KÉT PERC TÖRTÉNELEM TABÁNI TRAFIKOKBAN ELBESZÉLVE

1916-ban  kb 20 trafik, avagy hivatalosan dohánytőzsde ,azaz dohány és szivar kiskereskedő üzemelt a Tabán területén . Általában özvegyasszonyok vagy rokkant férfiak vitték a boltot, de volt köztük hajadon leány is. Javában zajlott az első világháború , a harangokat leszerelték és beöntötték ágyúnak, felrémlett a jegyrendszer, Gerstl bácsi, a Czakó utcai hajdan vidám korcsmáros a nehezebb  beszerzés okán inkább maga itta meg a borát, mint hogy vendégeinek felszolgálja, de a trafikok működtek.

Özv.Szathmáry Jánosné trafikja az 1910-es évek közepén a Hadnagy u 53-ban nagyapám fotóján


    Özv Szathmáry Jánosné is minden nap ott ült a pult mögött és árulta a füstölni valót a Hadnagy u 53-ban az egykori tabáni elemi iskola mellett. Remélhetőleg nem a nebulóknak.
    Nagyapám is szívesen vásárolta portékáit kora délután az Athenaum nyomda éjjeli műszaka előtt.
    1922-re megváltozott a helyzet, jelentősen lecsökkent a trafikok száma, infláció, vesztes világháború, a  férfilakosság megcsappanása, vagy a tabáni házak  lassú, de folyamatos és tervezett kisajátítása  miatt, ki tudja?
   Szathmáyné azonban továbbra is a pult mögött trónolt és komoly hivatástudattal szolgálta ki a nikotinéhes klienseket.
    1928-ban már mást találunk a pult mögött-a tulajdonos bizonyára jobblétr szenderedett -de a trafik nem adja fel, a Tabán utolsó leheletéig üzemel, most már Laykanz Károlyné neve alatt.
        Az 1916-ban még hajadon szépnevű Abelesz Ilka 1928-ra mint özvegy Wellisch Gyuláné szolgálta ki a vevőket 12 éve ugyanazon a helyen a Döbrentei utca 9-ben és talán megérte még a Háromcsőrű Kacsa vendglő felvirágzását is a házban 1936 után

Fantó Manó elegáns trafikja az Attila körút 2 -ben (részlet)

A Tabán kétségen kívül -talán utólag - leghíresebb trafikja  Fantó Manó üzlete az Attila körút 2 -ben . Egy 1894-es fénykép ma is mindenki előtt közismert.
1916-ban  özvegye vezeti a boltot, amely a leghivatalosabb előírásoknak és a legfinomabb  és legdrágább szivarok kultiválóinak is megfelelt.

"Egykor a trafik az egyik legpompásabb intézmény volt, mely a másik legpompásabb, a Dohányjövedék termékeit volt hivatott elárusítani különböző formákban. Az általánossági trafikban csak a leghétköznapibb, legolcsóbb és legkedveltebb márkákat lehetett kapni. Drágább luxuscigarettákért, külföldi szivarokért, alkalmilag gyártott mintagyűjteményekért a különlegességi trafikba kellett menni. A kis dohányboltok a nagy-árudákból és dohánytőzsdékből rendelték meg az egyes márkákból szükséges mennyiséget. A trafik általában az utca felé tömör, kétszárnyú faajtóval rendelkezett, melyet a hajnali nyitáskor kettétárva feltárultak a belső felükre erősített színes, zománcozott lemez reklámtáblák, a legújabb termékeket hirdető kis ragaszok és a legfontosabb információkat, távbeszélő-számokat felsorakoztató kis táblák. A trafik belsejében szigorú előírások voltak elrendelve. A téli, fűtési időszakban a kályhára bevizezett rongyot kellett tenni, mely biztosította az üzletben a magas páratartalmat, így a dohányok nem száradtak ki. Természetesen akkoriban nem voltak ilyen modern, aromazáró és a kiszáradást megakadályozó csomagolóanyagok, a dohányok, cigaretták legtöbbje egyrétegű papírcsomagban került ki a gyárból. Csak a drágább márkákat tették kemény-karton dobozba, melyet zsír- és sztaniolpapírral is kibéleltek és „pergaminnal” vettek körül. A polcokra úgy kellett az árut kihelyezni, hogy azok a falat nem érinthették, kivéve, ha a polc mögötti teljes falfelület faburkolattal volt ellátva. Így akadályozták meg, hogy a leghátulra került csomagok a fal nedvességét átvegyék, és esetleg bedohosodjanak. A pulton felbontva álltak a Jövedék által készítetett, 100 darab cigarettát tartalmazó nagy kartondobozok, melyekből szálanként is lehetett vásárolni, kinek mennyire futotta. Az egyesével kiszolgált cigarettákat a Jövedék által gyártatott kis papírzacskókba tették az eladók. A kis tasakok persze kiváló reklámcélokat szolgáltak: a kor legnagyobb márkáit, Senator és Modiano cigarettapapírt, 1930-tól pedig az újonnan bevezetett, csökkentett nikotintartalmú, Nikotex-termékeket reklámozták, melyek természetesen kicsit drágábbak voltak hagyományos társaiknál, hiszen kevésbé károsították az egészséget…" Dohánymúzeum.

Persze a trafikok legtöbbje, így a tabáni trafikok is az egyszerűbb közönség igényeit szolgálta ki és talán nem is mindenben felelt meg a hivatal szigorú előírásainak, de jól-rosszul ellátta feladatát és szerény megélhetést biztosított a tulajdonosnak, aki talán másképpen nem tudta volna megkeresni a betevőt.

Tabáni tarfikok 1916-ban:

Ábelesz Ilka                      Döbrentei u 9
Arnold Róbert -Szabó Mihályné
                                           Döbrentei tér 4
Arany László                     Naphegy u 82
Buchelt Gusztáv               Naphegy u 37
özv Fantó Manóné            Attila út 2
Goldstein Fülöp                  Mészáros u 62
Grobetzky Elemérné           Apród u 4
Jobbágy László                 Szt János tér 4
Keller Ignácz                   Attila körút 60
Kocsis Ferencz                  Hegyaja út 22
Kovács Kálmán                 Szikla u 12
özv Maschke Jánosné         Attila u 20
Morvay Ferencné               Attila u 71
Rodic Jánosné                    Mészáros u 18
Schneweisz Kné                 Kökény u 14
Spronger Salamon             Kereszt u 16
özv Szatmáry Jánosné       Hadnagy u 53 1907-1922
Takó Róza                          Váralja u 49
Tóth Mihályné                    Attila u 23
összesen 20 db

1928-ra számuk lecsökkent:

Csernovics Diodorné         Attilakrt 19/21

 Laykanz károlyné              Hadnagy u 53-55b (özv Szathmáryné utóda)

Maschke Jánosné               Attila körút 20

 Szidanits Károlyné             Hadnagy u 2

Szűcs Dezsőné                    Mészáros u 17

Wellisch Gyuláné, özv., szül. Abelesz Ilka,  

                                           Döbrentei-u. 9.

özv Wizenty Gyuláné         Csend u1

összesen 7 db