TABÁNI PANTHEON:
Egy igazi tabáni mese.
A Döbrentei utca korcsmárosának legkisebb leánya az 1910-es évek bontásra ítélt Tabánjából elindul a színészi, majd filmszínészi karrier, a világhír felé.
Gundel Imre -Harmath Judit "A vendéglátás emlékei"c.könyvében Fischer Árpád Tabán-kutató a tabáni kocsmatérképen jelzi, hol volt a múlt század elején Silberspitz Lipót korcsmája. Bródy Sándor, aki a közeli Rudas szállóban lakott, gyakran tért be egy-egy kupica pálinkára.
Innen indult el a nyughatatlan vérű leány szerencsét próbálni
Gaál Franciska
1903. Budapest – 1972. New York
A húszas évek színházi üdvöskéjét, a harmincas évek nemzetközi filmcsillagát tisztelhetjük e művésznév alatt.
"Többkerekesgyerekesszerepes Fruska"–ezt a címet Karinthy Frigyes adományozta.
Művésznevét maga választotta – Gál Gyula tanárának tiszteletére –, miután az kirúgta a Színészakadémiáról, ahová hébe-hóba bejárt a temperamentumát féken tartani képtelen bakfis.
Tehetsége nagyon korán napvilágra került:
"Mamája, özv.
Silberspitz Lipótné érthető, hogy el van ragadtatva a lányától. Kedves,
rokonszenves idősebb hölgy, aki a következőket meséli:
— Jaj de örülök ennek
a kérdésnek, hogy végre a nyilvánosság előtt mondhatom el: milyen aranyos,
kedves teremtés a Franci, akármit mesélnek is az ellenségei róla.
— Már gyerekkorában is
nagy kedvet mutatott a szinésznöséghez, hat-hét éves korában vacsora után az
asztalra állt és úgy szavalt fel nekünk verseket. Kzeket a verseket egy öreg
negyvennyolcas honvédtől tanulta, akivel ott ismerkedett meg a házban, melyben
laktunk a Döbrentei-téren. A házat különben most lebontották, Persze, nem
akartam, hogy színésznő legyen, Franciska titokban járt az akadémiára, mindig a
nővére kisérte. Nekem meg azt mesélték, hogy valami kereskedelmi tanfolyamra
járnak. — Főleg azért elleneztem a színésznői pályát, mert azt hittem, abból
csak nyomorogni lehet. Amikor aztán olyan nagy sikere volt, beletörődtem a
dologba, most meg nagyon örülök neki. Hiszen a férjem meghalt és ki tudja, hogy
mit csinálnék, ha a lányom nem lenne olyan jó és támogatna! Amikor hat éves
korában az asztal tetején szavalgatta az „Este van, este van, kiki nyugalomban“-t, ugyan ki gondolhatta volna, hogy ez lesz belőle. Én nagyon büszke vagyok
a lányomra."
Újság 1934 dec 10Mozgalmas gyermekkora lehetett - vendáglátós családban nőtt fel. Apja ,Silberspitz Lipót 1890 táján a hírhrdt nyolcadik kerületben az Újvásár-téren kocsmároskodott, később a Mátyás téren mérte a kóser pálinkát, de hideg fejjel szemlélve az üzletmenet alakulását, a századforduló táján átköltözött a Tabánba , ahol némileg csendesebben mulatott a vendég. Mert a nyolcadik kerületben mindennapos volt a verekedés gyilkolás ,tolvajlás. Volt hogy kuncsaftjai egy erősbb kézfogás miatt megszurkálták egymást, máskor saját háznestere lopta meg naponta kis összegekkel-pár koronával-így kevéssé volt a dolog feltűnő-
Neve körül sok a bizonytalanság- ő eleinte Silberspitz Fraciskának hívatta magát
Az eredeti neveét – Szidónia- – szüleitől örökölte. Ő volt az utolsó a sok gyerek között. Hogy hány testvér is volt összesen, nehéz megállapítani, a születési évkönyvekben nyolc olyan baba neve szerepel, akiknek ugyanaz az anyja és az apja, Franciska azonban a tizenharmadiknak festi le magát egyik nyilatkozatában. Igaz, születése idejét is meglehetősen szabadon kezeli, kezdetben egy évvel öregbíti magát, hogy bekerülhessen a színtanodába, aztán kettőt hozzáad, majd tovább halad előre, mígnem kerek 10 esztendővel fiatalabb nem lesz a háború végére.
Kétszer házasodott, először még szinte gyerekként ment hozzá Lestyán Sándorhoz.
A fiatal íróval a margitszigeten éltek, sokat nyomorogtak. 1920 körül azután felívelt a minden lében kanál szubrett szerencsecsillaga, befutott színhézi berkekben
A metamorfózisoknak azonban ezzel még koránt sincs vége...
Ő a húszas évek egyik legnépszerűbb lírai szubrettje (ez a szerepkör saját fejlesztése), és üde naívája, a korábbi mesterkéltséget laza könnyedséggel, közvetlenséggel felváltó, érzelemgazdagsággal és játékossággal feltöltő gatyás gyerkőcök és fifikás lánykák specialistája, a színházak rekordere, a közönség bálványa.
Mindezt ráadásul kifejezetten előnytelen fizikai adottságai dacára éri el, hiszen már miniatűr méretei miatt is meg kell szenvednie. És büszkén vállalja azt is, hogy nincs hangja, de énekel, nem tud táncolni, de táncol, és egyáltalán, nem is színésznő ő – csak játszik.
A lehetetlent is eljátssza. Például, hogy beszél németül és angolul...
Schöpflin Aladár, Szomory és Kosztolányi Dezső dicsérik versengve, a nevét versikékbe faragókról nem is beszélve. Szinte nincs olyan Színházi Élet, amelyben nem látható vagy nem pletykálnak róla.
Még Blaha Lujzától is kap dícséretet:
"...1925 nyarán, a Margitszigeten laktunk az urammal (Lestyán Sándor). Ott nyaralt Blaha Lujza is, az unokájával, Gittával. Este volt s a felsőszigeti teraszon jazz-bandre táncoltunk tündéries világításnál. Akkor ment haza esti sétájáról a nemzet csalogánya és hirtelen megállt a Kisszálloda felé vezető úton, hogy a táncolókat nézze. Egy szál virág volt a kezében, harmatos, illatos piros rózsa. Csak állt ott, álldogált, meghatottan, jóságos tekintettel és én abbahagytam a táncot, faképnél hagytam a táncosomat és a jazz-band-et és hozzá rohantam, mint egy ismeretlen hódolója a sok közül, hogy megcsókoljam a kezét.
- Na kis aranyos, hát mégis rászántad magad, hogy hozzám gyere, - mondta Ő nagyon kedvesen.
- Tudom ám, hogy ki vagy, Te kis nagy művésznő, add ide az arcod, had csókoljalak meg... Őszintén bevallom, erre nem számítottam, hogy Blaha Lujza is tud rólam, hogy ismer engem, Ő, aki ebben az időben bizony már sokat betegeskedett és nemigen járt színházba!...
Eddigi pályámon tőle kaptam a legszebb, legragyogóbb elismerést, a fenti szavakban, no meg azt az égő piros rózsát, melyet most is őrzök, örök kegyelettel..." (Forrás: Blaha emlékalbum 1926 - Gaál Franciska)
Aztán hirtelen dobja a színpadot, és felcsap filmsztárnak. Igen, ilyen egyszerűen. (Az igazsághoz tartozik, hogy megkísérelte ezt már pályája elején is, ám némán, a némafilm korszakában ez sikertelen volt.)
A gyermekkori szerelemnek vége-elválilk Lestyántól és 1934-ben hozzámegy régi hódolójához dr Dajkovich Ferenc ügyvédhez, akivel megtalálja a boldogságot-kitartanak egymással tüzön-vizen át, a viharos politai redszerváltozásokon kereszül is. A Klotild utcai Dajkovich-házban fényes esküvőt csapnak-maga Herczeg Ferenc a kor írófejedelme is hoz nászajándékot.
A harmincas években fényes filmcsillagként tündököl többnyire nehéz sorsból vidáman kievickélő hősnőivel Európa -és Amerika-szerte.
Sztálin egyaránt rajong filmjeiért, A pletykák szerint Gaálért maga Hitler is rajongott, aki egyszer ezt mondta:
Ez valamiféle genetikai tévedés kell hogy legyen, mert egy ilyen tehetséges színésznő nem lehet zsidó.
De származása miatt 1934-ben még is el kell hagynia Németországot.
A német nyelvű filmsikerek utána valódi hollywoodi sztárság küszöbére ér – egyetlenként a magyar színésznők között a hangosfilm elterjedése óta. Két év alatt három amerikai film főszerepét játssza el! Képes elhitetni, hogy hollywoodi díva. Még magasabb is lesz három centivel!
GAÁL FRANCISKA
Vass Elemér festménye (forrás: dr Geréb Anna)
Aztán vissza Magyarországra – és egyszeriben mindennek vége lesz. Brutálisan, katasztrofálisan. Három hónapot akar itthon tölteni – de már nem tud a pokol elől elmenekülni.A tabáni mese itt tragikusra fordul. Az életét megmentő fedezékben kénytelen tudomásul venni édesanyja és több testvére elpusztítását.
•A közönség és a szakma rajongó szeretetét a szörnyűnek tapasztalt közállapotok élménye kontrázza.
Csakhogy már ő sem a régi. Újrakezdő küszködését megszakítva, inkább visszafordul Amerikába – ám túl későn. Hat év után ott már senki sem várja. Korábban megkötött szerződései lejártak, neki ígért szerepeiben mások aratnak dicsőséget.
Filmplakátjai
És itthon sem kell többé senkinek. Mintha sohasem is lett volna. Pedig itt volt, itt csillogott, táncolt és énekelt, sírt és nevetett.
Nézzék ezeket a képeket! Mintha ma is élne…
A tabáni mesének lassan vége.
Régi kapcsolatait felelevenítve játszik a Broadway-n, néhány darabban fellép. A külhoni magyarok számára rendezett esteken játszik, de jobbára az elfeledett sztárok életét éli. Tanít Erwin Piscator, a nagy színházi szakember színiiskolájában. Férje Dajkovich Ferenc halála után teljes magányban, elhagyatottan, visszavonultan él. Köszvény gyötri, és a szegények kórházába kerül New Yorkban, itt is hal meg. Tévedésből 1956-ban megjelentetnek róla egy nekrológot, "Lehullott egy csillag" címmel, amelyet számos amerikai napilap átvesz. Magyarországon az 1971-1972-es szerkesztésű Filmlexikonban, a halálozási événél fel is tüntetik ezt a dátumot, és visszavonult életvitelének köszönhetően, amikor valóban meghal, 1973. január 2-án, már nem volt miről írni, a búcsúszavakat elmondták tizenhét évvel azelőtt..."
Sírja New Yorkban található.
A tabáni mesék vége nem mindíg vidám........
Köszönet dr.Geréb Annának,
a Gaál Franciska hagyaték kezelőjének
kassius
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése