LEBONTOTT ÁLMOK KORCSMÁI XIII. RÉSZ: DALOSKÖR A CSEND UCCÁBAN

*CSEND u 12

Régi fénykép maradt rám nagyapámról. Valahol a Tabán tetején a Czakó és Csend utca táján 1900-körül népes csoport gyülekezett,hogy lefotografáltassa magát, vegyesen férfiak, nők-elegánsan kiöltözve, ünnepélyes arcot öltve. Balszélen kackiás bajszú tamburmajor kinézetű úriember körtáblát tart magasba-rajta felirat: TABÁNI DALOSKÖR . Vállán átvetett széles szalagon szintúgy ott virít a dalkör neve.
Balszélen kackiás bajszú tamburmajor kinézetű ú riember körtáblát tart magasba-rajta felirat: TABÁNI DALOSKÖR . Vállán átvetett széles szalagon szintúgy ott virít a daloskör neve.

Sokáig ennyi volt ,amit a csoportról tudni lehetett. Azután a Tabán Társaság könyvbemutatóján kezembe került Tölgyesi Levente : Tabáni Énekkar Egyesület c . kötete,ahol ez áll:
 
"Fenti énekkar( Tabáni Énekkar Egyesület) keletkezése előtt a kerületben már voltak énekkarok, amelyeket ügybuzgó egyének szerveztek de ezen énekkarok működése az alapítók távozásával megszűnt. Ilyen volt a Tabáni Egyházi Énekkar, amelyet Kehrer Béla volt tabáni egyházi karnagy vezetett, az I.kerületi Népszövetségi Énekkar,amelyet boldogult Bach Ferenc ny.járásbíró, a népszövetség akkori igazgatója vezetett és a Tabáni Daloskör, amely egyesületi formában működő férfikar s karnagya ma is (1920) Kaszás Gyula NEMZETI ZENEDE-i titkár."
Kaszás Gyulára vonatkozó legkorábbi adatot a BCzLj-ben*
találtam, akkor az óbudai " Dalfüzér" dalegylet karmestere.(1909-1916 között)
De mi köze ennek egy Csend utcai kocsmához?
(Bővebben a LEBONTOTT ÁLMOK KORCSMÁI 26-27-28.  KISKORCSMÁK MUZSIKÁJA c.fejezetekben)

*CSIZEK

BCZL: nincs adat,

                       de a szt János téren létezett egy Csizek vendéglő

                      szt.JÁNOS tér 2              1907-08 ,09,10 ,11 ,12 ,13 ,14              Csizek János

Vendéglő Aranykacsa  és Holdvilág utca keresztezésénél a Kereszt téren

*CZIEGLER (CZAKÓ  u 1)

Lásd Gerstl címszónál

*CZIRJÉK

BCZLJ:nincs adat

    Czirjék vendéglő t.h.gy                                      

A Döbrentei tér sarkán 1922-28 között Polszter Ferenc vendéglője

DEBRECEN VÁROSÁHOZ(lásd Hajóhídhoz)

ENGElHARDT FRIDOLIN (Apród u 1-3)

Apród u 1-3

BCZLJ                             nem említi

"Egy másik tabáni vendéglősről viszont szinte sohasem beszélünk, pedig ő is sokszor felbukkant Krúdy regényeiben és novelláiban. Fridolin, az öreg pincér ugyanis hajdan vendéglős volt a Tabánban. A 610-es számú házban lévő saját vendéglője a hatalmas diófa alatti kerthelyiség és a rendkívül családias hangulat ellenére a kiegyezés után tönkrement, ezután a tulajdonosból alkalmazott lett – pincérként vállalt munkát, hogy eltarthassa a családját. Pedig Engelhardt Fridolin világot járt vendéglős, illetve útlevele szerint korcsmáros volt. Mestervizsgáját a Bodeni tótól 40 km-re, a Sváb Alpok csodálatos kisvárosában, Sigmaringenben tette le a 19. század közepén. A környék már akkoriban is jócskán kivette részét az idegenforgalomból, így vendéglői jó gyakorlóhelyet jelentettek Fridolin számára. A századforduló körül öreg pincérként sokszor találkozott vele Krúdy, aki fogékony volt régi történeteire, utazási élményeire és jó emberismeretére."

Engelhardt Fridolin vendéglője a Tabán 610.es számú háza a telekkönyvi térképe a későbbi  Apród u 1-3 alatt vilt a 610-est a Sándor lépcső mellett .

Igen , ez a ház később Semmewis szülőházaként vált ismertté, ma Orvostudományi Múzeum. Csodálatosképpen túlélte  az idők viharait, Tabán bontását és Budapest ostromát 1945-ben és idén a Várbazárrral egyidőben újabb  felújításon esett át.

Fridolin barátunk, a derék kocsmáros itt ment tönkre a kiegyezés  idején 1867 táján  és vendéglőjét bezárva kényszerült pincérként folytatni mesterségét. De előbb még a  bp- Lak- és Czímjegyzék szerint a Józsefvárosba tette át székhelyét.Először az Üllői út 68-ban nyitott vendéglőt 1873-ban, nem sokkal később az Óriás utcában 1881-ben, aTömő utca sarkán .

Engelhardt Fridolim vendéglős mesterlevele 1844-ből

 Később még egy kísérletet tett a Szigony utcában ,de úgy látszik egyik helyen sem járt sikerrel , végleg  pincér lett. Pedig nem akárhol tette le mestervizsgáját a század közepán: Sigmaringen -ben a Duna forrásánál. Krúdyval a század végén ismerkedett meg , aki felcsipegette és beépítette műveibe elejtett történeteit a vendáglátás világából. Hogy miért nem szerepel neve a tabáni korcsmárosok között?

A Bp-i Lak- és Czímjegyzék 1873-ban jelent meg először,Fridolin barátunk első csődje pedig mintegy 6-7 évvel korábban következett be,így a tabáni vendéglősök között már nem említtetik.

Fridolin az első 1873-as  névjegyzékben józsefvárosi vendéglős,1881-86 között az Óriás(ma Leonardó da Vinci )utcában tűnik fel vendéglősként. Utolsó említese 1888-ban történik , de a Szigony utcai vendéglőt nem sokáig vezethette, mert 1889-től már nincs megemlítve ,sem vendéglősként sem pincérként.

Forrás:Budapest folyóirat/archívum