1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaeum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)
Article and photo copying is prohibited

2015. szeptember 18., péntek

A FADRUSZ VILLA ÉS LAKÓJA

A FADRUSZ VILLA TÖRTÉNETE -

 Fadrusz János élete, munkássága és a Naphegyen állt villájának története - Fadrusz János műterem villája, Budapest. I., Lisznyai utca 7. Az összeállítás internetes források szerkesztett szemelvénygyűjteménye. Készítette Dittrichné Vajtai Zsuzsánna 2013. 2 E L Ő S Z Ó A Fadrusz villa története megírásának apropóját Baliga Kornél belsőépítész internetre feltett „Rombolások Tabán II”c. régi Tabán-i képei adták. A képek helyének beazonosítá- sát a képeket nézegetőkre bízta. Mivel, mint tősgyökeres Naphegy-i lakos régóta foglalkozom a Krisztinaváros és a Naphegy történetével, fotóival, megpróbáltam beazonosítani a képeket. Egy – két kivétellel sikerült is. Az egyik kép bal felső sarkában felismertem a Fadrusz villát és ezt a megfejtés mellé be is írtam. Megfejtésem bejegyzése után Baliga Kornél megjegyzésében megkérdezte, hol volt a Fadrusz ház, van e belőle valami. Ekkor kezdtem keresgélni az interneten a villa történetével és tulajdonosával kapcsolatos adatokat. A villát már ismertem a korábban „Budapest Főváros I. kerületének története írásban és képekben” c. – szintén főleg internetes források felhasználásával készült - összeállításom kapcsán. Az összeállításommal nem műveszettörténeti dolgozatot kívántam készíteni, hanem a szintén régi dolgok iránt érdeklődők számára, akik esetleg időhiány miatt nem tudják felkeresni azokat az internetes oldalakat, ahol ezeket megtalálják. Az összeállításban Fadrusz János élete, munkássága is megismerhető, valamint az alkotásairól készült fotók, melyek nagy részét a villa műterem részében alkotta. * Az egyes adatok, fotók forrásai megjelölésre kerültek, ahol szükséges volt, a közlésre való engedélyt beszereztem.

I., Fadrusz János életrajza 

/forrás: turul.info/turul/tuhutumemlekmu/ Fadrusz János (Pozsony, 1858. szept. 2. – Bp., 1903. okt. 26.): szobrász. Zsellércsaládból származott. Négy elemit és két reálisk.-i osztályt végzett Pozsonyban, majd lakatosinas lett. Felszabadulásakor díszkaputervével aranyérmet nyert, faragványai pedig általános elismerést keltettek. Így került 1875-ben a zayugróci fafaragó intézetbe. Prágában katonáskodása alatt (1879–83) megismerkedett a neves cseh szobrásszal, Myslbekkel. Hazatérve sikeresen próbálkozott a porcelánfestéssel és a szobrászattal is. Gipszből faragott Ahasverus-fejére felfigyeltek, és számos támogatóra talált. 1886-ban ösztöndíjjal a bécsi neobarokk szobrász, Tilgner műhelyébe került, majd az ottani ak.-án Hellmer növendéke lett. Az iskolai feladványok mellett számos portrét készített (Scomparini Cézár, 1886, Pozsony; Naiszidler Károly, 1889; Ortvay Tivadarné, 1888, Pozsony, stb.). Nevét Bécsben 1892-ben mintázott Feszülete (MNG-ben található) tette országosan ismertté. Első nagymegbízatása az azóta elpusztult pozsonyi Mária Terézia lovas szobor elkészítése volt (1892–96). 1894-ben Mátyás király lovas szobrának tervével első díjat nyert, a művet 1902-ben leplezték le Kolozsvárott. 1893-ban készítette két allegorikus szobrát az Igazságügyi Palota, a mai MNG épületére. További jelentősebb munkái: Wenckheim Béla lovas szobra (Kisbér, 1901); Wesselényi-szobor (Zilah, 1902); Tuhutum-emlék (Zilah, 1902); Tisza Lajos-szobor (leleplezték 1904-ben, Szeged). A budai várpalota épületére két Atlasz-figurát (1897) és két kapuőrző oroszlánt (1901–02) mintázott. Ismert műve Toldi a farkasokkal (1902, MNG-ben található). Az Erzsébetemlékmű pályázatain sikertelenül vett részt. A kor hamis, patetikus külsőségeket hangsúlyozó emlékműveivel ellentétben alkotásai monumentálisak, a szobrászat klasszikus tradícióját őrzik. Több műve található az MNG-ben. – Irod. Lázár Béla: F. J. élete és művészete (Bp., 1923); Henszlmann Lilla: F. J. élete és művészete levelei tükrében (Szabad Műv. 1953. 6. sz.); Soós Gyula: F. J. (Bp., 1961.) /forrás: mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/04031.htm/ 4 II., Fadrusz János bemutatása „Ebben a politikus országban, ahol mindenki töri a fejét, hogy egy-egy gondolattal segítsen a minisztereken - ebben az országban félelmetes versenytársuk akadt Wekerle, Szilágyi és Hieroeymi uraknak. Ez a versenytársuk: Fadrusz, a Mátyás szobor pályázat nyertese, akivel éppen annyit foglalkoznak most itt, mint a miniszter urakkal. Mindenki szeretne valamit róla tudni. Idegen hangzású a neve. Idegen szerzet-e? Fiatal-e? Öreg-e? Katona-e? Fadrusz jött, győzött és elment. Alig egy-két ember látta. Teli pedig dicsérettel a levegő. Szobrász pályatársai a legáradozóbb dicsérettel szólnak róla: műértők fellengő mondatokban magasztalják. Mindenki beszél róla, s senki sem tud róla... Fadrusz nem idegen szerzet. Erős magyar legény, Pozsonyba nevelkedett s ezért kissé idegen akcentussal beszél, de kifejezésben, érzésben erős jó magyar ember, s ha nem félnék az oláhoktól, azt írnám: ismos sovenista magyar (így!). Ez a Fadrusz fiatal ember. Vagy 34- 35 esztendős ismos bikafejű ember. Szálas, vállas férfiú, kissé nehézkes járásban, gesztusaiban, s táncmester semmiképp nem lehetett volna belőle, huszár generális bizonyosan inkább. Táncmester már csak azért sem lehetett volna, mert 30 éves koráig egyébbel volt elfoglalva. Addig lakatos legény volt!. Lakatos! tisztelt előkelő gentriség. Ez az úr vasat vert 30 éves korában! Valószínűleg jól verte. Látszik is rajta. Jól megizmosodott, s olyan lett a karja, hogy a karjaival Athlasznak ülhetett volna mintául ki, a tenyerén a földgolyóbist fogva... Beszéde nem valami nyájas és pallérozott. De hát, Szilágyi Dezső se tud, s mégis szerelmes belé a szabadelvű párt. Ez a Fadrusz Hellmernek a tanítványa volt Bécsben. ....Fadrusz még fiatalember. A Mátyás szobra mintája impozáns, csodálatos alkotás. Fő és mellékalakjaiban egészen új, eredeti, és megkapó. Ez a fiatal magyar mester új ösvényt ver a szobrászatban. Meghódította mintájával a műértőket (köztük Zala, Strobl) a kritikusokat, a közönséget. Mindenki róla beszél, őt magasztalják. Mindenki nagy dolgokat vár el tőle. Asszonyok eredetisége, professzorok tudása, szobrászok ihlettsége felől beszélnek elragadtatva. A magyarok Istene jó kedvében teremtette nekünk. Tartsa is meg díszül nekünk. Fadrusz két nap óta Kolozsváron időzik. Ma elvitte a Mátyás-szobor mintáját a Technikai Iparmúzeum helyiségéből, s pakoltatja a pompás munkát, hogy Budapestre szállítsa, s ott nagyba mintázza. Fadrusz Budán nagy műtermet kel építsen, hogy a nagyméretű szobrot elkészítse. A műterem a főváros budai oldalán emeltetik, Pákey Lajos építő mérnök tervei szerint.”

 /forrás: 412. 1894. június 9./132. sz. Erdélyi Híradó. Sz-g.-: Fadrusz Jánosról. (Az Erdélyi Híradó eredeti tárcája). 413. 1894. június 12./134. sz. Erdélyi Híradó./eszereztem. Dné.V.Zs

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése