchenyi díjért, egy távcsőért a Buda-Pesti Hajós Egylet; a harmadikat az „Asszonyságok díjáért”, egy ezüstszelencéért ugyancsak a Buda-Pesti Hajós Egylet nyerte. Az 1865. évi versenyük már öt versenyszámból állt. Az 1866. évit már nem a Margitsziget és Lánchíd között, hanem a Margitsziget keleti oldalán rendezték.
A Buda-Pesti Hajós Egylet alap- és rendszabályait 1864-ben jelentette meg először. Álljon itt az 1867. évi kiadású rendszabályzatból néhány sor idézet, mely e kezdeményező egylet szellemiségéről, tevékenységéről árulkodik.
„Mihelyt a tagok a csolnakba beléptek, a vezér annak parancsnokságát átveszi, és elváratik mindenkitől, hogy sem helytelen kapkodás által a mozdulatok szabatosságát megzavarni, sem oknélkül és dísztelen szószaporítás, vagy ildomtalan kifejezések által botrányra alkalmat adni nem fog. Ennélfogva: a vezérnek jogában áll a parancsnoksága alatt levő tagokra – a szabályok megsértése esetében –az egyleti pénztár javára 1-5 frtig terjedő büntetést szabni.”
„Minden ujonc, midőn magát eléggé avatottnak véli, 3 begyakorlott tagot felkérend, hogy vele próbát tegyenek, amelynek folytán ugyanezeknek egyhangú ajánlatára az igazgató által jelszalaggal ünnepélyesen fel fog díszíttetni, ha t. i. megfelelt. A begyakorlott, kitüntetést nyerni kívánó tag kell: a) hogy tökéletesen jól evedzni; b) hogy a pár evedzővel (skull) is tudjon bánni s hogy c) a kormányzáshoz is értsen; hogy bármely hajón helyet foglalhasson, s bármely hajó vezérletét méltán elvállalhassa.”
„a) A gyakorlatokra mindenki az egylet által felvett jelmezben (veres ing, kék hajósöltöny s barna szalmakalap) fog megjelenni. b) A vezér az evedző helyeket a tagok közt felosztván, ezek azokat ellentmondás nélkül elfogadandják, – s a gyakorlat alatt sem felkelni, sem pedig helyet cserélni nem fognak. c) A vezér intő szavára a beszélgetés megszünik. … f) A gyakorlatok alatt történhető károk az egylet terhére nem válhatván, minden törés vagy kisebb romlás az azt okozó társ által megtérítendő …”
A Buda-Pesti Hajós Egylet csónakháza a Feldunasoron, a Lloyd épület előtt helyezkedett el; 1870-ben – elsőként – helyezte át a Margitszigetre.
Az utolsó adat a Buda-Pesti Hajós Egyletre 1874-ből származik. Azt követően nincs több híradás a mágnások evezős egyletéről; sőt 1874 és 1882 között evezős versenyt sem rendeztek. Az 1880-as évek újjáéledő sportmozgalma már a polgári társadalom tevékenységének eredménye, befejeződött az evezőssport demokratizálódása. Konkrét adatok is alátámasztják, ezért biztosak lehetünk benne, hogy az egylet hajói és egyéb felszerelései, sőt úszóháza nem elpusztult, nem semmisült meg, hanem átruházódott valamely másik működő egyletbe. A Nemzeti Hajós Egylet 1888. évi közgyűlésén báró Eötvös Lóránt egyleti tag, a néhai Rosti Pál unokaöccse az Ellida nevű angol készítésű hajót, mellyel Rosti és Birly nevezetes rotterdami útját végigevezte, az egyletnek ajándékozta. Ugyancsak Angliából származott Birly István négyevezős külvillás Willis nevű hajója, mely szintén a Nemzeti Hajós Egylet tulajdonába került. Majdnem biztos, hogy a tagok közül is sokan más egyletben folytatták sporttevékenységüket – megteremtve ezzel a hagyományok továbbélését.
Kisfaludi Júlia (hunrowing.hu)
Tudósítás a Vasárnapi Újságban 1874 május 31
— Regatta a Dunán. Pünkösd első napjának
nak a Margit-sziget és pesti rész közti ága. A partokat ezernyi tömeg lepte el, a vizén közönséggel tömött és föllobogózott nagy gőzhajók ringtak, s kicsiny csolnakok raját himbálták a hullámok. Középen nagy dereglye állt horgonyon, legjobban föllobogózva. Ezen tarka-barka
matróz öltözetű csapatok: a különböző csolnakázó-egyletek tagjai. A regatta napja volt, melyett a nemzeti hajós-egylet rendezett, s melyre a bécsi „Donauhort" nevű egylet is küldött pompás angol készitményü csolnakokat és két pályázó csapatot. Az ő dicsőségükre is dőlt el az egész csolnak-verseny. Délután fél
6 órakor adtak jelt a parton fölállított
taraczkok a regatta megkezdésére. Az első
volt a „ k e z d ő k v e r s e n y e " 20 db arany díjra,
fölfelé 400, lefelé. 300 ölnyi távolsággal. Csak
két hajó versenyzett, s az „Egyetértés" egylet
„ S z i k r á " - j a nyert az Umér Károly és Benke
Gyula „ P u n c h " - a ellenében. A „ S e r l e g d i j "
versenye (száz arany ezüst serlegben) nagyobb
érdekű volt, mert ebben a bécsiek is részt vet
tek, még pedig szertelenül túlszárnyalva a két
magyar hajót. A távolság fölfelé 700, lefelé
550 öl volt. A „Donauhort" egylet „ F r o " - j a ,
e keskeny, könnyű hajó, már az indulásnál
hamar elhagyta versenytársait, s nagy előny
nyel győzött, ugy hogy az utána következő
„Koh-i-noor," (a nemzeti hajós-egylet tulaj
dona) két perczczel később ért be. A „Duna"
egylet „Sz. Margit"-ja még ennél is később. —
A „ h ö l g y e k d i j á t " a nemzeti hajós-egylet
vékony kis „ F u r á " - j á n Vargha László nyerte
meg, körülbelől száz hajó-hoszszal hagyva
hátra az „Egyetértés " egyletnek „Rapidity"-jét.
Az ö t v e n - a r a n y a s n a g y e g y l e t i d í j r a ,
négy versenyzett s bécsiek megint vagy száz
ötven hajó-hoszszal nyertek a „Donauhort"
„ V o l k e r " - é n . A verseny aztán a második fokú
győzelemért folyt az „Egyetértés " „Janká"-j a
és a „Duna " „Hajnal"-a közt s az első alig egy
hajó-hoszszal szárnyalta tul a másodikat. A
negyedik hajó, az „Egyetértés " egylet „Egye
tértése" ezek mögött is nagyon hátul maradt.
A „ p á r e v e z ő d i j " - n á l csak az „Egyetér
t é s i t ő l állt ki kettő, de ezek egyike is: a
„Szellő" az indulás után csakhamar visszatért,
evezőse (Rumbold Bertalan) alatt eltörvén az
ülés, s igy a „ S z i k r á " - n Czöllner József egy
maga j á r t a meg föl s le a pályát. Molnár-és
halász-verseny ezúttal nem volt.
2012. szeptember 2., vasárnap
TABÁN MÚZEUM
Értesítjük olvasóinkat,hogy a
TABÁNI HELYTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS
ÉS
DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT
népszerű nevén TABÁN MÚZEUM hivatalos tájékoztatás szerint 2012 szeptembertől tatarozás miatt nem látogatható.
Őszintén reméljük, hogy a nagy múltu városrész emlékét őrző 10 éve fennálló és sikeresen működő múzeum hamarosan újra a látogatók rendelkezésére áll!
A Tabánt kedvelők a zárvatartás alatt az alábbi oldalakon,( melyek a múzeum élményét csak részben pótolhatják) szerezhetnek ismereteket és nosztalgiázhatnak kedves városrészükkel kapcsolatosan :
Tabán Múzeum fotótára és térkepek: http://atlasz.tabanmuzeum.hu/
TABÁN ANNO 2009-2012 jún 30: http://tabananno.blogspot.hu/
TABÁN-ANNO 2012 júl 1-től
http://taban-anno.blogspot.hu/
TABÁN ANNO FOTÓTÁR http://tabanfototar.blogspot.hu/2011/02/f.html
TABÁN GALÉRIA(festmények) http://taban-galeria.blogspot.hu/2011/02/a009.html
TABÁN IRATTÁR http://tabanirattar.blogspot.hu/2011/01/bevezeto-tabananno-irattarba.html
TABÁN PANTHEON http://tabanpantheon.blogspot.hu/2011/03/bevezeto-tabani-pantheonba.html
TABÁN FILMTÁR http://tabanfilmtar.blogspot.hu/
TABÁN KÖNYVTÁR http://tabankonyvtar.blogspot.hu/2011/01/tartalom-jegyzek.html
TABÁN ZENETÁR http://tabanadattar.blogspot.hu/2011/02/bevezeto-tabani-zenetarba.html
NEGYVEN ÉVES A TABÁN FESZTIVÁL
A kiállítást megnyitja: Török Ádám
1972-ben Kuhajda Istvánné (Margó néni) az I. kerületi Tanács Művelődési Ház igazgatója, és Török Ádám a MINI együttes front embere ötlete nyomán került megrendezésre az eső budapesti népünnepély.
A fesztivált először 1972. május 1-jén rendezték meg Budán, az akkoriban nemrég parkosított Tabán nevű városrészben, melyen közel 50 ezer ember vett részt.
A tabáni koncertek a hetvenes évek magyar rockzenéjének szinte azonnal egy várva-várt, fontos helyszíne lett. Ezeket a május elején megrendezett szabad ég alatti koncerteket az LGT és a MINI indította el, de a következő években a Hobó Blues Band-tól kezdve a Beatrice-ig az úgynevezett „nagy generáció” tagjai közül szinte mindenki fellépett ott, akinek valamilyen „rangja” volt a magyar rockzenei szcénában. Az LGT „Gyere, gyere ki a hegyoldalba” című dalát épp ez a békés tabáni majális ihlette.
1997-től a Rózsa Records és a Budavári Művelődési Ház szervezésében indult aztán újra, és azóta is minden évben megrendezésre kerül. Az egykori fesztivál mindig is ingyenes volt és az újjászervezés után is az maradt. Színpadán a nevesebb magyar rock zenekarok között fellépett az EDDA, Demjén Ferenc, Charlie, Balázs Fecó és a Koráll, Deák Bill Blues Band, Kereszetes Ildikó, Kormorán stb.
A kiállításon előkerülnek régi és napjainkban készült fotók a rendezvényről.
A kiállítás ingyenesen látogatható!
2012. szeptember 1., szombat
LESZ MÉG EGYSZER IFIPARK?!
JOGERŐS A VÁRBAZÁR ENGEDÉLYEZÉSI TERVE(forrás:zoa.hu)
Legjobb tudomásunk szerint augusztus 28-a óta. A KÖZTI tervezői hozzájárultak ahhoz, hogy bemutathassuk a ZOA által készített látványterveket, amelyek az engedélyezési dokumentáció részét képezték.
A tervvel kapcsolatban rengeteg elemzés és kritika napvilágot látott, ezért csak egy rövid összefoglaló: A KÖZTI elképzelése szerint a Várbazár külsőre eredeti formáját kapja vissza. A déli bazársor mögött – az eredetivel mindenben megegyező kertek alatt – egy új mélygarázs és konferenciaközpont lesz, az északi bazársor fölött (Öntőház-udvar) pedig egy teljesen új park kerül kialakításra.
Íme a tervezésben résztvevők teljes listája:
Generáltervező: KÖZTI Zrt.
Felelős Építész tervező: Potzner Ferenc
Építész: Pottyondy Péter
Építész munkatársak: Pottyondy Bence, Potzner Ádám, Radványi Katalin, Szabó Orsolya, Weimper Viktória
Belsőépítészet: Dévényi Tamás (Budapesti Műhely)
Tartószerkezetek: Gurubi Imre, Váczi Péter (KÖZTI Zrt.)
Épületgépészet: Oltvai András
Épületvillamosság: Máramarosi András, Ritzl András (KÖZTI Zrt.)
Környezetvádelem: Weiner László (Top Pedion)
Mélyépítés Gaudi Emőke (Főmterv)
Közmű- Víz, Csatorna: Szalay Ákos (Főmterv)
Közmű- Fűtés, Hűtés: Mihályi Géza (Főmterv)
Közlekedés: Wettstein Anikó (Főmterv)
Akusztika, Zajvédelem: Arató Éva (Arató Akusztika Kft.)
Környezettervezés: Steffler István (Garten Studió)
Akadálymentesítés: Babits Bernadett (Bauonline Kft.)
Tűzvédelem: Dr. Bánky Tamás (Bánky és Bánky Bt.)
Oltóberendezések: Hajdú András (Ventor Bt.)
Látványtervek: ZOA
OMEGA
ATLASZ
FARAGÓ JUDY ISTVÁN
MÁTÉ PÉTER
WITTEK MARI
KEX
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)