<Bihari János az ekkor már virágkorát élő magyar nemzeti tánczene, a verbunkos ünnepelt cigányhegedűse volt, mely stílus tárgyalásával a tabáni szórakoztató zene egy újabb rétegéhez érkeztünk. A verbunkos, mint azt neve is mutatja, a 18. század elején felállított állandó közös hadsereg utánpótlásához szervezett toborzó-mulatságokkal
összekapcsolódva alakult ki a 18. század vége felé. Sokféle hagyomány érlelődött össze benne: a korábbi század közép-európai tánczenéje, a magyar népzene elemei (a kanásztánc és a népi hangszeres zene elemei), a kuruc-korból eredeztethető, török hatást is sejtető Rákóczi-nóta népes dallamcsaládja, és az új, bécsi klasszikus műzene. Ezt a muzsikát érezte az ekkoriban föllángoló nemzeti öntudat a leginkább sajátjának, és a külföld szemében is sokáig ez jelentette „a” magyar zenét.
A verbunkos előadóiként jelennek meg a szórakoztató zene színpadán a cigányok, akiknek zenei tevékenységéről addig csak szórványos említések szóltak. Térnyerésük egyik vélhető oka, hogy a szórakoztató zenészség hagyományosan lenézett foglalkozásnak számított, mint a vályogvetés vagy a kolompárság (ezek sorában persze a legmagasabb rangot viselte). A verbunkos-stílus és a 19. század közepére belőle kifejlődő népies műdal, mely a cigánybandák repertoárjának gerincét képezte a 20. században is, olyannyira összekapcsolódott a cigányzenészekkel, hogy többen (köztük még Liszt Ferenc is) cigány „találmánynak” vélték. Pedig a cigányok világszerte annak a népnek a saját zenéjét játsszák, amely befogadta őket.
Játékukat vonzóvá teszi az általában apáról fiúra öröklődő mesterségbeli tudás, a rögtönzésszerűen szabad előadásmód, mellyel a gyengébb darabokat is tetszetőssé teszik, és a közönség hangulatának, igényeinek figyelmes követése. Egy banda jellemzően két hegedűből, cimbalomból és nagybőgőből áll, és rendesen klarinéttal, brácsával, csellóval egészülhet ki.
A cigányzene volt a tabáni kocsmaéletet a 20. században is meghatározó két irányzat egyike, a másik a XIX.század végén Bécsben megjelenő sramlizene....(kassius)
..". Végig a tabáni estéken a parányi ablakok majd minden házban világosak. Mindegyik korcsma, és majd mindenikben zenélnek. A hegy lábánál még cigányok zenélnek, de a hegynek fölfelé már a schrammel lesz az úr.” – szól a megfigyelés 1925-ből.Az ilyenfajta megoszlásnak nem nehéz magyarázatát adni. A domboldal „bohém tabánjának” falusias környezetébe kerül a kisebb presztizsű sramli. Előadói gyakran amatőr-félamatőr zenészek (szemben a cigánybandák hivatásos tagjaival). Nem volt ritka a kottából való játék sem: „Egy harmonikás, egy gitáros és két hegedűs játszik. Orfeuszt. [...] a tabáni schrammel szinte átszellemülten játsza Offenbach örökszép melódiáját. Mélyen ráhajolnak a zenészek az asztalra, ahová a kottalapokat terítették, és ügyelnek, nehogy egyetlen hangot is elhibázzanak..."
...A cigányoktól idegen volt az így folytatott zenélés, amely elveszi a vendégekkel tartott közvetlen kontaktus lehetőségét, ezért kottát legföljebb csak a betanuláskor használtak (ha épp nem „fül után” tanultak). A sramlisok még utcai kalapozásra is vetemedtek– zenész cigányokról ez is nehezen volna elképzelhető-.A nagyobb presztizsű cigányzene a Duna felé eső városiasabb részbe, az „elit Tabánba” kerül. A Magyar Cigányzenészek Lapja a 20-as, 30-as évek fordulóján megjelent számainak utolsó oldalán közli a legrangosabb cigányzenés vendéglők listáját. A Tabán majd ötven vendéglátóhelyéből ezeken a listákon csupán három szerepel: a Cziegler, a Kakuk és a Várkert kioszk.
1898-a fotó tanúsága szerint a Döbrentei utcában székelő " Bor és Sörház az ARANY LIBÁHOZ" vendéglőben minden nap cigány muzsika szórakoztatta a nagyérdeműt.
A törökökével ellentétben az itt élő rácok zenéjének a 20. századig folyamatos hagyománya volt. Krúdy Gyula írja a Budai tavasz című novellájában, a pillanat hangulatának megrögzítésével zenetörténeti adathoz is juttatva olvasóját: „Lehetséges, hogy alant a Tabánban pengett a tambura a rác korcsmában, de az elhagyott, ködös estében azt is el lehetett hinni, hogy egy földalatti pincében mulatnak elvarázsolt katonák, akik egykor a várat védték és kötelességüket nem teljesítették.”
A rác tamburáról többen megemlékeznek, kétséget hagynak azonban a rajta játszott dallamok délszláv eredete felől. Hogy a rácváros névadó lakosai a 20. századra sem felejtették el saját zenéjüket, arról biztosít minket egy memoár-részlet az Árok utcai sírkövesről, akit nevének délszláv végződése után csak „Csics”-nek becéztek. Ez a sírköves nem tamburát, hanem „egy citerát dédelgetett, fatörzsből teknőszerűen kivájt primitív húros hangszert. Guzlicának nevezte, de magyar szerszám lehetett, jóval később alföldi parasztházakban találkoztam hasonlókkal. Ezzel kísérte magát, ha szerb és magyar parasztdalokat énekelt, néha vendégei kívánságára századeleji operettekből is, mentségére szolgáljon, hogy ilyenkor vidám irónia színezte a hangját.”
Bizonyára műkedvelők is voltak a Tabánban, afféle örömzenét játszva saját és környezetük szórakoztatására. Ilyen volt Gerstl bácsi , aki először a Három víg Pintrélegényhez címzett kocsmában , majd a Czakó utca 1 –ben muzsikált és énekelt amatőr társaival a korcsmárosi teendők ellátása mellett. Róla mondja a fáma , hogy legelább annyira szerette inni, mint eladni a bort. Az első világháború idején 1916 körül utánpótlás hiányában annyira megcsappant a készlete , hogy lehúzta a rolót , minél több maradjon neki az értékes nedűből. „Kapaszkodjunk vissza a dombtetőre, Gerstl bácsihoz. A Czakó utcai udvaron épp hangol a sramlizenekar - Magyar Elek emlékei szerint citerájával a görög utcai hentes, gitárjával az Aranykakas utcai grájzleros fűszeres, harmonikájával a Szarvas-téri pékmester."
(Saly Noémi:Kiskocsma,kis pörkölt, kis korsó sör)
Tabáni zenészek
Nézzünk egy konkrét időpontot.A budapesti 1900 évi Lakczímjegyzék szerint a Tabánban lakók közül,(tehát a más kerületekből ide dolgozni járókat nem számítva) az alábbiak vallották magukat zenésznek:
Balogh Balázs zenész Kőműves u 7
Babay György zenész Fehérsas tér 14
Balogh Kálmán zenész Horgony u 50
Baráth Gusztáv zenész Attila krt 16
Baráth Károly zenész Horgony u 10
Becs József zenész Attila krt 8
Benzsó Sándor zenész Aranykakas u 16
Berki István zenész Hadnagy u 6
Berki Károly zenész Görög u 1
Bokor Kálmán zenész Görög u 1
Borsos Béla zenész Döbrentei u 3
Borza József zenész Attila krt 16
Csevse József + zenész Naphegy u 39
Csomor Gábor zenész Ív u 10
Czicza János zenész Ív u10
Czicza József zenész Ív u 10
Farkas Ferenc zenész Attila krt 16
Gáspár József zenész Attila krt 16
Horváth Ferencz zenész Árok u 51
Horváth János zenész Kőműves u 7
Horváth János zenész Attila krt 16
Horváth József zenész Görög u 1
Horváth Sándor zenész Aranykacsa u10
Járóka József zenész Attila krt 16
Jerabicza János+ zenész Horgony u 58
Kecskeméti János zenész Kőmüves u 7
Komanitzky Ferenc zenész Horgony u 6
Kováts József zenész (muzsikus) Attila krt 7
( a MÉLYPINCE Joszó cigányhegedűse)
Kováts Károly zenész Kömüves u 7
Kovács Lajos zenész Palota tér
Kovács Mihály zenész Horgony u 9
Körbl Felix * zenész Naphegy u 7
Kratochvil Ferenc * zenész Attila krt 27
Kuckhelyi József zenész Hadnagy u 8
Kurucz József zenész Kereszt u 4
(Valószínűleg a Preislerben muzsikált. Fuvolázott?)
Lajos János zenész Kőmüves u 16
Lakatos Gyula zenész Attila krt 7
Laky Béla zenész Attila krt 16
Magda János zenész Ív u 10
Magda Mihály zenész Ív u 10
Maly Pál zenész Aranykakas u23
Meriadt Ferencz * zenész Horgony u 66
Mucsala Vladimir + zenész Abroncs u 10
Neumayer Antal * zenész Naphegy u 47/2
Nincsics Sándor + zenész Horgony u 60
Paradeiszer János* zenész Döbrentei u 17
Putz Vince * zenész Hadnagy u 57-59
Reichmann Gusztáv*zenész Palota tér 4
Riczner Károly * zenész Szarvas u 4
Rigó Gyula zenész Attila krt 16
Rigó János zenész Attila krt 16
Sándor János zenész Attila krt 16
Sárközy János zenész Árok u 51
Schmidt Gyula * zenész Aranykakas u 23
Skurovetz János + zenész Naphegy u 7
Száki István zenész Attila krt 16
Tuszák József zenész Horgony u 9
Tuzák György zenész Attila krt 8
Tuzák János zenész Attila krt 1
Vida József zenész Horgony u 6
Wacky Vince szinh.zenész Attila u 35
Wanka József* zenész Virág Benedek u 8
Zauner Ágoston zenész Csend és Aladár köz 2/b
(vastag betűvel szedettek valószínüleg cigányzenészek) számszerint: 37 fő
( * valószínüleg sramlizenészek) számszerint: 10 fő
(+ -" - rác muzsikát művelők) számszerint : 5 fő
(bizonytalan:10 fő)
A cigányzenészek sokszor csoportosan laktak, ilyen "cigányházak" voltak:
Ív utca 10 4 fő
Attila körút 16 11 fő
Kőműves utca 7 4 fő
Későbbi híres cigányprímás nevet is fellelhetünk a lakók között.Járóka József pl. rokona lehet a híres prímásnak,Járóka Sándornak.A két Rigó pedig rokona lehetett az ezidőtájt külföldön élő és egy hercegnővel szerelmi viszonyt folytató híres prímásnak ,
<Rigó Jancsinak
folyt.köv
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése