Holnap rendezik tabániak 3. találkozóját
A Hazafias Népfront megalakította a tabáni emlékbizottságot
Az öreg Várkert-kioszk téliesen csillogó ablakaiban élénkbetűs nyomtatott feliratok jelentek meg: "Tabániak figyelem!... Vasárnap egész nanon át tartjuk meg a hagyományos tabáni találkozót! Minden régi tabáni lakost szeretetel vár a hazafias népfront rendező bizottsága
sáni temetés, stanicli tánc
Az eltűnt városrész feledésbe merülő népszokásainak és hagyományainak egyik legbuzgóbb kutatója, a tabáni származású Fischer Árpád fáradozik, rendez és segédkezik a nagy találkozó" patronáló i szervének, a kerületi népfrontbizottságnak, a kedves, roman tikus kioszkban.
— A harmadik találkozónak már az eddigieknél is melegebbnek, emlékezetesebbnsk kell lennie! — mondja.
Igaz,hogy az első tabáni összejövetelén, 1957 novemberének ! utolsó vasárnapján is majdnem ezren, tavaly meg már ezerkétszázan vettek részt hajdani tímárok és kordovánosok, kádárok és kötélverők, hajósok, papucskészítök, nevezetes szappanfőzők és még híresebb gombkötők, sarkantyúkészítők, kefekötők, fürdősök és a gellérthegyi lejtők szőlőműveseinek leszármazottai.
A baráti találkozó pedig már nemcsak egyszerű vendéglői poharazás lesz, sramli mellett. A tabániak tavaly elhatározták, hogy eltűnt városrészük hagyományait megőrzik, felújítják.
A Hazafias Népfront vállalta is, hogy ezentúl évről-évre megrendezi a tabáni találkozókat.
Ilyenkor számolnak be arról: milyen régi szokást sikerült felkutatni, hol, milyen műemlék újjáépítésénél segédkezzenek az Országos Műemléki Felügyelőségnek — ha kell társadalmi munkával is.
Egy újabb elhatározás küszöbén is állnak: a tabáni emlék- bizottság, melyet a népfront a minap alakított meg, jövőre már nemcsak találkozót, hanem tabáni hetet rendez. Felújítják majd a régi tabáni népszokásokat.
A nézőközönség mulathat majd a tabáni farsang kacagtató mókáján, a sáni temetésen.
A farsangot egy szalmabábu jelképezi. Teknőkoporsójában kísérik a siratóasszonyok. A koszorú viszont — virsliből készül. A stanicli-táncnál meg hatalmas versenyre kelhetnek a fiatalok: ki tudja meggyújtani a lány szoknyáján tánc közben ide- oda ringó papirrzacskót? Régen nem sokan gyújtották meg. Inkább a farsangi szórakozásban átforrósodott szívek gyúltak lángra...
Rőfös bolt a Keresztes pókhoz
A tavalyi találkozón a tabániak megtudták, hogy esetleg újjáépülhet a Szarvas-fogadó épületében a Szarvas-ká véház. A tabániak felkarolták ezt az ügyet, a népfront segítségét kérték munkájukhoz, terveket szőttek, mi mindenre lenne alkalmas a megfiatalított és megszépülő Szarvas.
A harmadik találkozón már eredményekről hallunk: valóban újjáépül a régi fogadó. Kávéház lesz és amolyan kerületi kultúrkombinát.
Érdemes lesz ott tabáni múzeumot berendezni, hiszen gyűlnek, egyre gyarapodnak a tabáni emlékek.
A találkozókon felvillant a kedv: kutassunk, keressünk, találni fogunk festményt, értéket, céhbeli szerszámokat, az ősök munkaeszközeit, ünneplő ruhadarabjait, népművészeti értékeket.
És nem eredménytelenül. A Holdvilág utca és Kereszt utca nevét már csak öreg festmények őrzik. És a Krúdy-novellák.
De előkerültek öreg fényképek, amelyeken ott díszeleg a Holdvilág utcai régi cégek neve: Rőfös bolt a Keresztes pókhoz, vagy Semmelweisék boltjának cégére,
a szatócsbolt a Cukorsüveghez.
Negyvennyolcas emlékek
Negyvennyolcas emlékeket is találtak a tabániak helytállásáról, honvédeket segítő tetteiről, a negyvennyolcas polgári kör megalakulásáról szóló írott emléket. Felkutatták az 1810. évi borzalmas tűzvész emlékeit is.
Virág Benedeknek akkor egy szőlőműves lánya adott menedéket. A Tabántól messzire került ládák, családi lim-lomok őrzik a múltat
Ezeknek az emlékeknek alkalmas helyük lesz majd a tabáni múzeum.
És a tabániak úgy érzik, joguk is, kötelességük is a népfront munkájában részt venni, s hangot adni azért, hogy a templom körül épségben maradt városrész eredeti tabáni jellegét őrizzék meg, hogy Virág Benedek emlékét itt örökítse utca, s ne a Zöldmái fölött. Hiszen Virág Benedek harmincöt évig élt a Tabánban, itt látogatta meg őt Kazinczy Ferenc is. Itt halt meg, s temették el 1830 januárjában.
Van és lesz tehát miért találkozniuk és dolgozniuk a régi tabániaknak
Hétfői Hírek, 1959 (3. évfolyam, 1-52. szám)1959-11-30 / 48. szám
FEHÉR T-.BETŰ A HAJTÓKÁKON
KÖTÉLÉLVERŐK,FAZEKASOK,FRESKÓFESTŐK,tímárok,pipakészítők kőmívesek késői ivadékai sereglettek össze vasárnap délelőtt, szerte Budapestről a Várkert Kioszkba. Valameny- nyien tabániak. Annak az ősi városrésznek volt lakói, vagy lakóinak gyerekei, ahol Semmelweis Ignácz apjának fűszerüzlete „zu Zuckerhut” néven állt a sarkon, ahol Virág Benedek és Czuczor Gergely született, ahol Evlia Cselebi, a híres török krónikás 150 tímár-műhelyt számolt meg, ahol a 20 méter hosszú és egy méter széles Gesztenye utca hirdette a történelmi időket. Ezek a szorgos, derék budai iparosok, munkások, kispolgárok máig sem tudták megbocsátani a Horthy-rendszernek, hogy 1933-ban leromboltatta Budapest gyerekkorának műemlék városrészét.
Öt esztendeje, minden évben összegyűlnek a szerteszéledt tabániak, hogy schramli- zene, sör és virsli mellett közösen elevenítsék fel apáik, nagyapáik és saját gyermekkoruk emlékét, terített asztalnál beszélgessenek a városrész hagyományairól, szokásairól.
Csaknem ezren jöttek el most is a találkozóra, amely ez évben új színnel és új vendégekkel, a Tabán új lakóinak jelenlétével gazdagodott. Ezen a vasárnapi találkozón részt vett a Hazafias Népfront I. kerületi Bizottsága is, amelyik
örömmel karolta fel és támogatja a kezdeményezést, hogy jövőre. 1960-ban, nagyszabású kiállítás nyíljék Tabán emlékeiből.
Ezek összegyűjtésén, Tabán történetének megírásán, szokások felelevenítésén, hagyományok megőrzésén fáradozik tudományos alapossággal Fischer Árpád „őstabáni”, aki csaknem egy esztendeje nap mint nap a levéltárban gyűjtögeti a Tabánra vonatkozó történelmi adatokat. Családja 1684 óta lakik a Gellérthegy oldalában, bajor katonaként telepedett le egyik őse.
Aktatáskájában már kötegnyi korabeli rajz, irat másolata vár kiállításra, s ha sikerre vezet a Népfront kezdeményezése, úgy múzeum is létesülhet az alkalmi tárlatból.
A régi házak, utcák, játé- i kok, szerelmek elmúltak, de a tabániakat összetartja az a tiszteletre méltó törekvés, hogy megőrizzék a múltból azt, ami nemes, haladó és becses volt.
Annak az utókornak a számára gyűjtik össze emlékeiket, amely megbecsüli a hagyományt, amely ápolja a műemléket, s tiszteli a barátok becsületes közösségét.
Ny. Á.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése