1910. deczember 25.
A Tabán rendezése, avagy a vég kezdete
.
A török hódoltság idején a mai Tabán nem létezett. Benépesedése arra az időre esik, mikor a keresztény szövetséges hadak Budát bevették. Első lakói a Tabánnak rácz katonák és hajósok voltak. A katonák, a vár őrsége, a Gellért-hegy aljában és oldalában kaptak apró telkeket, melyeken apró viskók keletkeztek. így keletkezett a Tabán. Azok a muskátlis kis házak, melyekkel a Gellérthegy alja benépesült, nagyobbára abból az időből származnak.
E városrésznek nem nagy a története. 1810-ben néhány száz apró viskója leégett 1875-ben pedig a kiáradt Ördögárok söpörte el néhány házacskáját. Egy-két évtized előtt még voltak benne
ráczok, ma már alig találni az egész városrészben valakit, aki érti szerezsán ősei nyelvét.
A Tabán sohasem játszott nagy szerepet sem Buda, sem Budapest életében. A pesti ember csak mint kiránduló helyet ismerte. A Tabán tele volt apró korcsmákkal, melyekben tamburás zenészek játszottak. A háztulajdonos a maga jó budai borát mérte. A rácz ürmös és a rácz hal sok pesti embert vonzott át a Tabánba.
Már 1878-ban úgy találta Budapest főváros törvényhatósága, hogy a Gellérthegy lejtőin disztelenkedő városrész girbe-görbe utczáival és alaktalan apró telkeivel nem illik be többé a modernül fejlődő és szépülő Budapest keretébe. A közgyűlés elhatározta akkor, hogy a Gellérthegy s a Naphegy egy részének viskóit, ha alkalom kínálkozik reá, lassanként összevásárolja. A vétellel egy bizottságot bízott meg, melynek elnöke az első kerület elöljárója volt. Ez a bizottság 1890-ig folytatta az alkalomszerű vásárlásokat. Ekkor a tanács elhatározta, hogy a Gellérthegy övezetébe eső viskókat — csak ezekről volt addig szó, nem az egész Tabánról — a kisajátítási albizottság által fogja vásároltatni.
S hogy a tulajdonosokat kényszerhelyzetbe hozza, kimondotta, hogy az utczákat nem kövezteti, nem seperteti s azon a vidéken egyáltalán nem végez semmiféle közmunkát. E határozat következtében az utczákat felvette a gyom, s a mind gyérebben álló viskók között az élet kezdett kihalni.
Az apró viskók és házhelyek mind sűrűbben mentek át a főváros tulajdonába s 1907-ben már 373 ingatlan volt a gellérthegyi övezetből a főváros tulajdonában. Maradt még 82 megszerzetlen telek. A főváros ezek tulajdonosai ellen pert inditott s a telkek azóta részben egyezségileg, részben ítélet utján a főváros tulajdonába mentek át. A gellérthegyi övezetben tehát van a fővárosnak 455 ingatlana, a közmunkák tanácsának 9. összesen 469. E kisajátított telkekben a fővárosnak körülbelül hat millió koronája fekszik tőkében és kamatokban.
Az 19Ó9-ik évben merült fel először az egész Tabán szabályozásának a kérdése. Arról volt szó a közmunkák tanácsának egyik nevezetes ülésén, hogy a budai körutat az Attila-körut vagy az Arok-utcza kiszélesítésével egészitsék-e ki ? Nagy vita fejlődött e kérdés körül. Ekkor szólásra jelentkezett Bárczy István polgármester, aki kijelentette, hogy nagyon meddő az a kérdés, hogy melyik utczát szélesítsék ki. Itt nem utczákat kell szélesíteni, hanem le kell rombolni az egész városrészt s újat kell építeni a helyébe.
Mosolyogtak reá. Azt mondták, nagyon szép terv, csak mondja meg, hogy hol a pénz reá. Mert a közmunkák tanácsának — ezt eleve is hangsúlyozták — nincs. Bárczy polgármester azt felelte, hogy ha a kormány ád két millió előleget az Attila-körut és az Árok-utcza közötti rész rendezésére, a főváros kész a Tabán lerombolásának és felépítésének összes költségeit fedezni.
Kimutatta, hogy más észszerű megoldás a fővárosra nézve el sem képzelhető. Mert ha csak az Árok-utczát és Attila-körutat s az ezek közé eső részt modernizálják, akkor a város által már megvásárolt 464 telek tökéletesen el lesz vágva a kisajátított telkek s az Árok-utcza közé eső rendezetlen területtel. Hiába épit akkor a város a gellérthegyi övezetbe eső 464 telekre uj városrészt, ha azt nem tudja az Árok-utcza és Attila-körut szabályozott és modernizált részével szerves kapcsolatba hozni.
A már kisajátított gellérthegyi övezet 464 telke s az Árok-utcza között körülbelül 200 apró viskó van. Ha ezt a területsávot, mely a telkek alaktalanságánál fogva semmiképp sem szabályozható, úgy hagyjuk, a mint van, akkor ezzel megakadályozzuk a már megvett terület szabályozását és kellő értékesítését. Ki vett volna telket ilyen zegzugos utczák szomszédságában? De máskülönben is, ennek a területsávnak a viskóit is okvetlenül ki kellene az idők folyamán sajátítani, mert azokra az alaktalan telkekre lehetetlenség építési engedélyt adni. Végül maga a közvélemény sem tűrte volna, hogy az Atilla-körűt fényes palotáinak szomszédságában ilyen kunyhók álljanak.
A közmunkatanács és Wekerle akkori miniszterelnök belátták Bárczy okoskodásának helyességét. Belátták, hogy itt nem luxus-városrendezésről, hanem arról van szó, hogy egy elhanyagolt, szégyenletesen csúnya városrészt a kényszerhelyzetnek megfelelően a leggazdaságosabban szabályozzunk. Mert ha az egész Tabánt egységesen rendezik, a telkeket a legelőnyösebben alakíthatják s olyan útvonalakat csinálhatnak, melyek az egész terület összes telkeire a legelőnyösebbek. Az egyik rész modern kiépítése azonnal érezteti érték- megfelő hatását a többi telekre.
A mellékelt tervrajz fényesen igazolja, hogy a Tabán egyike lesz Budapest legszebb és legmodernebb városrészeinek. Vargha László, a főváros egyik legkiválóbb mérnöke maradandó emléket csinált magának e zseniális szabályozási tervvel. Számításai szerint a szabályozás maximális deficzitje hat millió lesz. De könnyen meglehet, hogy egy krajczárjába sem fog kerülni a fővárosnak. Minden a telkek értékesítésétől függ. Nem kevesebb mint 40.000 négyszögöl telek kerül eladásra.
A jövő évben már megkezdik a Tabán lerombolását. Egy kis vidéki városka fog elpusztulni a föld szinéről, 718 apró muskátlis viskó, hogy helyet adjon széles avenuekuek, tereknek, parkoknak, lankás hegyi utaknak s mesebeli villáknak és kerteknek.
A Tabán bejáratánál, az Erzsébet-hid budai feljárójánál pedig egy fehér aranyos minaret fogja emlékezetünkbe juttatni, hogy egykor itt török világ is volt. Az a kis muzulmán templom a keletről jövő mohamedán utasok és kereskedők lelki szükségletére is fog szolgálni. Ezt a figyelmet meg fogják nekünk köszönni.
Torna Szilárd.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése