A FADRUSZ VILLA TÖRTÉNETE
-
Fadrusz János élete, munkássága és a Naphegyen
állt villájának története -
Fadrusz János műterem villája,
Budapest. I., Lisznyai utca 7.
Az összeállítás internetes források szerkesztett szemelvénygyűjteménye.
Készítette Dittrichné Vajtai Zsuzsánna 2013.
2
E L Ő S Z Ó
A Fadrusz villa története megírásának apropóját Baliga Kornél belsőépítész internetre
feltett „Rombolások Tabán II”c. régi Tabán-i képei adták. A képek helyének beazonosítá-
sát a képeket nézegetőkre bízta. Mivel, mint tősgyökeres Naphegy-i lakos régóta foglalkozom
a Krisztinaváros és a Naphegy történetével, fotóival, megpróbáltam beazonosítani
a képeket. Egy – két kivétellel sikerült is. Az egyik kép bal felső sarkában
felismertem a Fadrusz villát és ezt a megfejtés mellé be is írtam.
Megfejtésem bejegyzése után Baliga Kornél megjegyzésében megkérdezte, hol volt a
Fadrusz ház, van e belőle valami. Ekkor kezdtem keresgélni az interneten a villa történetével
és tulajdonosával kapcsolatos adatokat. A villát már ismertem a korábban
„Budapest Főváros I. kerületének története írásban és képekben” c. – szintén főleg
internetes források felhasználásával készült - összeállításom kapcsán.
Az összeállításommal nem műveszettörténeti dolgozatot kívántam készíteni, hanem a
szintén régi dolgok iránt érdeklődők számára, akik esetleg időhiány miatt nem tudják
felkeresni azokat az internetes oldalakat, ahol ezeket megtalálják.
Az összeállításban Fadrusz János élete, munkássága is megismerhető, valamint az
alkotásairól készült fotók, melyek nagy részét a villa műterem részében alkotta.
*
Az egyes adatok, fotók forrásai megjelölésre kerültek, ahol szükséges volt, a közlésre
való engedélyt beszereztem.
I., Fadrusz János életrajza
/forrás: turul.info/turul/tuhutumemlekmu/
Fadrusz János (Pozsony, 1858. szept. 2. – Bp., 1903. okt. 26.): szobrász. Zsellércsaládból
származott. Négy elemit és két reálisk.-i osztályt végzett Pozsonyban, majd lakatosinas
lett. Felszabadulásakor díszkaputervével aranyérmet nyert, faragványai pedig általános
elismerést keltettek. Így került 1875-ben a zayugróci fafaragó intézetbe. Prágában
katonáskodása alatt (1879–83) megismerkedett a neves cseh szobrásszal, Myslbekkel.
Hazatérve sikeresen próbálkozott a porcelánfestéssel és a szobrászattal is. Gipszből
faragott Ahasverus-fejére felfigyeltek, és számos támogatóra talált. 1886-ban ösztöndíjjal
a bécsi neobarokk szobrász, Tilgner műhelyébe került, majd az ottani ak.-án Hellmer
növendéke lett. Az iskolai feladványok mellett számos portrét készített (Scomparini
Cézár, 1886, Pozsony; Naiszidler Károly, 1889; Ortvay Tivadarné, 1888, Pozsony, stb.).
Nevét Bécsben 1892-ben mintázott Feszülete (MNG-ben található) tette országosan
ismertté. Első nagymegbízatása az azóta elpusztult pozsonyi Mária Terézia lovas szobor
elkészítése volt (1892–96). 1894-ben Mátyás király lovas szobrának tervével első díjat
nyert, a művet 1902-ben leplezték le Kolozsvárott. 1893-ban készítette két allegorikus
szobrát az Igazságügyi Palota, a mai MNG épületére. További jelentősebb munkái:
Wenckheim Béla lovas szobra (Kisbér, 1901); Wesselényi-szobor (Zilah, 1902);
Tuhutum-emlék (Zilah, 1902); Tisza Lajos-szobor (leleplezték 1904-ben, Szeged). A
budai várpalota épületére két Atlasz-figurát (1897) és két kapuőrző oroszlánt (1901–02)
mintázott. Ismert műve Toldi a farkasokkal (1902, MNG-ben található). Az Erzsébetemlékmű
pályázatain sikertelenül vett részt. A kor hamis, patetikus külsőségeket
hangsúlyozó emlékműveivel ellentétben alkotásai monumentálisak, a szobrászat
klasszikus tradícióját őrzik. Több műve található az MNG-ben. – Irod. Lázár Béla: F. J.
élete és művészete (Bp., 1923); Henszlmann Lilla: F. J. élete és művészete levelei
tükrében (Szabad Műv. 1953. 6. sz.); Soós Gyula: F. J. (Bp., 1961.)
/forrás: mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/04031.htm/
4
II., Fadrusz János bemutatása
„Ebben a politikus országban, ahol mindenki töri a fejét, hogy egy-egy gondolattal
segítsen a minisztereken - ebben az országban félelmetes versenytársuk akadt Wekerle,
Szilágyi és Hieroeymi uraknak. Ez a versenytársuk: Fadrusz, a Mátyás szobor pályázat
nyertese, akivel éppen annyit foglalkoznak most itt, mint a miniszter urakkal.
Mindenki szeretne valamit róla tudni. Idegen hangzású a neve. Idegen szerzet-e? Fiatal-e?
Öreg-e? Katona-e? Fadrusz jött, győzött és elment. Alig egy-két ember látta. Teli pedig
dicsérettel a levegő. Szobrász pályatársai a legáradozóbb dicsérettel szólnak róla: műértők
fellengő mondatokban magasztalják. Mindenki beszél róla, s senki sem tud róla... Fadrusz
nem idegen szerzet. Erős magyar legény, Pozsonyba nevelkedett s ezért kissé idegen
akcentussal beszél, de kifejezésben, érzésben erős jó magyar ember, s ha nem félnék az
oláhoktól, azt írnám: ismos sovenista magyar (így!). Ez a Fadrusz fiatal ember. Vagy 34-
35 esztendős ismos bikafejű ember. Szálas, vállas férfiú, kissé nehézkes járásban,
gesztusaiban, s táncmester semmiképp nem lehetett volna belőle, huszár generális
bizonyosan inkább. Táncmester már csak azért sem lehetett volna, mert 30 éves koráig
egyébbel volt elfoglalva. Addig lakatos legény volt!. Lakatos! tisztelt előkelő gentriség.
Ez az úr vasat vert 30 éves korában! Valószínűleg jól verte. Látszik is rajta. Jól
megizmosodott, s olyan lett a karja, hogy a karjaival Athlasznak ülhetett volna mintául ki,
a tenyerén a földgolyóbist fogva... Beszéde nem valami nyájas és pallérozott. De hát,
Szilágyi Dezső se tud, s mégis szerelmes belé a szabadelvű párt. Ez a Fadrusz Hellmernek
a tanítványa volt Bécsben. ....Fadrusz még fiatalember. A Mátyás szobra mintája
impozáns, csodálatos alkotás. Fő és mellékalakjaiban egészen új, eredeti, és megkapó. Ez
a fiatal magyar mester új ösvényt ver a szobrászatban. Meghódította mintájával a
műértőket (köztük Zala, Strobl) a kritikusokat, a közönséget. Mindenki róla beszél, őt
magasztalják. Mindenki nagy dolgokat vár el tőle. Asszonyok eredetisége, professzorok
tudása, szobrászok ihlettsége felől beszélnek elragadtatva. A magyarok Istene jó
kedvében teremtette nekünk. Tartsa is meg díszül nekünk. Fadrusz két nap óta
Kolozsváron időzik. Ma elvitte a Mátyás-szobor mintáját a Technikai Iparmúzeum
helyiségéből, s pakoltatja a pompás munkát, hogy Budapestre szállítsa, s ott nagyba
mintázza. Fadrusz Budán nagy műtermet kel építsen, hogy a nagyméretű szobrot
elkészítse. A műterem a főváros budai oldalán emeltetik, Pákey Lajos építő mérnök tervei
szerint.”
/forrás:
412. 1894. június 9./132. sz. Erdélyi Híradó.
Sz-g.-: Fadrusz Jánosról. (Az Erdélyi Híradó eredeti tárcája).
413. 1894. június 12./134. sz. Erdélyi Híradó./eszereztem.
Dné.V.Zs
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése