Eredetileg egy Ábrahám Pál operett betétdala 1928-ból. A német UFA filmgyár 1929-ben magyar témájú filmet forgatott „Melodie des Herzens" címmel magyar helyszínekkel és magyar mellékszereplőkkel.

Ezek között volt első a
"Vasárnap délután 1/2 4-kor"
Szinházi Élet:
Magyar rendőr magyar nyelven igazítja útba Balog Julikát — az egész világon
Világszerte magyar szó, magyar ének csendül fel ennek a filmnek az előadásán.
A „Melodie des Herzens", amelyet Budapesten Vasárnap délután cimen mutatták be, elejétől végéig magyar beszéddel és magyar énekkel. Magyar film Berlinben, Bécsben, Párizsban, Londonban, Zürichben és Stockholmban.
A pesti lovasrendőr zengzetes magyar nyelven igazítja útba Balog Juliskát a Pestre vetődött kis cselédleányt a világ minden nagy filmszínházában, ahol ezrek és ezrek élvezik, könnyezik végig azt az édesbús történetet, amelyet a magyar Székely János írt. A tavaszi virágjukban pompázó fák alatt, a szőlőhegyen, a Tisza partján, a pesti vurstliban magyar dal és magyar szó teszi hangossá a Vasárnap délulán-t. Budapest sohasem volt még olyan szép, olyan káprázatos tündérváros, mint ezen a filmen.
A "Vasárnap délután" magyar bakáját Willy Fritsch, az egész világon népszerű német filmszínész játssza, aki olyan hamisítatlan magyar kiejtéssel beszél és énekel a filmen, hogy akármelyik pesti operettszínház rögtön szerződtethetné bonvivannak. Dita Parlo, aki a kis cselédlány szerepét játssza, két ragyogó nagy fekete szemével, törékeny finom alakjával és kellemes bársonyos hangjával a legridegebb nézőtéri skótot is meghódítja egy csapásra.
S milyen remekek a film magyar színészei! Mály Gerő és Körmendi János öreg magyar parasztjának dialógja olyan tökéletes, mintha Gárdonyi írta volna és szinészi játékban annyira emberi érték, hogy a Nemzeti Színház színpadának is díszére válnék.
D. Ligeti Juliska, Dezsőffy László, Pethes Sándor és valamennyien, akik a "Vasárnap délután" többi kisebb-nagyobb szerepét játsszák, tökéletesen oldották meg színészi feladatukat. Az egyik legelőkelőbb berlini kritikus igazán joggal állapította meg erről a filmről, hogy „megszületett az első igazi nagy beszélőfilm!"
Az Ufa Erich Pommer produkciójának nagy filmje, amelyet mesterien rendezett a magyar származású Hans Schwarcz, megnyitó filmje a legszebb pesti filmszínháznak. Az Urániát az Ufa fejedelmi bőkezűséggel építette, alakította át gyönyörű mozipalotává varázsolta, hogy a nagy magyar beszélő- és éneklőfilm méltó díszes keretben indulhasson el a magyarországi siker útjára.
A film egy romantikus jelenete hol is játszódhatna másutt , mint az akkor még romjaiban de álló bontásra ítélt Tabánban.
Képünkön:Andalgás éjjel a Hadnagy utcában....
A film egy romantikus jelenete hol is játszódhatna másutt , mint az akkor még romjaiban de álló bontásra ítélt Tabánban.
Képünkön:Andalgás éjjel a Hadnagy utcában....
! Eredetileg ez egy operett részlet Ábrahám Pál - Fricsay Richárd: Az utolsó Verebély lány c. operettből (1928) A fenti előadást a POLIDOR kiadó jelentette meg 1929-ben. Előadja a Schachmeister zenekar, énekel Ambrózy Ferenc. A bakelit lemez hangzását felújította Molnár Tibor hangrestauráló. Újkori kiadása a MUSICA HUNGARICA Lemezkiadónak köszönhető, akik a NEMZETI ZENEI KÜLÖNLEGESSÉGEK sorozatban jelentették meg MAGYAR VIRTUS albumukban
32-es bakák emlékműve Budapest VIII.ker Baross utcában
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése