ZÓRÁD ERNŐ SZÜLETÉSNAPJÁRA

• Mindazt, amit a törökök óta Tabánnak is nevezett Rácvárosból - a Gellért-hegy északi oldalától a Dunáig és a Krisztinavárosig ereszkedő utcácskákról és terekről - a főváros vezetőinek döntése nyomán 1933-34ben tüntettek el a csákányok, a most tavasszal kilencvenhárom éves korában elhunyt 'Zórád Ernő felejthetetlen képeiről idézhetjük fel: nosztalgiával az idősek, felfedezésként az ifjabbak.
A család Ernő születésekor, 1911ben Dacsókeszin élt, a Felvidék Csehszlovákiához csatolása után költöztek Budapestre. Az 1920-as évek közepén a Tabánban, a Csap utca 1. szám alatti öreg házban laktak, a diákfiú eleinte a szomszédos krisztinavárosi Werbőczy (ma í'etőfi) Gimnáziumba, később a tabáni Fehér Sas téri polgáriba járt. Lelkesen ingázott a hegyes-völgyes utcák kiskocsmáinak világában: az egyikben rác tambura-, a másikban sramli-, a harmadikban cigányzenekar játszott, a vendéglő a saját borait kínálta, „ez csak itt a legjobb" ételekkel csalogatva a túlpartról is a vendégeket. Poldi bácsi Mélypince vendéglőjében közelről láthatta Krúdyt, ugyanitt bemutatkozhatott
Márainak: Jókai mellett őket tisztelte a legnagyobbaknak az irodalomban.
Két évet tanult az Iparművészeti Iskolán, de utolérték a katonai behívók, erősen hátráltatva alkotói pályája kibontakozását. A háború után a Magyar Vasárnap című hetilapnál rajzolt évekig címlapot, illusztrációkat keresztrejtvényekhez, a gól rajzos riportját holmi meccstudósításokhoz. Az ötvenes évektől képregényeivel - többek között a Pajtás, a Magyar Ifjúság és a Füles oldalain - nyújtott évtizedeken át életre szóló élményt adó szórakozást az ifjú és felnőtt közönség számára Rejtő Jenő (
P. Howard)
hőseinek Twist Olivér, Sztrogoff Mihály és Kempelen Farkas történeteinek megjelenítésével. Don Quijote, Gulliver,
Marco Polo
, Huckleberry
P inn, Münchhausen
báró és
Winnetou
kalandjait diafilmeken rajzolta meg.
Nagy álma, a Magyar Irodalmi Panteon megalkotása, amely sorozat rajzaival ötven magyar költőt, írót mutatott volna be életművük grafikai feldolgozásával, nem jutott el a beteljesedésig, csak az első sorozat, Balassi, Madách, Petőfi, Arany, Jókai, Mikszáth,
Ady, Krúdy, Móricz 'Zsigmond és Karinthy Frigyes „portréja" készült el. Az 1961es kiadású Toldi, később Krúdy Az emlékek szakácskönyve és a Krúdy világa kötetek gyönyörű illusztrációi mutatják, mire lett volna képes, ha több jóindulattal fogadják terveit.
Művészeti munkásságát 2000-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, Budavár díszpolgárságával és a Tabánért emlékplakettel ismerték el. Négy év telt el azóta, s most emlékét őrizve búcsúztatjuk a világtól. Amit szeretett, s amit miatta is szeretünk, ismerünk, érteni vélünk, mi, a közönsége. Tudásunkat e téren tökéletesíteni Zórád Ernő maga segít: ha fellapozzuk albumait, ha meghallgatjuk a Tabáni séták tánclépésben című lemezt (maga zongorázza és énekli a két világháború közötti, Tabán-szerte dúdolt s játszott dalokat), ha Krúdyt olvasunk: a rajzaiból. A mű él. Az élet: mű.

Nemes Tamás

További Zórád Ernő képek a
TABÁN ANNO GALÉRIÁ-ban