8 Órai Ujság, 1929. március (15. évfolyam, 50-73. szám)1929-03-22 / 67. szám
Buda, március 21.
(Saját tudósítónktól.)
Borongós, hűvös, nedves reggel. A hivatalos tavasznak kalcndáriomban megállapított kezdete. Nem bíztat sok jóval, kikényszeredett tavaszváró pesti polgárok rezignáltak legyintenek, mikor ma kinéztek az ablakon: nem lesz idén már sose tavasz..
Csak Budán más a helyzet. Budán már tudjuk, hogy itt a tavasz. Biztos, csalhatatlan, minden meteorológiánál, sziriuszi tudománynál megbízhatóbb jele van annak Budán, hogy beköszönt a tavasz:
tegnap megjelent a budai utcákon a verklis-ember.
Tél múlásának, tavasz jöttének hírnöke: a verkli. Amikor a macskaköves vízivárosi utcákon végigpörgött az ismert kétkerekű alkotmány, elébe rohantak a házakból a gyerekek, ugrálva, táncolva adták meg a díszkiséretet a két jágerkalapos zenésznek s mosolygó arcok fogadták a .zenélő targoncát minden udvaron.
Kintornázás tilos.
A legsötétebb, legősibb, legédesebb vén budai körzetekben, a Vízivárosban, a Tabánban, Külső-Krisztinában a verkli délutánonkint várt, szívesen látott vendég, áhított, sőt megkövetelt zenei produkció. Mindennapos mulatság, amelynek elmaradását a legszigorúbban kell igazolniok a verkliseknek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése