A királynő arcképe
de így is el kellett halasztani a szobor felállítását. 1931-ben került az ügy újra napirendre. Mivel a piaristák régi épületét lebontották, a szobor helyéül a Belvárosi plébániatemplom melletti Eskü teret jelölték ki. Az ünnepélyes felavatás végül is 1932. szeptember 25-én megtörtént, ezzel lezárult Erzsébet királyné szobrának ügye, amely harmincnégy éven át volt napirenden, és annyi pénzt emésztett fel, mint egyetlen köztéri szobor sem.
Talán nem árt elmondani — a teljesség igénye nélkül —, hogy Budapesten még a III. kerületben és a Mátyás-templomban van szobra, domborműve, emléktáblája Erzsébet királynénak, illetve Gyulán, Szegeden, Keszthelyen, Zircen, Esztergomban. Megemlítendő a bártfai és pöstyéni Erzsébet-szobor.( és legújabban Pesterzsébeten) Az első Donáth Gyula, a második Jankovics Gyula műve, Jankovics alkotta a budai Szent Gellért-szobrot is. Igen ihletett munka Róna József gödöllői alkotása. Ugyanott, a múzeumban még egy Erzsébet-emlék található: Holló Barnabásnak a Magyar Tudományos Akadémia lépcsőházában volt, majd Gödöllőre átszállított domborműve, mely azt a jelenetet ábrázolja, amint Erzsébet koszorút helyez Deák Ferenc ravatalára. A budapesti szobrot alig rongálta meg a háború. Egy ideig ott ült Erzsébet a régi helyén, a kupolaszerű építmény alatt, majd lebontották, előbb a Kiscelli Múzeumba, onnan Sülysápra vitték. Sérüléseit kijavították, s most, annyi év, annyi hányódás után, a föléje helyezett építmény nélkül, egyszerűbben, de az ábrázolthoz illő természetes méltósággal díszíti a Döbrentei tér melletti kis parkot, egész Budapestet.
Erzsébet királyné szobra a pesterzsébeti Kossutn téren
DR. DORTSÁK GYÖRGY 1986 Budapest folyóirat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése