Lányi Dezső: Játszó gyermekek kútja, részlet (Fotó: Fortepan)
Az alkotó, Lányi Dezső művészi habitusára nagyon jellemző az a játékosság, pajkosság, ami ennek a kis kútnak a gyermekfiguráin megjelenik. Nagy művész volt, melyet számos szobra bizonyít. Méltóságteljes alkotások, síremlékek szintúgy kerültek ki a Százados úti művésztelepen lévő műterméből, mint már-már groteszknek minősíthető karikatúraszobrok. Ez a groteszkség is benne van a kútszobor gyerekfiguráiban.
Lányi ekkor már ötven esztendős, elismert, foglakoztatott szobrászművész. Budapesten inkább épületszobrok viselik keze munkáját, de ő alkotta az esztergomi első világháborús emlékművet és Rippl-Rónai József kaposvári síremlékét is. 1937-ben az Egyesült Államokba költözött. Hollywoodban hunyt el 1951-ben.
Jellemző műve volt tehát a szóban forgó kútszobor, melynek jó visszhangja volt a kortársak között. Például köztéri elhelyezése napjaiban, 1929. október 25-én az Ujság című napilap a művész egyik legkiválóbb alkotásaként ír róla. A művet 1929. október 31-én vette át a főváros képzőművészeti bizottságának nevében Cserhalmy Jenő szakfelügyelő.
Másfél évtizeden át állt itt, a tabáni szerb templom tövében. Ezalatt megváltozott a környék, eltűntek a Görög utca házai és a szobor csibész gyerkőcei „meghitt, intim tér” helyett már parkos környezetben incselkedtek a béka szájából csobogó víz fölött.
A Játszó gyermekek kútja mögül ezen az 1943-as felvételen már eltűntek a Tabán épületei (Fotó: Fortepan)
Épp csak másfél évtized adatott ennek a kedves alkotásnak, mely Budapest ostroma során elpusztult.
A vizet merítő lány szobra
A harmadik szobor Ligeti Miklós Rákászfiújához közelebb állt, térben és miliőben egyaránt, szintén a Döbrentei parkon át folyó mesterséges patak partján. Rápolthy Lajos műve több néven is ismert: a vizet merítő lány, vizet merítő nő vagy korsós nő szobrának állítási körülményeiről keveset tudunk. Feltehetően 1942-ben került a Döbrentei parkba, 1942 szeptember 12-én közölt róla fényképet az Uj Idők. Rápolthynak 1931 óta már állt egy hasonló témájú szobra a fővárosban, Kőbányán, a Ceglédi úti bérházcsoport parkjának medencéjét díszítette az Üllői út 124. és a Ceglédi út között.
A vizet merítő lány szobra. Rápolthy Lajos alkotása (Forrás: Uj Idők, 1942 szeptember 12.)
Rápolthy Lajos Székelyudvarhelyen született, 1880-ban. tanulmányait szülővárosában kezdte, később Budapesten az Iparművészeti Iskolában, majd Stróbl Alajos mesteriskolájában tanult. Jelentős alkotásai között említhető a nagykanizsai Nagy-Magyarország-emlékmű. Budapesten hunyt el 1954-ben.
A II. világháború idején a Döbrentei parkban felállított szobor sorsa a Rákászfiúéhoz hasonló: a Fővárosi Napló 1946. október 5-i száma arról számolt be róla: „a Döbrentei-téri park szobrait, a Rákász fiút és a Vízmerítő nőt raktárba szállították, mert a szobrok teljesen tönkrementek”.
Rápolthy Lajos alkotását azonban csakhamar kijavították és a Rákászfiúhoz hasonlóan más helyen állították fel. A Világosság 1949. október 15-i híradása szerint három másik szoborral, Pátzay Pál Dunai szél című szobrával, Varga Oszkár Fésűlködö nő szobrával, és Senyei Károly Ürgeöntők című alkotásával együtt a Dagály utcai fürdőben állították fel.
A Dagály fürdőben és Margitszigeten él tehát tovább egy-egy kis darab a régi Döbrentei tér világából.
Röviden szót kell még ejtenünk a Döbrentei tér és más szobrok kapcsolatáról. Ma Erzsébet királyné szobra áll itt, a hídlejáró kanyarulatában. Zala György alkotása egykor a híd másik oldalán, az Eskü (ma Március tizenötödike) téren állt. Gömbös Gyula miniszterelnök márványszobrát, Pásztor János alkotását 1942-ben állították fel a Döbrentei téren. A szobor robbantás áldozata lett, még Budapest ostroma előtt, 1944. október 6-án.
Érdekesség, hogy a tér ezek mellett több szobor helyszínéül is felmerült. Ilyen volt az 1930-as években a hányattatott sorsú Madách-emlékmű. Ennek állítására 1934-ben indult mozgalom: Liber Endre, Budapest alpolgármestere alakította meg a Madách-szoborbizottságot és országos gyűjtést indított e célra. 1937-ben a szoborbizottság egyhangúlag a Döbrentei teret jelölte ki az emlékmű állításának helyszínéül, s még azt is meghatározták, hogy a szobor a Döbrentei utca felé fog nézni.
Szintén 1937-ben nyilvános szoborpályázatot írt ki a szoborbizottság, ennek eredményeképp tíz szobrászművészt újabb zártkörű pályázatra hívtak meg. Közülük Szentgyörgyi István elhunyta miatt végül csak kilencen adhatták be pályaműveiket. Kilencük közül Kisfaludi Strobl Zsigmond nyerte a pályázatot, és kapott felkérést az emlékmű megalkotására.
Az Ujság 1941. június 11-i cikke a helyszínnel kapcsolatban már arról számol be, hogy a Döbrentei téri elhelyezést „a tabáni gyógyszálló megépítésének, illetve a Tabán rendezésének terve” lehetetlenné tette. (Ehelyett a Margitsziget, valamint a Madách tér kerültek előtérbe lehetséges helyszínként. Kisfaludi Strobl Zsigmond a mű megmintázását befejezte, az öntéshez készült minták azonban Budapest ostroma során nagyrészt elpusztultak.)
A Döbrentei téren 2014 óta emlékmű jelöli az egykori tabáni szerb templom helyét. Az emlékmű Petrika Kristóf szobrász és Rétháti László látványtervező alkotása.
Nyitókép: Lányi Dezső: Játszó gyermekek kútja. 1929 (Fotó: Fortepan)
FORRÁS: pestbuda,
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése