Erről a névről a legtöbb budapestinek eszébe jut a Szarvas tér 1 szám alatti jó háromszáz éves épület a SZARVAS ház . Buda felszabdítása (1686) után Szarvas kocsma néven működik ezen a helyen egy vendégmarasztaló .
De nézzük mit írnak a ház történetéről:
"Az óriási rácvárosi tűzvész utáni évben, 1811-ben Sághy Ferenc, az Egyetemi Nyomda gondnoka megvesz és összeépíttet három házat. Az egyikben ősidők óta vendéglátóhely volt: Georg Heisler cégérjogát 1695-ben, a tér nevét adó Szarvas kocsmát 1705-ben említi a krónika. Modern szelek fújnak: Sághy a sarkon kávéházat alakíttat ki,
A ház alaprajza a Sághy -féle egyesítés után
amely aztán jó negyven évre nemzetközi irodalmártanya lesz. A tabáni szerb értelmiségiek – élükön Vitkovics Mihály fivére, Jovan, a tabáni pópa – a magyar nyelvújítással párhuzamosan itt dolgozzák ki a modern szerb ábécét és nyelvtant. Kétszer is időzik körükben a fürdőkben gyógyulást kereső filológus Vuk Karadžić, akinek a hatására Goethe elkezdett szerbül tanulni. Az emeleten lakik Jakov Ignjatović budai főjegyző, “a szerbek Jókaija”. Szalonjában – s a kávéházban is – éppúgy megfordul az irodalom minden jelese, mint a szemközt lakó pálos atya, Virág Benedek almaillatú szobácskájában. Soroljuk? A leghíresebb magyarok: Batsányi, Kölcsey, Kazinczy, Berzsenyi, Bajza, Vörösmarty, Toldy Ferenc, Döbrentei Gábor; a horvát költő, Matija Petar Katančić; a szlovák Ján Chalupka meg a román irodalom és történetírás két nagysága: Samuel Micu-Klein, az első latin-román-magyar-német nagyszótár szerkesztője és Petru Maior.
Az 1838-as nagy árvíz idején a Szarvas sokaknak nyújt menedéket – Christen kávést a “bátor és önfeláldozó magatartásukkal kitűnt polgárok” névsorában találjuk. A tabáni szerbek létszáma fogy, cserébe gyarapszik a németeké. 1840-ben itt dominóznak, s “fejvakarva borzadoznak ama rettentő csapás ellenében, miszerint a magyar szó Buda városában is széltében lábacskára kapogatni kezdeget.” Mire a forradalom kitör, magyar fészek már ez. 1849 januárjában állítólag itt fogják el a forradalmár pap-költőt, Czuczor Gergelyt, akit Riadó című verse miatt hatévi várfogságra ítélnek. A várostrom idején Aulich tábornok hadiszállása és elsősegélyhelye telepszik a házba s a kávéház termeibe.
Ezután már csak annyi izgalom adódik, hogy Martinovics Elek kávés 1862-ben színes üvegű verandát építtet
üzletéhez, amely sok gazdaváltással, de egészen az első világháború végéig szolgálja a tabániakat.
A két háború között a helyiségekben már patika ragyog." olvasható az írás az ARANYSZARVAS étterem honlapján, melyet a közelben lakó Saly Noémi múzeológus és helytörténész felkérésre írt részükre s amelyet az Urb Face is átvett http://urbface.com/budapest/az-arany-szarvas-haz
Nézzük mindezt időrendi sorrendben:
1695 Georg Heisler kocsmája
1705 Szarvas kocsma
1811 Sághy Ferenc 3 háza egybe épít,létrehozza a mai alaprajzú épületet, melyben kávéházat alakít ki
1838 Christen kávéháza menedék a nagy árvíznél
1862 Martinovics Alex (Elek) tervet nyújt be a Szarvas tér 1 – ből kávéházi toldaléképület létesítésére
1873 Martinovics Alex kávéház tulajdonos és itt is lakik
1880 Schissl György Cafetier Szarvas tér 1 (Szarvas tér 632)
1885-86 Schissl György továbbra is kávés
1888 Schissl György továbbra is kávés
1890 Filll Mihály kávés
1891 Pertl István veszi át a kávéházat
Pertl István kávéháza a legnagyobb felfordulás alatt. Éppen lesüllyesztik a Szarvas teret 1894-ben. A Martinovics féle toldalék helyett fix előtetőt kreáltak
1894 Pertl folytatja
1896-97 Pertl folytatja
1899 Szarvas téri kávéház név nélkül
1901-02 Pertl István egy évre újra átveszi az irányítást
190203 új tulaj Czernagoratz Szilárd vezeti a kávéházat
1903-04 ----------- „ -----------------
1904-05 -----------„ ----------------
1905-06 -----------„ ----------------
1906-07 -----------„ ----------------
1907-08 -----------„ ----------------
1909 Czernagorátz Szilárd halálával új tulaj lesz egy évre
Cserépy István személyében
1910 Egy évre újra özv Czernagorácz Szilárdné veszi át a kávéház vezetését
1911 -ben, hogy megtartsa pozícióját társat vesz mega mellé: „ özv.Czernagorátz Istvánné és Tsa"
1916 Két új kávés költözik a házba akik hamarosan
Jiráskó Vilmos és Kestler Lipót együttes czége
néven egymásra találnak
A tér kialakított új szintje a kialakított mellvéddel és lépcsőfeljáróval. A díszes toldaléképület vagy a fix előtető helyett három napernyővel oldották meg a terasz lefedését.
1922-23 és együttesen vezetik is a boltot-
1928 az utolsó bejegyzés a kávéházról a Budapesti Czím -és Lakjegyzékben Jiráskó Vilmos és Kestler Lipót kávésok együttes czége
Jiráskó és Kestler kávéháza oldalán táblával:
SZARVAS KÁVÉHÁZ
1929 -től mint gyógyszertár működik.Sem toldalék, sem osztott napernyő nincs, funkcióját vesztette.
viszont a Szarvas ház végére felkerült a patika és gyógyszertár felirat az 1930-as években
Udvar,szemben a főkapu ,amely felett az aranyszarvas díszeleg. A kapu manapság is zárva van, csak a lakók vagy a vendéglő protekciójával lehet bejutni az udvarra belülről is megszemlélni az ódon épületet
A Szarvas ház a mostani századfordulón
Az étterem a Szarvas térre nyíló ablakokkal
Ottjártamkor éppen zárva . Vajon miért?
Forrás: Saly Noémi
Tabán Helytörténeti Gyüjtemény
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése