a tabáni festmények konjunktúrája
Tabánt újra fölfedezték és zeg-zugos utcáit festőművészek és fényképészek lepik el naponta
— Az Uj Nemzedék tudósítójától.
—
A Tabánban már napok óta dolgoznak mérőlécekkel és egyéb mérnöki szerszámokkal a mérnökök, s nemsokára talán megjelennek a csákányos emberek is, hogy elpusztítsák a föld színéről ezt a romantikus városrészt. Tabánnak az emlékét azonban nem fogja elmosni az idő. Élni fog az sokáig az öregedő és ifjú szívekben egyaránt és élni fog sokáig számos fényképen és festményen megőrizve.
A városi tanács — amint ismeretes — fölszólította a közmunkatanácsot, hogy készítsen fölvételeket az egész Tabánról a múzeum számára.
Ezek a fényképek alkalomadtán el fognak készülni. Addig is sok magánember jár ki fényképezni, hogy megörökítse Tabán egy-egy regénye» részletét.
A jó, öreg tabániak bizonyára csodálkozva látják a nagy idegenforgalmat s a sűrűn felbukkanó fényképezőmasinákat, no meg a festőállványokat, amiket hol itt, hol ott állítanak le lobogó nyakkendőjű, bozontoshajú művészemberek. Mert a napsütéses őszben festőművészek is járják keresztül-kasul a hepehupás utcákat.
Tabánt újra fölfedezték most, hogy lebontás előtt áll. A festőművészek, akik eddig is szívesen vetették vászonra a török hódoltság alatt alapított városrész sajátságos zeg-zug- jait, fokozott buzgalommal veszik ecsetjükre a Tabánt.
A szép napokon valósággal ellepik tereit, utcáit és dombos részeit: kőrakásokra, vagy kis összecsukható székekre ülnek, földbe szúrják az állványokat, kifeszítik a vásznat és máris festik, rajzolják a képet.
Különösen szombati napokon nagy a sürgés- forgás ezen a tájon. Egész tömegével jönnek a festőnövendékek, akik Tabán különböző pontjain telepednek meg.
Száz-százhúsz növendék van szombatonként egy rakáson, kiszemelnek maguknak egy-egy udvart, egy-egy utcarészletet, házcsoportot és lépcsőfeljárót, s szinte ég a kezük alatt a munka. Egyikük szénrajzot készít, másikuk akvarellt, vannak, akik olajjal festenek s vannak, akik csak ceruzavázlatokat csinálnak. Emitt egy csoportban három- négy fiatalember fest, amott külön-külön mindenki, de Tabán minden zugára jut egy-egy növendék s az odavetődött idegen csak úgy csetlik-botlik a festőállványok, képek és festékek között. A tárlatokon a közeljövőben rengeteg tabáni rajzot és festményt állítanak ki és egészen bizonyos, hogy új konjunktúra alakul ki: a tabáni képek konjunktúrája.
— Ha nem is kapok több megrendelést, — mondotta — akkor is le fogom festeni Tabán több részletét. Úgy gondolom, mire megkezdik ennek a városrésznek a rombolását, nagy kelendősége lesz a tabáni képeknek. Hiszen úgyszólván mindenkit fűz ide valami kellemes emlék, amire a kép mindig emlékeztetni fogja a tulajdonosát.
Az egyik festőművésznő a Fehérsas-téri pellengér mellett ülve fest egy Hadnagy-utcai részletet. Elmondja, hogy a képet egy tabáni lakos számára készíti, aki kifejezetten ezt a részletet rendelte meg nála. Ő is úgy látja, hogy a Tabán igen jó keresethez fogja juttatni a festőket s a kezdődő konjunktúra jelét sejti abban, hogy több kartársánál festményeket rendeltek meg.
Egy festőművész-növendék az Aranykakas- utcában akvarellt fest. Elmondja, hogy ő még igen kevés képet adott el s hogy inkább fejlődési, mint eladási szempontból fest.
— Mégis — tette hozzá — azt hiszem, hogy tabáni akvarelljeimből én is el fogok adni néhányat, ha másoknak nem is, az ismerőseimnek bizonyosan. Akvarellfestéssel nálunk igen kevés festő foglalkozik, pedig vannak műpártolók, akik szeretik a vízfestéseket. Igyekszem Tabánnak minden költői részletét lefesteni, amíg szép idő van, s erős a reményem, hogy legalább anyagi befektetésem megtérül.
Hiszen Tabán nemsokára csak az emlékezetben s ami ennél sokkal megbízhatóbb: a képekben fog élni!
Utoljára egy igen jónevű festőművésszel beszéltünk, aki azonban, mint nyilatkozó, nem akar név szerint szerepelni a nyilvánosság előtt. A festőművész egy Cipő-utcai udvarbelsőt
festett, amikor rátaláltunk. Letette az ecsetjét, megtörölte a kezét és áradozva borult a nyakunkba:
— Végre-valahára fölvirrad a festőművészeknek is!
— E pillanatban már egész sereg új tabáni kép van forgalomban, s ha így megy tovább, ezen a télen végre szerényen mindnyájan megélünk. Nekem ez a most készülő tabáni kép az első megrendelésem de úgy hallom éppen, hogy távollétemben ma délelőtt újabb megrendelő keresett.
— A tabáni képek előreláthatóan divatcikkek lesznek az idén — folytatta a művész. — Napról napra egyre több festő jön ki a Tabánba festeni, s ez annak a jele, hogy híre ment a kezdődő keresletnek. Mondhatom, hogy nekünk. festőknek, igazán jól jött a Tabán lebontása. Jól jött és — az utolsó órában jött!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése