LEBONTOTT ÁLMOK KORCSMÁI 27.RÉSZ : KISKORCSMÁK MUZSIKÁJA /2 TALÁN NEM IS MUZSIKÁLNAK....

A Tabánban a századfordulón zenészként verklisek is  működtek

PL:
Kolik János kintornás Iv u 10
Boros József kintornás Mészáros u 13
Komarniczky Ferenc Hegedüs köz 1
Caligaris Mátyás zenész Aranykakas u 23
Kintornás zenész lakott még az Aranykakas u 1 –ben, is, névszerint Geringer Ignácz
                           

Verklis a Kígyó utcában (1945)F: http://wangfolyo.blogspot.hu/



"Ha elég a sváb nótákból, hallgatunk a szomszédban rác tamburást, vagy lesétálunk Poldi bácsi Mélypincéjébe. Míg az öreg megmássza a nyolcvan lépcsőt a hegy méhében szunnyadó, pókhálós palackokért, ámulhatunk az apró termetű, gömbölyű cigányprímás, Jószó művészetén. Muzsikált ő Teleki Sámuel görgényi kastélyában is, köszönőlevele van a német császári udvar hivatalától, de hazavágyott a Tabánba. Nincs bandája, egy szál hegedűvel járja a kocsmákat


Eljátszik bármit, a Schneider Fánitól Tosca imájáig vagy az Alexander\'s Ragtime Bandig - csak a Himnuszt ne kérjük tőle. Arra nem hajlandó: "az nem korcsmába való", mondja szigorúan. (Ötven cigány húzza majd a Farkasréten Kovács József kedvenc nótáját a sírgödör körül 1924-ben: "Talán nem is muzsikálnak / talán csak én álmodom…" )

Saly Noémi : Kiskocsma , kispörkölt, kis korsó sör.

Az 1920-as években a Czakó utca 1-ben a Czieglernél szintén cigányzene szólt. Itt Kalmár Tibor énekelt.
Az ALBECKER vendéglő a Kereszt tér 4-ben biztosra akart menni."ebből is egy kicsit , abból is egy kicsit" alapon sramli és cigányzenét is játszott, amire külön zenekarai voltak a legjobb halászlét felszolgáló étteremnek. A PREISLER vendéglőben , a régi KAKUK mellett (Kereszt utca 4) játszott Kurucz József (lásd felsorolás), akiről csak gyaníthatjuk, hogy cigányzenész volt.

Ugyancsak cigány muzsika szólt a VÉN SZEDERFÁHOZ címzett vendéglőben, Marada József idejében és az ALSÓ-AVAR-nál is.

Marada József vendéglője a Hadnagy utca 23-ban , később Havas József vendéglője. A Cziegler és a Kakuk (Rácz Pali illetve Budai Gyuszi prímásokkal) a Tabán legfiatalabb vendéglői közé tartoztak, 1924-ben illetve 1926-ban nyíltak – korábban sramlit játszó kocsmák helyén (a Cziegler a már említett Gerstl utóda). Mi lehet e váltás magyarázata? A választ a Kakuk (és az új Kakuk kassius) magyaros sőt székelyes bútorzata, a mestergerendáról lógó kukoricacsövek, a külföldi hírességek neveitől duzzadó vendégkönyv és az előtte parkoló autók adják meg: a cigányzene itt kezdi elfoglalni a helyét az idegenforgalom számára berendezett kirakatban.

De nem csak hangszeres zene dívott a Tabánban de élénk dalköri élet is  kibontakozott .Nemrégiben egy kedves ismerős segitségével rátaláltam a Zenetörténeti Intézet honlapján egy meghírdetett korabeli koncerre:

A Koncertadatbázis honlapján az esemény rögzítése

                   1901 NOVEMBER 29-ÉN

                   A TABÁNI DALOSKÖR 
            KEDÉLYES DALESTET TART 

A TABÁNBAN CSEND UTCA 12 SZÁM ALATT

Műsoron:
Huber Károly : Dalünnepen ( Tabáni Daloskör,vezényel Darabos Pál)
Kuplé (Häuser Ferenc ének
Lányi Ernő: Régi nóta ( Tabáni Daloskör,vezényel Darabos Pál)
Verdi, Giuseppe: Bordal (Tabáni Daloskör,vezényel Darabos Pál)
Rieger: Dalos induló (Tabáni Daloskör,vezényel Darabos Pál)


Nagyapám ezidőtájt fiatal házasként a Tabánban lakott, az Árok utca 29-ben ,egy kádármester albérlőjeként és az Athenaum nyomdában betűszedő segédként dolgozott. Talán már ekkor vonzódott az énekkari tevékenységhez.Később az Athenaum énekkarának leltárnoka lett.

                                  

De kanyarodjunk vissza a Csend utca 12-be, a Tabán tetején, közel a tabani temetőhöz, hiszen a temető közelsége miatt miatt nevezték az utcát Csend utcának. Tabán kultúra kedvelő közönsége összegyűlt ,hogy a helyi daloskör előadásában meghallgassa Verdi bordalát.

Kíváncsivá tett a helyszín.Bizonyára iskola, vagy templom, egyesületi központ lehet. Utánanéztem.

                              
Nem fogják elhinni, de bizony így van. A zenei élményre szomjúhozó közönség egy tabani kiskocsmában gyülekezett. Divald József bormérése adta a helyszínt. A derék bormérő korábban (1894-től) a Döbrentei utca 4-ben vezetett kocsmát ,1898-től működött a Csend utcában. 1902 után a Bp.VII.Dembinsky u. 34-be távozott

Át kell értékelni fogalmainkat a tabáni kiskocsmákról, ahol bizonyára nem lehetett ritka a hasonló előadás és ahol nem csak Gerstl bácsi pajkos stanzái csendültek fel azidőtájt, hanem Verdi Ernani-jának Bordala is, gyengéd célzással az előadás helyszínére.

                             Verdi (Ernani):Bordal
A kor népszerű magyar és külföldi szerzőinek felvonultatásával tényleg egy kedélyes és nívós dalest lehetett és az előadás végén bizonyára koccintott is hallgató és előadó Divald korcsmáros uram jófajta borával.Rég lebontották a házakat, a Csend utca és a tabáni temető is csak emlék, de ha ránézek nagyapám fényképére, előttem , botfülü kései ivadék előtt felcsendül a daloskör erőteljes férfihangjain a "Régi nóta híres nóta" és száll, magasan száll a tabáni lejtő felett.....