INDÍTÉK ANNO 1900

§§_Az árva. Stokhammer Józsefet, egy alig húsz esztendős suhanoot, avval vádoltak, hogy kirabolta a tabáni görög-keleti templomot. A legény nem vállalta el a felelősséget az összes elrablott tárgyakért s csak azt ismerte el, hogy öt korona hatvan fillért vett el a perselyből. Egészben érdektelen ügy volna Stokhammer ügye, de védőbeszéde nagyon jellemző és érdemes a megszívlelésre.

— Gyermekkorom óta — igy kezdte a vádlott — ki voltam taszítva a világból. Korán jutottam árvaságra s a nyomorúság kergetett ki egyszer édesanyám sírjához, ahol sirva mondtam el szenvedéseimet. Aztán letérdeltem s ott a sir mellett fogadtam meg, hogy öngyilkos leszek. Az öngyilkossághoz revolver is kell, a revolvert pedig nem adják ingyen, így támadt az a gondolatom, hogy kirabolom a templomot.
 Kiraboltam s elvittem a perselyből öt koronát és hatvan fillért. Azon vettem a revolvert, de töltést nem kaptam. így aztán halogattam az öngyilkosságot. Addig halogattam, mígnem a lelkifurdalás oda kergetett a rendőrségre.


A törvényszék az enyhítő körülmények figyelembe vételével dr. Gleichman Lajos szép védőbeszódének a meghallgatása után csak félesztendei fogházra ítélte a vádlottat, aki az ítéletben megnyugodott.

Budapesti Napló 1900 május 20