PESTI HIRLAP 1848 MÁRCIUS 17

Pest márt. 16-án.

A tegnapi nap históriai nyomokat hagyott maga után. Mi kezdetben csak demonstrátió’ színét viselő, később erkölcsi , békés forradalommá alakult. Az események’ hire, mellyek Franczia- ’s Németországon keresztül a’ szomszéd Bécsig törtek, ’s mellyek ugyanazon egy eszme’ lánczszemeit képezik, nálunk is azon ösztönszerü sejtelmet idézték föl, miszerint a’ törvényhozásnak társodalmi utón is egy lökést adni, ’s e’ czélból egyesülni kell. Az egyesülési eszme az ifjúi kebel’ melegágyában fogamzott meg legelőbb. Ivek indíttattak meg, egy, a’ jövő vasárnap tartandó ifjúsági reform-lakomára. Az ellenzéki körben kitüzettek az egyesülés’és petitió’pontjai. Ezeknek tárgyalása végett márt. 12-én ugyanott népgyülés volt hirdetve. A’ folyamodvány’ szerkezete Irinyi József által feltéve igy hangzott: „Egész Európa mozog. Az idő félszázaddal előbbre rúgott. Egy gondolat rezgi át egész Európát : hogy a’ létező állapot tovább nem maradhat. Nincs többé idő hosszas tanácskozásra, avagy épen halogatásra. Az eszmék meg vannak érve , az élet’ szüksége követeli azokat. Magyarország’ pillanatai drágák. Mi máskor csak bosszú időszak alatt fejlődhetett ki, most rövid utón ’s haladók nélkül törvénybe foglalandó. A’ monárchiát fenyegető veszély’ elhárítására a’ fegyver nem elégséges; e’ czólra nálunk az alkotmányosság’ bővebb kifejtése ’s a’ pragmatica sanctió által velünk kapcsolatban levő népeknél annak behozatala az egyedüli eszköz. A’ nemzet nem elégszik meg többé egyes engedményekkel, nem várhat a’ fejlődés’ eddigi lassú menetelére. Egész alkotmányunkat kívánjuk ezúttal tisztába- hozatni ’stb. Következnek a’ 12 pontok (lásd alább.) Mi úgy vagyunk meggyőződve — igy végződik a’ szerkezet — hogy ezekben az alkotmányosság’, a’ haza’ és dynastia’ minden barátinak kívánságát fejezzük ki. Mi ezekért mindent készek vagyunk áldozni. Kérjük önöket, hogy ezen pontokat hazánk’ jólléte és dicsősége végett még ez országgyűlés alatt kieszközölni méltóztassanak.“ IP szerkezet ellen tétettek némelly kifogások. Sokan nem tárták azt még most körülményeinkhez alkalmazottnak. — Márt. 14-én pedig ugyanazon kör’ közgyűlésében azon indítvány nyert többséget, miszerint: a’ petitió ne mindjárt, hanem az országos ellenzéki választmány által organisálandó agitátió’ utján kezdessék meg.

Azonban még azon nap esti [9 óratájban megérkezett a’ bécsi események’ hire. Ez felvillanyozta a’ kedélyeket. --Az ifjúság zúgolódni kezde. „Ismét a’ formák’ óletölő korlátái közé szoritnak bennünket“ mondák egyértelmiileg. „Az alkalmat elszalasztandjuk ismét.“ — Illyés és hasonló aggodalmak szülték a’ multnapi, demonstrátióra számított meneteket, mellyeket múlt számunkban röviden emliténk. — A’ tömeg mentében nőttön nőtt, mint szokott a’ folyam. Ereje’ nöttével érezni kezdó, miként legelső teendője, felszabaditni a’ lelánczolt Tytánt — a’ gondolatot. így született márt. 15-én d. e. 11 ‘/j órakor a’ magyar sajtónak törvényes tiszta, censura által meg nem fertőztetett ágyából az első ikerszülött. Egyik, a’ kivánatoknak tegnapi mellékletünkben is közlött 1 2 pontja, melly igy hangzik :

Mit kíván a' magyar nemzet?

Legyen béke, szabadság és egyetértés.

1) Kívánjuk a sajtó’ szabadságát, censura’ eltörlését.

2) Felelős ministériumot Budapesten.

3) Évenkénti országgyűlést Pesten.

4) Törvényelőtti egyenlőséget, polgári és vallási tekintetben.

5) Nemzeti örsereg.

6) Közös teherviselés.

7) Úrbéri viszonyok’ megszüntetése.

8) Esküdtszék, képviselet, egyenlőség’ alapján.

9) Nemzeti bank.

10) A’ katonaság esküdjék meg az alkotmányra; magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a’ külföldieket vigyék el tőlünk.

11) A’ political státusfoglyok szabadon bocsáttassanak.

12) Unió (Erdélylyel).

Végül: E gye illő s ég, szabadság, testvériség!

Az ikertestvér mellett méltólag állott Petőfi Sándor’ következő lelkes költeménye:

Az ezernél számosabb nép fölemelt újakkal ismétlé az esküt. — Irinyi József mutatá be szabad ég alatt az elsőszülötteket. ’S a’ hulló esőben égből látszott reájok szállani a' keresztelés' vize. Az előbb emlitetten kívül szólották még a’ néphez : Petőfi, Jókay Mór (az ifjúsági menet’ vezetői) Bulyovszky Gyula és mások , kiket vagy nem ismertünk, vagy állásunk-szerinti leköttetésünk miatt nem hallhatánk. A’ beszédeket , valamint az egész csoportozatot miveltség’ szelleme lengé át. Még sétabotok is gyéren valának láthatók.