(a halálra ítélt városrészben ,1933 tavaszán)
A Mély Pincénél kezdődött és a Mély Pincénél ért véget...A regélő -ki tudja hányadszor-beírta nevét az emlékkönyvbe,híres nevek,fényes nevek, és ismeretlen nevek mellé s tudta,hogy utoljára írja be...
a Mély Pince hűlt helyén...
..A Mély Pincét lebontják,most már nem is érdemes bort mérni az ódon falak között,kiöltöztett a főváros a lakók háromnegyred részét,s csak nagyon kevesen találtak új hajlékot,új fedelet a közeli szomszédságban.....Akik még itt maradhattak, azok is előveszik lassan-lassan a vándobotot..A Tabán egészségteleen,a Tabán elcsúfítja a Gellérthegy lejtőjét
, a Tabánnak el kell tünnie.
Akkor döntötte el egy bzottság azt is, hogy mit lehet a Tabánban műemlékszámba venni.Ezekre vigyázni fognak, ha a csákány megkezdi a munkát, ezek múzeumba, emléktárba kerülnek,esetleg helyükön maradnak, ha nem zavarják az új környezetet.
A tabáni "műemlékektől " is búcsúzni kellett. Ki tudja, elvetődik-e az ember a múzeumba,hogy meglátogassa őket.Azu Aranykakas utcában(10.szám) még állt a barokk kapu, 1767 évszámmal a kőkeretbe vésve.
A Fehérsas téren gyereke labdáztak makőoszlop körül,(az utolsó tabáni gyerekek)melyre az 1853-as esztendő évszámát vésték,mikor felállították.Mi volt ez az oszlop:pellengér,lámpatartó?
A legenda szereti a romantikát és pellengérnek degradálta, éljen hát úgy emlékezetünkben akkor is, ha lámpaoszlop volt. A Kereszt utcában(téren!)az Albecker vendéglő copf stílű díszitése és széles kapubejárata már hiába várta a pesti vendégeket,akik egykor oly szívesen jártak ide.
A Szarvas Gábor utca 4. számú ház empire kapuja a vázákkal és a faragott ornamensekkel egy szebb világot hirdetett a Tabán akkori gyászos jelenénél. És a Váralja utcában a pléhre festett szentkép vigasztalón sugárzta kopott verőfényét a tájra,mely nagy változás előtt állt.
Milyen szépnevű utcái,terei voltak a Tabánnak!: Abroncs utca,Aranykcsa utca,Búvár utca, Cipő utca,Eper-utca,Harkály
köz,Hírnök-utca, Holdvilág utca,Judith-utca,Pásztor lépcső,Sarkantyús utca,Szilva utca,Virág Benedek utca!...
A Kereszt-utcában sokáig álldogált a regélő,kereste az egykor 692.számú házat,Brxa János tabáni kályhás mester házát.(ez személyes kérdésben történt .A regélő bolthajtásos várbéli szobájában megy fehér fayance dúsan arnyozott gömbölyű kályha ad télvíz idején meleget.Rajta van a szignum:Brxa János kályhás mester készítette Mária Terézia stílusában.)
A Tabánban nem csak hajósok,halászok,tímárok,rác kereskedők érdemes iparosok,kádárok,bognárok,vaskovácsok,ácsok,kocsmárosok,serfőzők és szőlő művelők élte,hanem - agyagos művészek is,sőt ott élt Virág Benedek, a költő aki-"a nagy égés után kevés napokkal Ertsi nevű mezővárosba utazott" - Így írta tudós Horváth István Kazinczy Ferencnek 1810-ben a pusztító tabáni tűzvész után..
A tűzvész előtt is szenvedett szegény Tabán eleget a csapásoktól.A tatárjárás majdnem teljesen elsöpörte,a törökök csaknem egészen felégették,döhalál,dögvész,pestis,árvíz dúlta,rombolta.
Ami 1933 tavaszán búcsúzott az élttől,az mind a nagy tűzvész után épült. Kolerák,újabb árvizek jöttek megint,s bombák Budavár negyvenkilences ostroma(1849) idején.Meg-megtépték,megcibálták ismét,de a Tabán megrázta magát és talpraállt.Szerelmesek,költők,festők,bennszülöttek számára úgy volt szép,ahogy volt:girebe-gurba utcácskáival,omladozó-málladozó apró házaival,a vadstőlővel a falon és a szemétdombbal az udvaron.Az egész olyan volt mint egy zsongó-bongó méhkas.Mindenki dolgozott a Tabánban,csak a vasárnap az Istené, apihenőé és a borméréseké meg a citera- és harmónikaszóé.
Vén szederfák és vén diófák alatt üldögéltek a tabániak,szívesen láttk a vendégeket Budáról és a messzi Pestről,komoly idegenforgalmat bonyolítottak le a vendéglők és kocsmák,Anna napján pegdig hajóra ültek a népek,s az ifjuság rendezésében vígan báloztak valamelyik Duna-szigeten.
Igaz,nem nagyon törődtek házaik csínjával,nem is igen tatarozgattak, az se baj,ha a kémény mellett becsurog az eső.Külön dolgoztak és éltek. Villanyvilágítás? Csatornázás? Vízvezeték?A Tabánban nem hiányzott. Megéltek anélkül is ősidőktől fogva. De a 14.században már áll a sörház, a"Veres Ökör" és "Arany Perec" fogadó, melyekben nem csak szép és tiszta szobák találhatók, hanem
"a vendég a gyors kiszolgálást is élvezheti" A törökdúlás alatt
hat mecsetjük volt, aztán szép templomokat építettek.A szabadságharc után kaptak gyógyszertárt is, volt gyümölcs és hetivásár terük,-az utódoknak se kellett sokkal több a boldogsághoz.
A Tabán rendezetlensége már 1878-ban szemet szúrt.
Tíz évvel később bizottság foglalkozik a házak kisjátításával.1886-ban érdekes ötlet merült fel a Tabánnal kapcsolatban.Komolyan tárgyalták,hogy gyaloghidat kapjon Pestről.A terv aváros jogügyi bizottsága előtt feküdt.Ott is aludt el.1894-ben a közgyűlés elhatározta,hogy a budai körutak megnyitásával kapcsolatban a Tabán átalakításának kérdését is meg kell oldani.1911-ben ez az elhatározás végleges formát nyert. Pénzen, a kitelepítés nehézségein,lakásínségen múlt,hogy a Tabán csak 1933-ban jutott el odái.: 748 háza közül 698 ki volt ürítve.
A többi már gyorsan ment.Az ócska, üres hajlékokban végül csak a patkányok és a macskák maradtak, aztán azok is elmenekültek a nagy zajban,ami a lebontás alatt muzsikált szomorúan.
Mi lesz a Tabán helyén:hatalmas gyógyszálló,szabadtéri színház, sport -stadion?Így is szép,hatalmas rétjaivel,fáival,új útjaival, és a kőkereszttel,mely réges-régen a tabáni lakók temetőjében állt, s most az egész Tabán temetőjének keresztje.
mindig jővők ere az oldalra anyukám is itt szűletett eben az évben
VálaszTörlésCsapnivaló helyesírás
VálaszTörlés