Ha Schoch Frigyes álma megvalósul, ez a látvány fogadta volna, de tönkrement, így csak az ikervilla (bal)fele épült meg .
A Gellérthegyen terpeszkedő villa így is az úrhatnámság, a gazdag kivagyiság jelképe, sem közelről, sem távolról nem hasonlit egy emberi léptékű meleg családi otthonra, ső ebbéli szándéka sincs. Minden porcikájában a pénz hatalmát sugározza. Még így félig megvalósult állapotban is .Nem politikai elkötelezettsége okán kapta nevét. Vörös klinkertégla borítása miatt nevezték "vörös villának " . Később a Hegedüs villa név ragadt rá.
A filoxéravész után felszámolt gellérthegyi szőlőskertek sorsa ez, dúsgazdag mágnások, tőzsdei spekulánsok a telkeket bagatell összegért felvásárolják, pompás panorámával rendelkező villanegyedet hozva létre a hegyoldalban, ahol ráadásul egy egész főváros láthatja, hogy neki telik erre, mert náluk van a pénz s ezáltal hatalom.
Schoch Frigyes tőzsdespekuláns
Három Schoch Frigyes foto az építkezésről 1913-14 körül (Fortepan)
Az utolsó két kép az épülő és a már elkészült villa távlati képlvel
Eredetileg a Váci utca 55 első emeletét bérelte ki lakás gyanánt, de egy gellérthegyi nyaraló sosem árt alapon világjáró utjáról hazatérve 1907-8-ban a telek már az ő és felesége tulajdonában van a Budapesti Lak- és Czímjegyzék szerint. Egy genovai kastélyt mintának tekintve kezdte el 1913-ban építtetni a hodálynyi villát.
Minő kontraszt és ellentét egy végóráit élő csatornázatlan, szedett vedett, egymáshoz ragasztott vityillók tömkelegéből álló Tabánnal átellenben. De befejezni már nem tudta, mert tönkrement, így az ikervillából csak a baloldali rész valósult meg.
Vagyonának felszámolásakor a Hestia házépítő részvénytársaság vette meg a majdnem kész házat és három évvel később, 1926. október 29-én dr. Hegedűs Lórántnak adta el.-"
Nagyszüleink halálukig ennek a gellérthegyi bérháznak az első emeletén laktak ",-írják Hegedüs Lóránt unokái-.
Igen érdekes egyéniség volt Hegedüs úr. 1921-ben a Bethlen kormány pénzügyminisztere, később újágíró, sci-fi író, humorista stb.
Hegedüs úr humoros kis szösszenete:
De róla is készülnek viccek:
A második világháború csodálatos módon megkímélte a gigantikus épületet:
Amig a maradék Tabán is földdel vált egyenlővé és a környéken mindenütt kilőtt harckocsik hevertek,a vörös villa megúszta
A villa látképe ma:
A villa látképe és részletek a belső terekről
A villa jelenlegi lakója sem véletlenül költözött a vilába, amely ma is a kivagyiságot jelképezi:
1956-ban családjával együtt hagyta el Magyarországot. Kaliforniában folytatott tanulmányokat, mielőtt belevetette magát a filmüzletbe, amelynek rövid idő alatt tekintélyes vezéregyéniségévé vált.
A Távol-Keleten kezdte tevékenységét: először fodrász és parókakészítő volt, aztán mozik működtetésével és filmforgalmazással foglalkozott. A Panasia Film (Hongkong) eredményesen működött, így megteremtődött a terjeszkedés lehetősége.
1976-ban Mario Kassar-ral közösen megalapította a Carolco céget, amely hamarosan mamutvállalattá fejlődött, s a világ legbefolyásosabb forgalmazói sorába emelkedett.
1982-től hívta életre az Amerikai Filmpiackutató Társulást, elnöki posztját maga foglalta el. Produceri filmográfiája A csendestárs című alkotással kezdődött. A listán számos világsiker, kedvelt szórakoztató produktum, modern művészi érték található.
Magyarságát őrizve kapcsolatot tart a hazai filmélet szereplőivel, tevékenyen hozzájárult az 1996-os októberi filmes magyar világtalálkozó előkészítéséhez. Gesztusnak tekinthető az is, hogy Budapesten forgatták az Evita című Vajna-szuperprodukció számos jelenetét.
Mert természetesen Andy Vajnáról van szó.
Andy Vajna 2013.08.18-án, Los Angelesben feleségül vette Palácsik Tímeát. Palácsik Tímea azzal lett ismert, hogy előző vőlegénye, Damu Roland színész börtönbe került, miután megerőszakolta.[3]. Már a tárgyalás alatt közeli kapcsolatba került Andy Vajnával, akivel rövid idő múlva házasságot kötöttek.[4] Palácsik Tímea 38 évvel fiatalabb, mint Andy Vajna, 1982. november 30-án született Miskolcon.[5]
Forrás:wikipédia
A wikipédia kissé hiányos.Kihagyta például, hogy a szerencsejátéktörvényt Andy Vajnára szabták, nem beszélve az adómentességről. De hát Schoch Jánosok minden korban vannak.
Hogy az olvasó fogalmat alkothasson az itteni lakásbérleti viszonyokról, árakról, íme egy öt évvel ezelőtti cikk ízelitőül.
"A Gellért-hegyen lakni, ott ingatlant vagy irodát bérelni presztízs volt régen, és az ma is. Hogy miért?"
Aki ki tudja fizetni az 1 millió forint körüli négyzetméter árakat, az olyan hírességek szomszédságában lakhat, mint Andy Vajna, Bodrogi Gyula vagy a sakkzseni Polgár lányok édesapja, Polgár László, de multinacionális cégek vezetõi és külföldi befektetõk is kedvelik a város szívében magasodó hegyet. A feslett századfordulós villák és a hatvanas éveket idézõ kockaházak között egyre gyakrabban találni felújított épületeket, sõt néhány új lakópark is felkapaszkodott már a hivatalosan csak dombnak minõsülõ Gellért-hegyre. Pedig Gellért-hegyi lakosnak mondani magunkat nem olcsó. „Az Orom utcában egyszerûen divat lett egymilliót kérni (minden egyes négyzetméterért), amelyet egy-egy idetévedt külföldi valóban meg is ad a lakásokért” – jellemzi lakóhelye, a fõvárosi Gellért-hegy presztízsét és ingatlanpiacát, a világhírű sakkozó Polgár-lányok édesapja, Polgár László. „Egy angol például nemrég fizetett ennyit egy itteni ingatlan minden négyzetméteréért, ez azonban messze nem általános.” És hogy kik laknak itt? Hírességek, például Bodrogi Gyula színész, Polgár Árpád műkincskereskedő, Uj Péter, a legnagyobb hazai internetes portál főszerkesztője, de itt bérel lakást Andy Vajna hollywoodi filmproducer is. Számos cégnek van itt székhelye, sok az ügyvédi iroda, orvosi rendelõ és nagykövetség. A Gellért-hegy ingatlanpiaci szempontból nem sokat változott, itt mindig is családi házak és kisebb társasházak álltak – mondja Schreffel János, a XI. kerület főépítésze. Fejlesztésre alkalmas ingatlan már gyakorlatilag nincs, az utolsó ilyen területre épült a Somlói úti lakópark. Amikor a hegy villáit felhúzták, még nem volt ennyire szigorú az építési szabályzat: az épületek többsége a hatályos rendelkezések szerint ma már nem is kapna építési engedélyt. Üres telek egyébként sincs, így nem is lenne hová építkezni. A XI. kerületi főépítésztõl megtudtuk, hogy a Gellért-hegyen nagyon nehéz építési engedélyt szerezni: 2006-ban mindössze 20 engedélyt adtak ki, 2005- ben pedig 43 kérelemre bólintottak rá, holott a kerület egészében az elmúlt 4 évben épült lakások száma meghaladta a hétezret. A Somlói úti lakóparkon kívül új társasházak alig épültek, egyedül a Gombócz utcában húztak föl egy 14 lakásos társasházat, és ugyanitt építenek egy 17 lakásos épületet is. Épületstop Az 1960-AS, 1970-es években sok régi villa helyére épült 9−12 lakásos tár-sasház. Ezek a lakások azonban eléggé kicsik, csúnyácskák, és parkoló sincs hozzájuk. Felújításukat ugyanakkor kevesen vállalják, ám a bontás sem oldható meg gazdaságosan. Ennek az a magyarázata, hogy a környéken magasak a négyzetméterárak, és a kivásárolt társasház helyére a szigorúbb szabályozás miatt csak alacsonyabb ház, így kevesebb lakás épülhet. Emiatt a hegyen nincsenek komolyabb fejlesztések, és már a nemrég felépült 46 lakásos Somlói úti lakópark is igazi óriás-beruházásnak számít. A három épületbõl álló együttes több szempontból is különbözik a Gellért- hegyen megszokott ingatlanoktól: a felsõ szinteken nagyteraszos, panorámás penthouse lakásokat alakítottak ki, és az egyes épületek lakásai is szabadon variálhatók. Az egykori belügyminisztériumi óvoda 7600 négyzetméteres területén épült lakópark lakásainak négyzetméterét 550−850 ezer forintért árulják − mondja Rucz Adrienn, a projektet értékesítõ Engel&Völkers munkatársa.
A múlt épületei
A Gellérthwgy ,mindig is különleges hely volt, így a múlt rendszerben is az állami szervek, minisztériumok épületei kerültek ide, ezeken belül is a legfontosabbak. A hegyen rengeteg régi, a Honvédelmi és Belügyminisztérium tulajdonában lévõ ingatlan van, és az egykori Munkásõrségnek is díszlik itt egy-két ide nem illõ épülete. Ezek jelenleg funkciójukat keresik, a kellõ infrastruktúra hiányában viszont nehézkes hasznosítani õket. Akad köztük olyan épület is, amely átalakítással alkalmas lehet szállodának, de bõvíteni ezeket sem lehet. A régi nagypolgári villák és a kastélyszerû épületek is elveszítették eredeti funkciójukat: ezeket a hajdan egy-egy család tulajdonában lévõ épületeket több lakásra darabolták, bennük ma többnyire idõsek élnek. Presztízshegy A Gellérthegy rangot is jelent. Talán ez magyarázza, hogy a környéken az átlagosnál több ügyvédi iroda és fogászat telepedett meg. A hegyet általában azok a cégek részesítik előnyben, amelyeknek viszonylag kis alapterületű irodára van szükségük, viszont exkluzív, csendes helyen szeretnének dolgozni, ügyfélforgalmuk pedig nem túl nagy. Az építőipari projekt-menedzsmenttel foglalkozó Pantheon Investments például tipikusan ilyen cég: „Mi az Orom utca egyik épületének földszintjén alakítottunk ki két irodát” − mondja Suda Vilmos építési igazgató. „Korábban a Belgrád rakparton volt irodánk, ott azonban nem tudtak az ügyfelek parkolni, és egy hosszabb tárgyalás alatt többször is le kellett menniük pénzt dobni a parkolóórába. Ráadásul életünk nagy részét a munka-helyünkön töltjük, így nem mindegy az sem, milyen miliõ vesz bennünket körül.” A vállalkozások tipikusan a Kelen hegyi úton telepednek meg: itt van irodája többek között a számítástechnikai kellékeket gyártó és forgalmazó Logitech-nek, az innovatív gyógyszergyártó Astellas-nak, és az egyik elsõ gázkereskedõ cégként számon tartott, valamint főként a fõváros XVIII. kerületében lakóparkokat, Nyíregyházán plázát építõ BanKonzult Kft.-nek. A Buda-Cash Brókerház is a Gellért-hegyre helyezte fõhadiszállását: a cég egy Ménesi úti üvegépületet alakíttatott át magának.
Hiányzó láncszem
Oktatási intézményből nincs hiány: a hegy lábánál a Szent Imre és a Szent Margit Gimnázium telkei kúsznak fel a hegyre, és a volt Államigazgatási, valamint a volt Kertészeti Egyetem telkei is a déli oldalon vannak. Az északi oldalon lévő volt munkásőr laktanyát is oktatási célra hasznosítják, ebből alakították ki a Balassi Bálint Intézetet és a Mathias Corvin Kollégiumot. A hegyen van a Bibó István Szakkollégium és az Eötvös Kollégium is. A Gellért-hegyet a követségek is kedvelik, a Kelen-hegyi úton például egymást éri a Finn Köztársaság nagykövetsége és a Brazil Szövetségi Köztársaság rezidenciája. Tőlük nem messze van a német nagykövet rezidenciája, de a hegyre költözött a Panamai Köztársaság Nagykövetsége, valamint az Egyiptomi Arab Köztársaság Nagykövetsége is.
Divatos utcák
A Gellérthegy utcái az I. kerületi részen, főleg az Orom és a Bérc utcában vannak. Ezen a környéken egymillió forintos négyzetméterárral lehet számolni − mondja Kovácsi Éva, a Gellért-Hegyalja Ingatlaniroda ügyvezetője. A panoráma nagyon sokat számít, épületen belül akár 30−40 százalékos is lehet a különbség. Természetesen a magasabb szinteken lévõ lakásokat drágábban adják. A kisgyerekes fiatalok, és a lépcsőzést már nem bíró idősek a kertkapcsolatos ingatlanokat is kedvelik, ezekhez ráadásul az emeletieknél 10−20 százalékkal olcsóbban hozzá lehet jutni. Nagyon kedveltek a tetőteraszok is, bár ezek akár 30−40 százalékkal is megemelhetik az árat. Kovácsi Éva magyar és külföldi befektetőkkel is rendszeresen találkozik: a hegyen leginkább angolok és svájciak vadásznak ingatlanra, bár 2005-ben egy monacói-angol házaspár is vásárolt rajtuk keresztül. Õk azonban maguk használják a megszerzett panorámás lakást; minden hónapban 1−2 napot vagy hetet töltenek itt. A vevők leginkább a polgári hangulatú villalakásokat keresik, ezekből viszont szűkös a kínálat. Ezek tipikusan 100 négyzetméternél nagyobb, csendes, napfényes lakások, amelyek 500−700 ezer forintos négyzetméteráron kelnek el. A teljesen lepusztult lakásokat is könnyen el lehet adni, többen ugyanis kifejezetten felújítandó ingatlant keresnek. A négyzetméterárakat leginkább a panorámához és a teraszokhoz lehet kötni: a Ménesi és a Somlói úton például tájolástól függően 400 ezer forint körül alakulnak a négyzetméterárak, de a nagy teraszos ingatlanok négyzetméterára ezen a környéken is 500 ezer forint körül van. A Várra és a Parlamentre panorámás lakások egészen más árfekvést képviselnek, a maguk egymilliós négyzetméteráraival. „Ebből a szempontból az itt lakók polarizálódása is feltűnő: ha a Gellérthegyiek költöznek, általában a hegyen keresnek új lakást, többségük pedig ragaszkodik az északi vagy a déli oldalhoz, attól függően, hogy hol lakott azelőtt” – magyarázza Kovácsi Éva. Az ATA Ingatlan irodánál inkább külföldiek keresnek Gellérthegyi lakást: „Általában olyan írekkel találkozunk, akik befektetésként vásárolnak panorámás ingatlant, amelyet utána kiadnak” − mondja Marton Gábor, az iroda ingatlanreferense. A fölfelé panorámás, azaz a hegy lábánál lévõ, Citadellára tekintõ lakásokat inkább a magyar közönség szereti, ezeknek az ára eleve szolidabb: ilyen ingatlant már 400 ezer forintos négyzetméteráron is lehet szerezni. A panorámás terasz Marton Gábor szerint is döntő lehet: ha az ingatlanhoz 15−20 négyzetméteres terasz is tartozik, mindenképpen hamarabb elkel. Vannak olyan vevők is, akik egyszerűen nem vesznek ingatlant 50−60 négyzetméteres terasz nélkül, legyen akármilyen szép is a panoráma.
Bérelt luxus
A Gellérthegyen virul a bérlakáspiac is: a régi villák elegáns otthonaira és az újépítésű luxuslakásokra egyaránt van kereslet. A Bérc utcai apartmanházak például igazi csemegének számítanak. Ezeket a szuper panorámás lakásokat főleg multinacionális cégek „engedhetik meg maguknak”, és veszik ki felsõvezetőik számára; többek között itt bérel apartmant a Vodafone is. A panorámának ára van: a 110 négyzetméter körüli, kéthálós lakásokat 1500 eurós havi bérleti díj fejében lehet használni, míg a 130 négyzetméter körüli, háromhálós ingatlanokért havi 2700 eurót kell kifizetni – tudtuk meg Szekrényessy Máriától, a Real Home Agency ingatlanreferensétől.
Kuriózumok a hegyen
Akad egy-két különleges lakóingatlan is: a XI. kerületi oldalon épült például a Művészház, amelyben a mai napig kortárs művészek műteremlakásai vannak. Az épület kialakítása már messziről magára vonja a figyelmet, a hatalmas üvegablakokból pedig sejteni lehet a lakók foglalkozását. A nemrég felújított épületben él többek között Szkok Iván és Vojnich Erzsébet festőművész.
Különös épület az Orom utcában lévő bástyaszerű, vörös színben pompázó Hegedűs- villa is, amely az 1920-as években épült. A messziről erődítménynek tűnő ingatlan eredetileg is lakóháznak készült, a háború után viszont kollektivizálták. A privatizáció során ismét magánkézbe került, és több lakásra darabolták. A környékbeliek egyöntetű beszámolója szerint Andy Vajna is bérel itt lakást.
Forrás:gellérthegy.network.hu
Írták mindezt öt évvel ezelőtt ? Hol a határ ma, a csillagos ég?
Búcsúzzunk a Gellérthegytől egy Sebő Miklós slágerrel:
Fent leszek szerdán a citadellán.....
A Vörös Villa történetéhez annyit adnék hozzá, hogy annak eredetije Genovában áll a hegyoldalon: nem ennyire nagy és vaskos és a turnya is magasabb és karcsúbb, de a rokonság tagadhatatlan.
VálaszTörlésEgy másik adalék, hogy az ötvenes években Rábai Miklós a koreográfus és néptánc kutató lakott családjával az épületben, persze nem egymaguk, de egyebek között. Ezt onnan tudom, első kézből, hogy a fia, Miki, osztálytársam volt a Köbölkút utcai általános iskolában és egyszer, iskola után, hazavitt egy délután a szüleihez engem.