lesüllyesztették a szintjét ezzel a kávéház szigetként magasodott a többi épület fölé.A tér másik oldalán a Kereszt utca még így is meredeken lejtett a Kereszt tér felé. Ezen az oldalon bérelt korcsmát Bojcsics Simon , a rác vendéglős ,aki korábban a hírhedt Ív u 10-ben, az ún. "cigányházban" tartott fenn kocsmát. Azért hívták cigány háznak, mert tucatnyi cigányzenész lakott itt,egy kis muzsikáért nem kellett messzire menni a vendégnek.Halála után egy darabig még özvegye vezette a boltot
Kocsmárosok a Szarvas tér 4-ben:
1882 Taferner József
1891,92 Planitzer Jakab
1894,99,1901,02 Bojcsics Simon «a három heteshez», »zu den drei
Siebnern»,
1902,03, özv.Bojcsics Simonné
1906,07,08 ,09,10 ,11,12 ,13 ,14 ,16 Szíber János
1904,05 Móricz József
1922 ,28 Gratz Miksa (Mór)
Előtérben a korcsma udvari bejárata ,mögötte négy lépcsőfokkal feljebb a kocsma bejárat.Jó kis hely volt ez hajdanán, már csak azért is ,mert közvetlenül a forgalmas térre nyílott, ahol piac és hetivásár is volt.Esténként víg tamburazene
csalogatta a szomjas népet. Amellett ne gondoljuk,hogy Bojcsics korhely, léha ember lett volna. A Gundel János vezette Vendéglősök Egyesületének oszlopos tagjaként az egyesület egyik számvizsgálói tisztét töltötte be.
Szállodások és vendéglősök ipartársulatának temetkezési egyesülete .
IV, himző-u. 1. Elnök : Gundel János, a Ferencz József-rend lovagja. — Alelnök: Wirth Ferencz. — Pénztárnok: Mehringer Bezső. —
Ellenőr: Reutter Nándor. — Számvizsgálók: Glück Frigyes, Bojcsics Simon. — Titkár: Poppel Miklós. (1901)
Érdekességként megemlítjük s ez egyben Bojcsics ázsióját is növeli, hogy később Glück máig ható hírű szállodás lett Pesten
Wikipédia:
Glück Frigyes (Pest, 1858. január 11. – Budapest, 1931. május 15.) szállodaiparos, várospolitikus, műgyűjtő, mecénás.
Az 1890-es években a Rákóczi út 5. szám alatti Griff Fogadót átalakítva, Pannónia Szállóként nyitotta meg újra. A fogadó 1868 óta volt a családja birtokában. Glück alapította az első pesti pincériskolát és a szállodás ipartestület elnöke is volt. Vezető szerepet játszott több józsefvárosi jótékonysági egyesületben. 1886-tól több mint harminc évig törvényhatósági bizottsági tag volt.
1902-ben kezdeményezte, hogy tartsák Budapesten a szállodások nemzetközi kongresszusát, amit jó alkalomnak vélt a város turizmusának fellendítése érdekében. Ezen a kongresszuson javasolta a János-hegyi kilátó építését, ami 1910-ben készült el. 1929-ben az ő kezdeményezésére épült meg a Látó-hegyen az Árpád-kilátó, amelyet érint az ő nevét viselő sétaút.
kassius
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése