1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaeum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)
Article and photo copying is prohibited

2015. december 21., hétfő

A LEBONTOTT ÁLMOK KORCSMÁI............... (Értekezés az egykor volt tabáni korcsmákról) IV.rész



1.B   PILLANTÁS A  KÖZELMULTBA



A városrész a XIX. század közepén kezdett lemaradni fejlődés tekintetében a későbbi Budapest egyéb részeitől. Amíg a hajóhíd volt az egyetlen átkelőhely a két part között, addig a Tabán kereskedelmi csomópont volt, a Lánchíd felépültével központi jellege megszűnt, kiesett a vérkeringésből. A századfordulón lebontották a Gellérthegyre felkúszó apró házakat, az Erzsébet híd budai lejárója is hatalmas területeket harapott ki az egyre zsugorodó városrászből, amelynek azután végleg megpecsételte sorsát a Hegyalja út építése és az 1933-as bontás.

Szóljunk néhány szót a tabáni korcsmák számáról, mely egyes feltételezések szerint aránytalanul több volt más kerületeéhez képest lélekszámához viszonyítva. A helyi bortermelőknek a helytartótanács engedélyével italmérési joga volt, ehhez olykor étkezési lehetőség is járult, persze többnyire étlap nem volt. Az italozók azt ették, amit aznap a vendéglátó család. Talán ezért tűnt oly soknak a tabáni kocsmák száma, mert minden ház egy-egy vendéglő volt, ha csak alkalmilag is. Ezt a békés idillt egycsapásra megszüntette a filoxéra, magyarul szőlőgyökértetű, amely kiírtotta a budai szőlőket.

„Az egykor volt hírneves budai szőlők ma legalább annyira lehangoló látványt nyújtanak, mint egy leégett város, egy elpusztult falau,vagy egy véget ért csoda. Ezek után nincs mit csodálékozni azon, hogy az idei szüret is szomorú képet mutat a budai határban. Míg régen többezeren szedték a szőlőt, most alig hat-nyolc bortermelőt lehetett látni az ültetvényeken,amelyek ráadásul alig adtak termést. Ennek az oka többek között az, hogy a főváros betiltotta a budai szarvasnarha és lótrágyalerakókat, és a nyáron, tehát a kolera előtt elrendelte, az ezerkocsinyi trágyát a termelők nyolc napon belül szállítsák el. A szőlő múveléséhez elengedhetetlen talajjavítót a mezőgazdasági munkák idejére vissza kellett hozni, ami kétszeres költséget jelentett a borászoknak.


Mindamellett az sem használt a budai szőlő ügyének, hogy a főváros homokszlőt telepített a pesti oldalon a Kerepesi út mentén. (Ennek az volt azaoka, hogy a budai, sőt általában az európai szőlők pusztulását okozó szőlőgyökér-tetü egyedül a homoki szőlőkben nem tud kárt tenni, abban a talajban elpusztul.Őshonos szőlőfajtáink közül csak azok tudtak fennmaradni, amelyekből maradt valamennyi az Alföldön. - azokról a tőkékről oltották át az Amerikából hozatott – a filoxérának ellenálló új töveket. A budai szőlészetnek tehát épp a pesti homokról indulva lehetett volna esélye úújjáéledni,-ehelyett azonban villámgyorsan felparcelláztták és nagyrészt építési telkekké minősítették át őket”.

Forrás:Budai Hírlap 1892 okt 9(Knapp Ádám :Tabán és a helyi sajtó2012)



Divatba jöttek az alföldi borok, a homoki szőlőkben a járvány nem tudott kárt tenni. Elmaradtak a hegybíró vezényelte szüreti felvonulások és mulatságok, de az emberek, ha már egyszer megszokták a borivást, mégse hagyhatták abba. A szőlőtőkék helyén házak épültek, bennük kocsmák is nyíltak a modern nagyváros felé áramló munkát kereső családok elfoglalták a régi vincellérházakat, beköltöztek a termelői borpincékbe. Kellett a munkáskéz a milleniumi nagy építkezésekhez. A huszadik század elején egyidőben kb. ötven kocsma, vendéglő, bor és pálinkamérés üzemelt a városrészben, ezt bizonyítja részben az 1900 évi budapesti lakczímjegyzék is, amely foglalkozás szerint sorolja fel az itt lakókat :

TABÁNBAN LAKÓ VENDÉGLÁTÓSOK ANNO 1900

F: Budapesti lakcímjegyzék 1900

CSAPOS
Berger János csapos Naphegy u 23

Rosenfeld Henrik csapos Ív u 6

2 fő

VENDÉGLŐS

Bojcsics Simon vendéglős Szarvas tér 4

Csizek János vendéglős Attila u 9

Follner Jakab vendéglős Attila u 21

Heika György vendéglős Attila krt 60

Hofbauer Lipót vendéglős Fehérsas u 4

Huber János vendéglős Gellérthegy u 67

Kabon József vendéglős Palota tér 5
Kaiser Antal vendéglős Fehérsas tér 11
özv.Petz Nándorné vendéglős Virág Benedek u 9
Preiszler István vendéglős Lepke u 3
Sánta Albertné vendéglős Fehérsas u 6
Schier Károly vendéglős Hadnagy u 2*4

Schlauher Ferencz vendéglős Attila u 13
Schlosser István vendéglős Döbrentei u 3

Schuller Károly vendéglős és kávés Gellérthegy u 10890

Stampel Károly vendéglős Gellérthegy u 10849
Szulczberger István vendéglős Felsőhegy u 110
Udvardy Mihály vendéglős Gellérthegy u 3
Wimmer Ferencz vendéglős Csend u 1
19 fő


KORCSMÁROS
Ábel József korcsmáros Attila u 67
Albecker Antal korcsmáros Holdvilág u 7
Ambrus Józsefné korcsmáros Szilva u 4
Berneker János Korcsmáros Kereszt u 4
Buhász Károly (volt korcsmáros) Csend u 1
Burger Ferencz korcsmáros Hadnagy u 43
Bürger József korcsmáros Horgony u 5
Divald József korcsmáros Csend u 12
Gerstl Ferenc korcsmáros Szög u 7
Hiewarter Mihály korcsmáros Horgony u 64
Lentner Alajos korcsmáros Aranykacsa u 8
Malmarits Ignácz korcsmáros Kereszt u 11
Máthé Ambrus korcsmáros Görög u 17
Mikulaschik Ferencz korcsmáros Attila krt 16
Nekpisz Józsefné özv. korcsmáros Kör u 13
Neumann Samu korcsmáros Döbrentei u 24
Romlehner Lajos korcsmáros Gellérthegy u 53
Schloszár József korcsmáros Kör u 8

Tichy Lipót korcsmáros ü.v. Szarvas u 4
19 fő


BORMÉRŐ
Capilleri Károly bormérő Kereszt u 19
Özv,Csaudinger Jánosné bormérő Naphegy u 23
Csóri Nándor bormérő Kereszt tér 16
Hang József bormérő Aranykakas u 5

Höllenreiner Ferenc bormérő Attila u 35
Krizsánevits István bormérő Kör u 4
Riedl József bormérő szt János u 6

Wendelin János bormérő Attila út 31
Wichtl Mihály bormérő Árok u 65

9 fő



PINCÉR

Blaske János pinczér Attila krt 28

Bognár János pinczér Gellérthegy u 20

Boros Lajos pinczér Árok u 19

Brausz Mihály pinczér Attila krt 25

Brückler Antal pinczér Attila u 21

Danielovics Sándor főpinczér Szarvas tér 7

Delacassé Ferencz pinczér Attila krt 56

Götz János pinczér Horgony u 6

Gregorics Gyula pinczér Döbrentei u 7

Győrffy József pinczér Kereszt u 9

Hamburger Béla pinczér Döbrentei u 24

Hauptmann Mátyás pinczér Palota tér 3

Hittler Ferencz pinczér Görög u 9

Hivinger József pinczér Hadnagy u 45

Horváth János pinczér Csend és Aladár köz 2/b

Huszár Rezső pinczér Kereszt u 18

Jenisch József pinczér Attila krt 3

Klaffi János pinczér Virág Benedek u 6

Krtausch Antal pinczér Gellérthegy u 61

Krtausch Béla pinczér Séncz u 4

Kubics Antal pinczér Gellérthegy u 39

Lakits János pincer Bocskay tér 4

Meianer János pinczér Attila krt 45

Molnár József pinczér Kereszt u 13

Müller Frigyes pinczér Czakó u 4

Nanke József pinczér Attila krt 23

Neumann Izidor pinczér Döbrentei u 24

Ott Mihály főpinczér Bp.IV.Kecskeméti u 4 (Később a Rácz vendéglő vezetője)

Pablicsa Rezső pinczér Kereszt u 18

Pavlicsek Ferencz pinczér Aranykakas u 8

Petke Károly pinczér Gellérthegy u 23

Pohlach Lajos pinczér Gellérthegy u 17

Prezelmayer István pinczér Döbrentei u 7

Spacsek János pinczér Domb u 15

Vögerl János pinczér Kereszt u 9

Völken Henrik pinczér Attila krt 23

Wartics Lajos pinczér Döbrentei u 17

Weiszlämlein Vince pinczér Attila krt 23

Widics András pinczér Varga u 1

Wurzinger Ferencz pinczér Horgony u 14

40 fő

ÜZLETVEZETŐ

Lefkó Samu üzletvezető Döbrentei u 46

Silberspitz Lipót üzletvezető Döbrentei u 46
2 fő
Korántsem a teljes felsorolás ez az 1900-as évről, csak a helybenlakók hozzávetőleges számbavétele. Az ezidőtájt itt tevékenykedő Silberspitz Lipót neve pl.nem szerepel a felsorolásban, holott az ő pálinka- és bormérésébe tért be olykor egy-egy kupicára Bródy Sándor. A derék pálinkamérő nevét az “üzletvezetők” között találjuk, ami más szakmát is jelenthet. Példánkban említett Silberspitz úr annak a Franciska nevű Silberspitz leánynak az édesapja, aki a század harmincas éveiben világhírű szinésznőként Gaál Franciska néven Hitler és Sztálin egyaránt kedvelt szinésznője.

1904-ben 76000 kocsma volt Magyarországon!

Az 1900-as budapesti lakcímjegyzék alapján a vendéglátósokat az alábbi táblázatba sűríthetjük össze.

VENDÉGLÁTÓSOK BUDAPESTEN ANNO 1900





A táblázatból kiderül, hogy a vendéglők, korcsmák és bormérések száma 1900-ban a Tabánban kb. 50, ehhez meglepően sok a pincér,szinte minden tabáni vendéglőre, kocsmára jut 1 fő. Kerületek vonatkozásában-ha a pincéreket nem számítjuk-az I. kerület az 5. helyen áll, ám a bormérők számát tekintve a második Óbuda után.A bormérés egyébként csak e két kerületben meghatározó, az V.-VI.-X. kerületben nincs is. Feltételezhetjük, hogy a kerület elegánsabb részein, a Duna-parti vendéglőkben és szállodákban tömörültek a pincérek, míg a hegyoldal lankáin kis olcsó családi vendéglők kocsmák, bormérések voltak külön személyzet nélkül. Valószínű, hogy a XIX.század 80-as éveiben a szőlők kipusztulása előtt még több volt a bormérések száma, különösen az ősztől tavaszig terjedő időszakban, hiszen a szőlőművelőknek bormérési joguk volt .Mondhatná valaki, gyenge pontja a statisztikának, hogy a benne szereplők lakcíméről van adatunk. Legtöbb esetben azonban a lakcím egyben a munkahely is,(lásd Albecker, Preiszler, Hofbauer stb) vagy közel van a lakáshoz, hiszen nem feltételezhető, hogy a kimerítő munka és kései záróra után éjjel órákat gyalogoljanak –éjjeli tömegközlekedés nem lévén-hazáig.

A világháború alatt visszaesett a vendéglátás, a luxushelyeket bezáratták. A második világháború előtt már csak 14000 kocsma volt hazánkban.

(Forrás :http://hjfifo.uw.hu/)


Schreil Győző, a híres Albecker veje és utóda (jobbra)
A tabáni vendéglátás fénykora az első világháborúval véget ért, de a vesztett háború után a sírva vigadó, felejteni akaró kisember ideális szórakozó helyet talált a városrész korcsmáiban, vendéglőiben. Ki-ki pénztárcájának megfelelően bormérésekben, kiskorcsmákban, vagy az elit Tabán felkapott elegáns éttermeiben nosztalgiázott

Ezalatt a Közmunkatanács kitartóan kisajátította, felvásárolta a negyed házait, a legrosszabb állapotúakat azonnal lebontatta, a többibe bérlőket ültetett,akik kevésbé kötődtek egymáshoz és lakóhelyükhöz . A lakók számának csökkenésével a vendégkör is átalakult , egyre inkább pestiekből és idelátogató külföldiekből állt. .

F:.(Márai: aTabán abból él, hogy lebontják…)



Élen jártak ebben a kor írói, költői, festők, grafikusok , szobrászok, zeneszerzők,énekesek stb. 1932-re a tabáni domboldalon már alig volt ház, csak a két templom köré csoportosuló epületek álltak még összefüggő háztömböket alkotva. Fokozatosan bezártak az üzletek ,elköltöztek a helyi élet szereplői, a szatócs , a fűszeres, a pék ,a szabó, a cipész. 1933 nyaráig gyakorlatilag csak a tabani vendéglátók tartottak ki amolyan világvége hangulatban, melyet tetten érhetünk a Fehérsas utcai Mélypince vendégkönyvi beírásaiban.

Krausz Poldi korcsmáros heroikus kűzdelmet folytat a hatóságokkal, minden követ megmozgat, kilincsel beadványokat ír, de harca bukásra van ítélve, a mindenható Közmunkatanács könyörtelen, ami nem műemlék, annak pusztulnia kell.

Az a városrész ,ahol a Tabáni Helytörténeti Gyűjtemény megalapozójának, Fischer Árpádnak saját gyűjtésű térképvázlata 50 tabáni korcsmát, vendéglőt azonosított,lebontásra ítéltetett

. F:(Gundel Károly:A vendéglátás emlékei.)



A fővárosi ember híresen szerette a bort,,különösen Budán fogyasztotta előszeretettel a "hazait", ahol számos kis- és nagykocsma várta kitárt ajtókkal várja a vendégeket.

"Az igazi borivó ma is szent igazságnak tartja a közmondást,hogy " a jó bornak nem kell cégér". Aki élvezi a bort, azaz szeret quaterkázni, saját bora azonban nincsen, az egyebet sem tesz,mint szimatol olyan kocsmák után, ahol tiszta hamisítatlan tőkén termett bort mérnek. A baráti társaságok először a kisvendéglőket,kocsmákat nézik végig,mert a nagyvendéglőkhöz,a fényes helyekhez a jó borért rajongó embernek nincs bizodalma. Inkább a vámvonalon kívüli kocsmákat és csárdákat keresi fel, sőt az a ''fixa" ideája, hogy minél igénytelenebb a kocsma,annál jobb bort mérnek benne."

Forrás:Budai Hírlap 1907 szept 1. 6.évfolyam 257. szám

Jelen írás a lebontás előtti hatvan évnek állít emléket a még fellelhető adatok, információmorzsák és fényképek alapján. A személyes kötődés még elszántabbá tett , szerettem volna kifűrkészni , hogyan éltek ebben a közegben elődeim, hogyan élték meg megszokott környezetük pusztulását, milyen bánataik , örömeik voltak , milyen álmokat szőttek , melyeket a Tabán lerombolásakor a csákány szintén lebontott.

Nagyapám és anyám nyomait kutatva a megsárgult ujságok, könyvlapok, modern digitális adatbázisok, főleg a Budapesti Lakczímjegyzék , a Vasárnapi Újság, a Budai Hírlap voltak támaszaim.A régi kifakult fényképek között engem is magával sodort a nosztalgia. Nem is védekeztem ellene.
                       
                      



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése