A „Ráczfürdő" Budán.
Buda város azon részében, mely a tatárjárás előtt Pest külvárosa volt, a melynek kertjei a „Pál árka" *mindkét partján terjedtek el — s jelenleg , "Ráczváros"- és a török uralom óta Tabánnák is neveztetik, a szent Gellért hegy tövén, az ujdonnan épült fellegvár észak nyugati bástyája alatt, közel a hegy lábához, egy vereses dolomitszikla hat ölnyi hasadé kának mélyéből buzog ki egy meleg forrás, mely Molnár János je les vegyészünk szerint minden órában 1800 köb láb 42-43" C° hévvizet szolgáltat, s melynek lefolyó habjait a jelenleg boltozat alatt levő „Pál árka" a Dunába viszi. Mátyás király korában ezen forrás környéke a királyi pompás diszkért része vala, melynek fügefái a Gellérthegy déli oldalán bokrokká törpülve s elvadulva még most is hajdani koronás birtokosára emlékeztetnek. A fényes királyi palotától egy boltozott csarnok vezetett a díszkertbe, melynek belsejében ezen meleg forrás levén, a király rajta maga és udvara számára pompás épületet emelt, melyről most már csak a mostani közfürdőbe falazott hollós czimer tanuskodik, miután dicső királyunk halála és a mohácsi vész után a királyi kert is kéjépületeivel egyetemben romok halmaza lőn, melyekből az ide telepedett jövevény horvátok és ráczok a Gellérthegy északi oldalán a fürdő környékén kis viskókat raktak. A fürdő majdnem eltemetve s a törököktől 145 évig elhanyagolva , — a „királyi" czimet megtartotta ugyan, de oly állapotba sülyedett, hogy csak a legszegényebb emberek használták, — s a törökök eltá voztával a körülötte lakók után „Ráczfiirdőnek" neveztetett el. A törökök kitakarodása után ezen fürdő is a királyi kincstár birtokába jutott s I. Lipót által 1696 ban „babilóniai Pergaei Jánosnak és örököseinek" adományoztatott; ezek által 1774 ben Zagler Jánosnak adatott el, kinek örököseitől a mostani birtokos dr. Heinrik N. János vette meg 1860 ban. Ezen fürdő, 1860 előtt annyira el volt ha nyagolva, hogy csak a szegényebb osztályok lá togaták, s a nagyobb udvarban hat kő- s ugyan annyi kádfürdőt s a kisebbikben öt kő- és egy közfürdőt használhattak azok, a kiket az általános piszok el nem űzött innen. De a ki a mult évben látogatta meg, bámulattal szemlélte e fürdő varázsszerü átváltozását. Az ódon sötét épület helyén, a mint képünkön lát ható, csinos kétemeletü főépület emelkedik, jobbra balra egy emelctü szárnyakkal, s az egykor szemünket és orrunkat sértő „Pál árka" eltünt egy boltozat alá, mely az épület előtti tér szerint ki egyengetve, a görög nem egyesült templom mögött kellemes benyomást tesz az érkezőkre. Egy karcsu kémény a fürdő közép épülete fölött füstölögve, egy gőzgép müködését sejteti, mi által egyik oldalon a megszűrt dunavizet, mási kon az ásványost emeli az épület felső részein lé tező nagy viztartókba. A balra nyíló folyodnisóban a pénztárnál — jegyet váltván — ha tudnillik fórdeni akarunk — belépünk a nagy udvarra, hol magas platánok hüsítő árnyékában egy csinos szökőkut csörgedezése , időről időre zengedező orgonaszerü hangok a lélekre megnyugtatólag hatnak s a négyszögü ud var körül három három folyosóba 13 kő és 6 kádfürdő a fördéshez édesget. Innen nyugatra egy folyosó az üreggel födött kisudvarba visz, melynek egyik oldalán a forrás, — másikon az üvegfódéllel ellátott s jól szellőztetett közfürdő, a harmadikon és negyediken hat hat kőfürdő található. Az első emeleten — a fürdők felett 24 ké nyelmes, díszesen bútorozott szoba nyilik az idegen vedégek számára egy terjedelmes kávéház helyiséggel. A második emeleten pedig egy nagy mulató-teremben az ifjuság idönkint tánczmulatságokat szokott rendezni. A középső kétemeletü épület nyugati oldalán nyilik az uj alsó folyosó, melynek emelkedett üvegfal által elkülönített hátsó részében a bejá rástól balra egy Hygiaea csinos szobrának kezéből csörgedez a gyógyforrás kristálytiszta vize s körülette a budai keserü vizzel telt palaezkok a gon dos orvos-birtokosra emlékeztetnek. Innen jobbra a nyájas pénztárnok udva riasan szolgáltatja ki a szükséges jegyeket az alsó vagy fels csarnokba. — Az alsó, üveggel födött s télen fűtött csarnokban előzékeny szolgák mutatják az ujdonnan felszerelt husz kő a két kettős kád fürdőt, melyek csinosan bútorozott előszobákkal, zuhanyokkal — mind belől mind kivül mutató órákkal ellátvák. Innen kényelmes lépcsőkön fel mehetni a felsőbb csarnokba, hol hat világos s kényelmes fürdőszoba van, befestett, öntött vasból készült kádakkal, Ezen fürdő mostani tulajdonosa dr. Heinrich, ki a Lukács fördőt évek óta bérelvén, az ásványos viz használását alaposan tanulmányozta s szerzett ismereteihez képest ezen birtokát mindennel el látta, amit ily szűk helyiségre összpontosithatott. Ő a romokba temetett forrást kitisztittatván, négyannyi hévvizet nyert, mint azelőtt volt, a a külón fördők számát 18-ról öfvenkettöre szaporította — s azt minden kitelhet kényelemmel el látta. Sőt legujabban vas-, maláta- és gőzfürdők is, kaphatok itt, valamint kívánatra orvosi felügyelet alatt villanyos fürdők is. Most épen készülőben van egy nagy hideg zuhany-fürdő; — s remélhető, hogy ezzel kapcsolatba hozandják a római fürdőt is, mely utóbbi időben a művelt külföld fővárosaiban az ép test fenntartását hatalmasan eszközli. A „Káczfürdő" Budán. Buda város azon részében, mely a tatárjárás előtt Pest külvárosa volt, 8 melynek kertjei a „Pál árka" mindkét partján terjedtek el — s je lenleg , Ráczváros"- és a török uralom óta Tahánnák is ne veztetik, a szent Gellért hegy tövén, az uj don é pült fellegvár észak nyugati bástyája alatt, közel a hegy lábához, egy vereses dolo mitszikla hat ölnyi hasadé kának mélyé ből buzog ki egy meleg for rás, mely Mol nár János je les veg yé - «zünk szerint minden órá ban 1800 köb láb 42-43" C° hévvizet szolgáltat, s melynek le folyó habjait a jelenleg bol tozat alatt le v „Pál ár ka" a Dunába viszi. Mátyás király korában ezen for rás környéke a királyi pom pás diszkért része vala, melynek fügefái a Gellérthegy déli oldalán bok rokká törpülve s elvadulva még most is hajdani koronás birtokosára emlékeztetnek. A fényes királyi palotától egy boltozott csar nok vezetett a díszkertbe, melynek belsejében ezen meleg forrás levén, a király rajta maga és udvara számára pompás épületet emelt, melyről most már csak a mostani közfürdőbe falazott hollós czimer tanuskodik, miután dics királyunkhalála és a mohácsi vész után a királyi kert is kéjépületeivel egyetemben romok halmaza lőn, melyekből az ide telepedett jövevény horvátok és ráczok a Gellérthegy északi oldalán 8 a fürd környékén kis viskókat raktak. A fürd majdnem eltemetve tatva, letv s a törököktől 145 évig elhanysgol , — a „királyi" czimet megtartotta ugyan, de oly állapotba sülyedett, hogy csak a legszegé nyebb emberek használták, — s a törökök eltá voztával a körülötte lakók után „Ráczfiirdőnek" neveztetett el. A törökök kitakarodása után ezen fürd is a királyi kincstár birtokába jutott s I. Lipót által 1696 ban „babilóniai Pergaei Jánosnak és örökö seinek" adományoztatott; ezek által 1774 ben Zagler Jánosnak adatott el, kinek örököseitől a mostani birtokos dr. Heinrik N. János vette meg 1860 ban. Ezen fürdő, 1860 előtt annyira el volt ha nyagolva, hogy csak a szegényebb osztályok látogaták, s a nagyobb udvarban hat kő- s ugyan annyi kádfürdőt s a kisebbikben öt kö- és egy közfürdőt használhattak azok, a kiket az áfalános piszok el nem űzött innen. De a ki a mult évben látogatta meg, bámulattal szemlélte e fürd varázsszerü átváltozását. Az ódon sötét épület helyén, a mint képünkön lát ható, csinos kétemeletü főépület emelkedik, jobbra balra egy emeletü szárnyakkal, s az egykor szemünket és orrunkat sértő„Pál árka" eltünt egy boltozat alá, mely az épület előtti tér szerint ki egyengetve, a görög nem egyesült templom mögött kellemes benyomást tesz az érkezőkre. Egy karcsu kémény a fürdő középső épülete fölött füstölögve, egy gőzgép müködését sejteti, mi által egyik oldalon a megszűrt dunavizet, másikon az ásványost emeli az épület felső részein lé tező nagy viztartókba. A balra nyiló folyosóban a pénztárnál — jegyet váltván — ha tudnillik fórdeni akarunk — belé pünk a nagy udvarra, hol magas platánok hüs árnyékában egy csinos szökőkut csörgedezése időről időre zengedező orgonaszerü hangok a lélekre megnyugtatólag hatnak s a négyszögü ud var körül három három folyosóba 13 kő és 6 kád fördő a fördéshez édesget. Innen nyugatra egy folyosó az üreggel födött kisudvarba visz, melynek egyik oldalán a forrás, — másikon az üvegfödéllel ellátott s jól szellőztetett közfürdő, a harmadikon és negyediken hat hat kőfürdő található. Az első emeleten — a fürdők felett 24 ké nyelmes, díszesen bútorozott szoba nyilik az idegen vedégek számára egy terjedelmes kávéház helyiséggel. A második emeleten pedig egy nagy mulató-teremben az ifjuság idönkint tánczmultságokat szokott rendezni. A középső kétemeletü épület nyugati oldalán nyilik az uj alsó folyosó, melynek emelkedett üvegfal által elkülönített hátsó részében a bejárástól balra egy Hygiaea csinos szobrának kezéből csörgedező gyógyforrás kristálytiszta vize s körülette a budai keserüvizzel telt palaezkok a gondos orvos-birtokosra emlékeztetnek. Innen jobbra a nyájas pénztárnok udvariasan szolgáltatja ki a szükséges jegyeket az alsó vagy felső csarnokba. — Az alsó, üveggel födött s télen fütött csarnokban előzékeny szolgák mutatják az ujdonnan felszerelt husz kő a két kettős kád fürdőt, melyek csinosan bútorozott előszobákkal, zuhanyokkal —mind belől mind kivül mutató órákkal ellátvák. Innen kényelmes lépcsőkön felmehetni a felsőbb csarnokba, hol hat világos s ké nyelmes fürdőszoba van, befestett, öntött vasból készült kádakkal, Ezen fürdő mostani tulajdonosa dr. Heinrich, ki a Lukács fördőt évek óta bérelvén, az ásványos viz használását alaposan tanulmányozta s szerzett ismereteihez képest ezen birtokát mindennel el látta, a mit ily szük helyiségre öezpontosithatott. Ő a romokból a betemetett forrást kitisztittatván, négyannyi hévvizet nyert, mint azelőtt volt, a a külón fördők számát 18-ról öfvenkettöre szaporí totta — s azt minden lelhető kényelemmel el látta.^ Sőt legujabban vas-, maláta- és gőzfürdők is, kaphatók itt, valamint kívánatra orvosi felügyelet alatt villanyos fürdők is. Most épen készülőben van egy nagy hideg zuhany-fürdő; — s remélhető, hogy ezzel kapcsolatba hozandják a római fürdőt is, mely utóbbi időben a művelt külföld fővárosaiban az ép test fenntartását hatalmasan eszközli. Maga ezen fürdő főorvosa, az ott levőknek orvosi tanáccsal előszolgálni mindenkor kész. Csinos társaskocsik minden órában közlekednek ezen fürdővel a pesti széntérről. — A legfelsőbb csarnokból a kilátás valóban elbájoló. Jobbra Pest, a Rákos messzeterjedő rónáival s a távolban keklő magaslataival, — lábainknál a felséges Duna, zöldellő szigeteivel s gőzölgő hajóival, szemközt a Kecskehegy magasztos ormai s a királyi vár, s valamivel balra a Krisztina varos, a budai hegyekkel s indóházzal, melyből a század csudáivá iramodik kifelé. S mily szép jövendője lehet még e gyönyörü vidéknek majd ama boldogabb jövőben, melyben hiszünk és reménylünk!
Kp.
Vasárnapi Újság1864 JUN 19
Íme a boldogabb jövő 2016-ban:
Enyhén szólva luxus, ha Európa egyik legjelentősebb fürdővárosában megújul egy olyan sok száz éves létesítmény, mint a Rác fürdő, s az hatodik éve üresen áll, műszakilag romlik. A 11 milliárdos beruházást a 2010 előtti városvezetés indította 14 évvel ezelőtt, akkori szokás szerint magántőke bevonásával, többnyire hitelből. A jogi és pénzügyi útvesztőkből, hitelek, csődeljárások és -egyezségek, nyomozások és kormányrendeletek spiráljából ma már nagyon nehezen emelhető ki ez a csodálatos fürdő, amelynek titkai feltárására lapunk is csak kísérletet tehet.
A Rác fürdő hat éve csaknem 11 milliárdos beruházással elkészült, de azóta üresen és kihasználatlanul áll, a létesítmény homlokzatán olvasható XIX. századi elnevezéssel élve a „Rácz-fürdő” Budapest gyöngyszeme lehetne. A különféle fondorlatos gazdasági és politikai okokból a budapestiek és az idelátogató turisták elől is elzárt, az évek múlásával csak romló állapotú „ásvány gőz-fürdő” Ybl Miklós remekműve. Mint később azonban kiderül, nem túlzás, itt évszázadok történelme találkozhatna a XXI. századdal.
Adj el mindent!
Egy júniusi reggelen itt várakozunk kollégámmal a birtokon belüli Rác Nosztalgia Kft. és Rác Beruházó Kft. egyik tulajdonosára, Prekuta Bálintra. Előbbi gazdasági társaságban a Demszky-féle városvezetés idején, vagy másfél évtizeddel ezelőtt 25 százaléknyi részesedést szerzett a főváros a gyors felújítás reményében. Az akkori várospolitika nagyjából úgy szólt: adj el mindent, vagy ha nem, bízd a fejlesztést magántőkére busás haszonért.
Erre később visszatérünk, de van még néhány perc a megbeszélt időpontig, ezért szemügyre vesszük a fürdő külsejét, amelyet első ránézésre is megviselt a magány. A bejárati rész salétromosodik, az egyik ablakon betekintve látjuk, hogy a terem mennyezete beázott. Az üvegfallal elválasztott másik, a szint alatti bejáratot, benne egy talán csak próbaként működtetett lifttel, a por és a kosz lepi el. – Miért éri ez meg bárkinek is? – morfondírozunk, miközben megérkezik az üzletember egy biztonsági őr kíséretében.
A tekergős lépcsőkön rövid időn belül az Ybl-féle fürdőcsarnokhoz jutunk. A látvány úgy is lenyűgöző, hogy látszik, sok javítanivaló lenne itt a 2010 óta várt megnyitás előtt.
Dicső múlt
– Johann Nepomuk Heinrich de Omoravitza (Ómoraviczai Heinrich Nepomuk János orvos, aki magyarnak vallotta magát) volt az 1860-as években a mai nevén Rác fürdő tulajdonosa – halljuk a történetet. – Ő újíttatta fel és alakíttatta át az először Zsigmond király idejében, a XV. században létrehozott fürdőházat, majd a helyén a török korban, csaknem 500 éve építtetett fürdőt. A doktor akkor Ybl Miklóst bízta meg a tervezéssel, és rá alig 150 évre az ükunokája, Stephen Heinrich megalakította Magyarországon az Omorovicza céget, és kiváló minőségű kozmetikai, szépségápolási termékeket gyártanak. Itt is van belőlük – mutatott a fürdőben elhelyezett kis asztalkán lévő bőrápoló szerekre Prekuta Bálint. Az Omorovicza éppen a múlt hétvégén rendezett itt meghívott vendégeinek egy kereskedelmi bemutatót.
A medencében víz van, de csak csapvíz.
– A tizennégy medencés fürdőnk jelenleg használhatatlan. Jogerős használatba- vételi engedélyünk hat éve van, de működési engedélyünk nincs – mondta kalauzunk, aki szerint ilyet a jelenlegi helyzetben nem is lenne értelme kérelmezni. – Jellemző, hogy először a fővárosi önkormányzatnál érdeklődtünk, ahol azt közölték: a Demszky-korszakban, 2002-ben indított beruházásról 2013-ban kötöttek csődegyezséget a magántulajdonosokkal, de egy ideje már ők sem látták a fürdőt.
Prekuta Bálint azonban először csak arról beszél, ami „szép”.
– Ybl hihetetlen tudását mutatja a nyolcszögletű medencés fürdőcsarnok: a mai ember szemének furcsa, függőleges épülettengely. Ha a medence és a kupola középpontjában látható nyolcágú csillagot összekötnénk, és megpörgetnénk ezt a képzeletbeli tengelyt, bárhol is állítanánk meg, mindig ugyanazt a képet látnánk – mondja. Továbbmegyünk. A zuhanyzók is Ybl zsenialitását mutatják: ő ugyanis már 150 éve kitalálta a nyomásautomatizálást. Most ki van kapcsolva, egy csepp víz sem jön. Normál működés esetén ha beállnánk a kialakított „zuhanyfülkékbe”, elindulna a víz, minden elektromosság nélkül. Volna itt egy hideg vizes zuhatag, mellette egy 42 Celsius-fokos termálmedence – ha volna víz. Látunk egy, ma már díszítőelemként ható ülőkádat tiszta rézből, odébb meg az elvben 14 Celsius-fokos hűtőmedencét.
Az eredetileg 1865-ben épült, 32–36 Celsius-fokos medenceteret, majd a rá öt évre kialakított zuhanycsarnokot teljesen újjá kellett építeni az eredeti tervek és végül Dévényi Tamás építész, vezető tervező kutatómunkája és annak alapján készített makettje szerint. Az épületet ugyanis 1944-ben bombatalálat érte, majd 1963-ban végleg lebontották. Ezen a részen működött az ezredfordulóig a legendás Rác kert murvás terasza.
Úri közönség
– Olyan épületegyüttes-részt építtettünk vissza, amely ugyanúgy néz ki, mint eredetileg, ugyanazokat az anyagokat, mintákat, színeket, méreteket alkalmaztuk. Az 1870-es években Európa második-harmadik legjobb fürdőjének számított a Rác fürdő. Az akkori úri közönség, az elit járt ide – ismerteti Prekuta Bálint, aki rámutat egy rézcsövekből álló „zuhanykabinra”: felül egy vécélehúzóhoz hasonló lánc függ, amelyet meghúzva a függőleges csövekből oldalról spriccelt a víz nagy erővel. Ez volt a XIX. századi jakuzzi, mint ahogy a különböző méretű zuhanyfejek is a testrészek vízmasszázsát szolgálták. Az öltözők a pincében vannak. Ha üzemelne a fürdő, a vendégeket egyből a föld alá terelnék, ahol 301 öltözőszekrény található. Az első szintbeli folyosó az előtér, ahonnan el lehet jutni az Ybl-féle medencékhez, az emeleti szaunákhoz (ebből háromféle van: nagy, kényelmes és panorámás), a gőzfürdőkbe, pihenőbe, sókamrába, vagy akár ihatnának egy pohár italt a narancsbárból.
Képgalériánk 9 Fotó: Tóth Tibor / Magyar Nemzet
– A török fürdő fölött 22 kezelőhelyiség van. Budapesten mi adhatnánk a lehető legszélesebb szolgáltatást ezen a területen – tudatta a vállalkozó, aki szerint az épületre és a berendezésre, eszközökre együttesen nem kellene többet költeni 800 millió forintnál. A beruházás mindennel együtt eddig több mint 11 milliárd forintba került. Eredetileg 4,5 milliárd forintról volt szó még 2004-ben.
– Ebben az akkori elképzelés szerint benne volt egy 55 szobás, 4 csillagos hotel, és az ugyancsak 4 csillagos minőségben tervezett, csaknem 6000 négyzetméteres fürdőépület. Jelenleg havi 1,8 millió forint plusz áfát kell fizetnünk az épület őrzésvédelméért, miközben a nem esedékes tartozásunk nem több mint 600 millió forint – cáfolja Prekuta Bálint az ennek csaknem a duplájáról szóló sajtóhíreket. Szerinte a legutóbbi kormánydöntés egyértelmű: ha társával, Valkó Csabával együtt nem tudják megoldani, hogy magántőkét vonjanak be a megépült fürdő megnyitásához és üzemeltetéséhez, az elmaradt költségek kifizetéséhez, s elrendelnék a fizetésképtelenséget, akkor megindulna a felszámolás.
A főváros 1997-ben, az állami vagyonátadó bizottság döntésével kapta meg a Rác fürdő ingatlanát azzal a szigorú feltétellel, hogy öt éven belül fel kell újítania – idézte fel a történetet Prekuta Bálint. Ezért jött létre a Rác Nosztalgia Kft. a fővárossal 75-25 százalékos arányban. Az előbbi cég lett a fő tulajdonos.
– E szerződés alapján rendelkezésre bocsátották a fürdőt, de csak a felépítményt, azzal a megkötéssel, hogy mindenért beruházókén kizárólagosan mi felelünk, így a szükséges források előteremtéséért, a majdani üzemeltetésért is száz százalékig terjedő finanszírozással, hitelfelvétel esetén az önerő biztosításával. Ellenben ha később bármilyen profit keletkezik, annak 25 százalékát megkapja a főváros.
A Rác fürdő 2002-ben bezárt, és a Rác Nosztalgia Kft. egy 1749 négyzetméter alapterületű, romos, elavult épületet vett át. Ebből építettek 2010-re egy 9600 négyzetméteres fürdőt és egy 7900 négyzetméter összterületű hotelt.
Tarlós mindent tarol
– A hotel üzemeltetésére először a Kempinskivel szerződtünk – folytatja Prekuta –, majd kiderült, ők egy másik szerződés miatt nem teljesíthetnek, ekkor hoztuk be az olasz Baglioni szállodaláncot. Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármesternek vitathatatlanul nagy szerepe volt abban, hogy 2013-ban csődegyezséget köthettünk, és akkor még úgy tűnt, hogy végig is tudjuk vinni az eredeti megállapodásunkat. Azonban a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) felmondta a fejlesztésre kötött hitelszerződésünket, ezt követően kértünk csődvédelmet. A hitelösszeg először 3,2 milliárd forint volt, ez kiegészült közel 6,4 milliárdra. A főváros végül 33 százalékos áron megvásárolta az MFB-hitelt és a tartozásainkat, amelyeket a csődegyezség megkötése óta már 100 százalékként kérne vissza a főváros. Próbáltunk különféle alternatív banki finanszírozókat bevonni az ügyletbe, akik a nyitáshoz szükséges költségeket kifizetik, de hiába. Úgy tűnik, a főváros semmilyen kompromisszumos megoldásban nem érdekelt.
– Ma már az összes ingatlanon a főváros biztosítéka van bejegyezve, sehol nem találni olyan bankot, amely az előzmények ismeretében bármit is finanszírozna. Márpedig a Rác Nosztalgia Kft. kötelezettsége, hogy az MFB által 33 százalékon eladott követelést 30 év alatt száz százalékban visszafizesse. Ezt csak akkor tudjuk megtenni, ha kinyitunk, ha van bevétel. A nyitáshoz azonban a főváros engedélye, hozzájárulása kell. A felszámolás elkerülésére egy olyan tőkebefektető társ bevonását javasoljuk, akivel már tárgyaltunk. Jövő tavasszal végre az egész komplexumot megnyithatnánk, ehhez azonban új egyezséget kell kötnünk Budapesttel – hangsúlyozza Prekuta Bálint, aki szerint ez az utolsó lehetőség.
Idén július 30-ig folytatódhat a Rác fürdő fejlesztéséhez igényelt állami hitelek ügyében zajló nyomozás – közölte lapunkkal Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség sajtószóvivője. A magántőke-bevonásos beruházást a Fővárosi Közgyűlés korábbi MSZP–SZDSZ-es többsége hagyta jóvá. Az akkori ellenzék, a Fidesz–KDNP hűtlen kezelés miatt feljelentést tett, a beruházás ügyében másfél évig nyomozott a BRFK, de azt a nyomozást megszüntették. Demszky Gábor volt főpolgármester még 2009-ben is kijelentette: „A Rác fürdő felújítása során a főváros nem szenved vagyonvesztést, sokkal inkább gyarapodik a vagyona.” A főváros egy fillért sem fizetett, magával a Rác fürdővel szállt be az üzletbe.
A jelenlegi kormánypártok egyrészt kifogásolták, hogy az eredeti szerződés szerint a magántársaság kedvezményesen kaphatta volna a vizet, és ingyen használhatná a területet is. Információnk szerint eredetileg valóban a mindenkori alapkitermelési költség plusz tízforintos literenkénti vízdíjat kellene fizetniük a beruházóknak a működtetés során. Ehhez képest 2013-ban a csődegyezségi megállapodásban már köbméterenként 93 forintos díjat határoztak meg. A korábbi ingyenes földhasználat helyett pedig éves szinten 50 millió forintot kellene fizetniük.
Az MFB-hitelügylettel kapcsolatos büntetőeljárás 2013 októberében indult. Egy feljelentés alapján a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) kezdett vizsgálódni a 6,4 milliárdos hitel, egyben a 750 milliós Széchenyi-terves támogatási pénz ügyében.
Mint arról beszámoltunk, a Fővárosi Közgyűlés 2015. június 23-i ülésén döntött arról, hogy az általa létrehozott Rác Fürdő Eszközkezelő (Rek) Kft. megszerezhesse és megnyithassa a fürdőt és a hotelt, kezdeményezi a felszámolási eljárás megindítását a Rác Nosztalgia Kft.-t és Rác Beruházó Kft. ellen.
Az eljárás egyébként a mai napig nem indult meg. A közgyűlés akkor felkérte a főpolgármestert, hogy tegyen meg minden intézkedést ahhoz, hogy a Rác Nosztalgia Kft.-t és Rác Beruházó Kft.-t stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítsék. A hatályos jogszabályok alapján ugyanis ezzel a lépéssel – ha a felszámolásról szóló bírósági határozatok jogerőre emelkednek – felszámolóként a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. jár el, és az eljárást, amelyben ideiglenes vagyonfelügyelőnek rendelik ki, a rendes felszámolási határidőnél rövidebb idő alatt köteles lebonyolítani.
Az erről szóló kormányrendeletek a Magyar Közlönyben idén június 14-én jelentek meg.
– Azt várjuk, hogy felgyorsuljon a felszámolás folyamata, birtokon belül legyünk és a Rác fürdőt mielőbb megnyithassuk – válaszolta kérdésünkre Bagdy Gábor kormánypárti főpolgármester-helyettes. Hozzáfűzte: az még nem dőlt el, hogy a fürdőt és a hotelt külön vagy együtt működtetné-e Budapest a jövőben.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 06. 29.
Buda város azon részében, mely a tatárjárás előtt Pest külvárosa volt, a melynek kertjei a „Pál árka" *mindkét partján terjedtek el — s jelenleg , "Ráczváros"- és a török uralom óta Tabánnák is neveztetik, a szent Gellért hegy tövén, az ujdonnan épült fellegvár észak nyugati bástyája alatt, közel a hegy lábához, egy vereses dolomitszikla hat ölnyi hasadé kának mélyéből buzog ki egy meleg forrás, mely Molnár János je les vegyészünk szerint minden órában 1800 köb láb 42-43" C° hévvizet szolgáltat, s melynek lefolyó habjait a jelenleg boltozat alatt levő „Pál árka" a Dunába viszi. Mátyás király korában ezen forrás környéke a királyi pompás diszkért része vala, melynek fügefái a Gellérthegy déli oldalán bokrokká törpülve s elvadulva még most is hajdani koronás birtokosára emlékeztetnek. A fényes királyi palotától egy boltozott csarnok vezetett a díszkertbe, melynek belsejében ezen meleg forrás levén, a király rajta maga és udvara számára pompás épületet emelt, melyről most már csak a mostani közfürdőbe falazott hollós czimer tanuskodik, miután dicső királyunk halála és a mohácsi vész után a királyi kert is kéjépületeivel egyetemben romok halmaza lőn, melyekből az ide telepedett jövevény horvátok és ráczok a Gellérthegy északi oldalán a fürdő környékén kis viskókat raktak. A fürdő majdnem eltemetve s a törököktől 145 évig elhanyagolva , — a „királyi" czimet megtartotta ugyan, de oly állapotba sülyedett, hogy csak a legszegényebb emberek használták, — s a törökök eltá voztával a körülötte lakók után „Ráczfiirdőnek" neveztetett el. A törökök kitakarodása után ezen fürdő is a királyi kincstár birtokába jutott s I. Lipót által 1696 ban „babilóniai Pergaei Jánosnak és örököseinek" adományoztatott; ezek által 1774 ben Zagler Jánosnak adatott el, kinek örököseitől a mostani birtokos dr. Heinrik N. János vette meg 1860 ban. Ezen fürdő, 1860 előtt annyira el volt ha nyagolva, hogy csak a szegényebb osztályok lá togaták, s a nagyobb udvarban hat kő- s ugyan annyi kádfürdőt s a kisebbikben öt kő- és egy közfürdőt használhattak azok, a kiket az általános piszok el nem űzött innen. De a ki a mult évben látogatta meg, bámulattal szemlélte e fürdő varázsszerü átváltozását. Az ódon sötét épület helyén, a mint képünkön lát ható, csinos kétemeletü főépület emelkedik, jobbra balra egy emelctü szárnyakkal, s az egykor szemünket és orrunkat sértő „Pál árka" eltünt egy boltozat alá, mely az épület előtti tér szerint ki egyengetve, a görög nem egyesült templom mögött kellemes benyomást tesz az érkezőkre. Egy karcsu kémény a fürdő közép épülete fölött füstölögve, egy gőzgép müködését sejteti, mi által egyik oldalon a megszűrt dunavizet, mási kon az ásványost emeli az épület felső részein lé tező nagy viztartókba. A balra nyíló folyodnisóban a pénztárnál — jegyet váltván — ha tudnillik fórdeni akarunk — belépünk a nagy udvarra, hol magas platánok hüsítő árnyékában egy csinos szökőkut csörgedezése , időről időre zengedező orgonaszerü hangok a lélekre megnyugtatólag hatnak s a négyszögü ud var körül három három folyosóba 13 kő és 6 kádfürdő a fördéshez édesget. Innen nyugatra egy folyosó az üreggel födött kisudvarba visz, melynek egyik oldalán a forrás, — másikon az üvegfódéllel ellátott s jól szellőztetett közfürdő, a harmadikon és negyediken hat hat kőfürdő található. Az első emeleten — a fürdők felett 24 ké nyelmes, díszesen bútorozott szoba nyilik az idegen vedégek számára egy terjedelmes kávéház helyiséggel. A második emeleten pedig egy nagy mulató-teremben az ifjuság idönkint tánczmulatságokat szokott rendezni. A középső kétemeletü épület nyugati oldalán nyilik az uj alsó folyosó, melynek emelkedett üvegfal által elkülönített hátsó részében a bejá rástól balra egy Hygiaea csinos szobrának kezéből csörgedez a gyógyforrás kristálytiszta vize s körülette a budai keserü vizzel telt palaezkok a gon dos orvos-birtokosra emlékeztetnek. Innen jobbra a nyájas pénztárnok udva riasan szolgáltatja ki a szükséges jegyeket az alsó vagy fels csarnokba. — Az alsó, üveggel födött s télen fűtött csarnokban előzékeny szolgák mutatják az ujdonnan felszerelt husz kő a két kettős kád fürdőt, melyek csinosan bútorozott előszobákkal, zuhanyokkal — mind belől mind kivül mutató órákkal ellátvák. Innen kényelmes lépcsőkön fel mehetni a felsőbb csarnokba, hol hat világos s kényelmes fürdőszoba van, befestett, öntött vasból készült kádakkal, Ezen fürdő mostani tulajdonosa dr. Heinrich, ki a Lukács fördőt évek óta bérelvén, az ásványos viz használását alaposan tanulmányozta s szerzett ismereteihez képest ezen birtokát mindennel el látta, amit ily szűk helyiségre összpontosithatott. Ő a romokba temetett forrást kitisztittatván, négyannyi hévvizet nyert, mint azelőtt volt, a a külón fördők számát 18-ról öfvenkettöre szaporította — s azt minden kitelhet kényelemmel el látta. Sőt legujabban vas-, maláta- és gőzfürdők is, kaphatok itt, valamint kívánatra orvosi felügyelet alatt villanyos fürdők is. Most épen készülőben van egy nagy hideg zuhany-fürdő; — s remélhető, hogy ezzel kapcsolatba hozandják a római fürdőt is, mely utóbbi időben a művelt külföld fővárosaiban az ép test fenntartását hatalmasan eszközli. A „Káczfürdő" Budán. Buda város azon részében, mely a tatárjárás előtt Pest külvárosa volt, 8 melynek kertjei a „Pál árka" mindkét partján terjedtek el — s je lenleg , Ráczváros"- és a török uralom óta Tahánnák is ne veztetik, a szent Gellért hegy tövén, az uj don é pült fellegvár észak nyugati bástyája alatt, közel a hegy lábához, egy vereses dolo mitszikla hat ölnyi hasadé kának mélyé ből buzog ki egy meleg for rás, mely Mol nár János je les veg yé - «zünk szerint minden órá ban 1800 köb láb 42-43" C° hévvizet szolgáltat, s melynek le folyó habjait a jelenleg bol tozat alatt le v „Pál ár ka" a Dunába viszi. Mátyás király korában ezen for rás környéke a királyi pom pás diszkért része vala, melynek fügefái a Gellérthegy déli oldalán bok rokká törpülve s elvadulva még most is hajdani koronás birtokosára emlékeztetnek. A fényes királyi palotától egy boltozott csar nok vezetett a díszkertbe, melynek belsejében ezen meleg forrás levén, a király rajta maga és udvara számára pompás épületet emelt, melyről most már csak a mostani közfürdőbe falazott hollós czimer tanuskodik, miután dics királyunkhalála és a mohácsi vész után a királyi kert is kéjépületeivel egyetemben romok halmaza lőn, melyekből az ide telepedett jövevény horvátok és ráczok a Gellérthegy északi oldalán 8 a fürd környékén kis viskókat raktak. A fürd majdnem eltemetve tatva, letv s a törököktől 145 évig elhanysgol , — a „királyi" czimet megtartotta ugyan, de oly állapotba sülyedett, hogy csak a legszegé nyebb emberek használták, — s a törökök eltá voztával a körülötte lakók után „Ráczfiirdőnek" neveztetett el. A törökök kitakarodása után ezen fürd is a királyi kincstár birtokába jutott s I. Lipót által 1696 ban „babilóniai Pergaei Jánosnak és örökö seinek" adományoztatott; ezek által 1774 ben Zagler Jánosnak adatott el, kinek örököseitől a mostani birtokos dr. Heinrik N. János vette meg 1860 ban. Ezen fürdő, 1860 előtt annyira el volt ha nyagolva, hogy csak a szegényebb osztályok látogaták, s a nagyobb udvarban hat kő- s ugyan annyi kádfürdőt s a kisebbikben öt kö- és egy közfürdőt használhattak azok, a kiket az áfalános piszok el nem űzött innen. De a ki a mult évben látogatta meg, bámulattal szemlélte e fürd varázsszerü átváltozását. Az ódon sötét épület helyén, a mint képünkön lát ható, csinos kétemeletü főépület emelkedik, jobbra balra egy emeletü szárnyakkal, s az egykor szemünket és orrunkat sértő„Pál árka" eltünt egy boltozat alá, mely az épület előtti tér szerint ki egyengetve, a görög nem egyesült templom mögött kellemes benyomást tesz az érkezőkre. Egy karcsu kémény a fürdő középső épülete fölött füstölögve, egy gőzgép müködését sejteti, mi által egyik oldalon a megszűrt dunavizet, másikon az ásványost emeli az épület felső részein lé tező nagy viztartókba. A balra nyiló folyosóban a pénztárnál — jegyet váltván — ha tudnillik fórdeni akarunk — belé pünk a nagy udvarra, hol magas platánok hüs árnyékában egy csinos szökőkut csörgedezése időről időre zengedező orgonaszerü hangok a lélekre megnyugtatólag hatnak s a négyszögü ud var körül három három folyosóba 13 kő és 6 kád fördő a fördéshez édesget. Innen nyugatra egy folyosó az üreggel födött kisudvarba visz, melynek egyik oldalán a forrás, — másikon az üvegfödéllel ellátott s jól szellőztetett közfürdő, a harmadikon és negyediken hat hat kőfürdő található. Az első emeleten — a fürdők felett 24 ké nyelmes, díszesen bútorozott szoba nyilik az idegen vedégek számára egy terjedelmes kávéház helyiséggel. A második emeleten pedig egy nagy mulató-teremben az ifjuság idönkint tánczmultságokat szokott rendezni. A középső kétemeletü épület nyugati oldalán nyilik az uj alsó folyosó, melynek emelkedett üvegfal által elkülönített hátsó részében a bejárástól balra egy Hygiaea csinos szobrának kezéből csörgedező gyógyforrás kristálytiszta vize s körülette a budai keserüvizzel telt palaezkok a gondos orvos-birtokosra emlékeztetnek. Innen jobbra a nyájas pénztárnok udvariasan szolgáltatja ki a szükséges jegyeket az alsó vagy felső csarnokba. — Az alsó, üveggel födött s télen fütött csarnokban előzékeny szolgák mutatják az ujdonnan felszerelt husz kő a két kettős kád fürdőt, melyek csinosan bútorozott előszobákkal, zuhanyokkal —mind belől mind kivül mutató órákkal ellátvák. Innen kényelmes lépcsőkön felmehetni a felsőbb csarnokba, hol hat világos s ké nyelmes fürdőszoba van, befestett, öntött vasból készült kádakkal, Ezen fürdő mostani tulajdonosa dr. Heinrich, ki a Lukács fördőt évek óta bérelvén, az ásványos viz használását alaposan tanulmányozta s szerzett ismereteihez képest ezen birtokát mindennel el látta, a mit ily szük helyiségre öezpontosithatott. Ő a romokból a betemetett forrást kitisztittatván, négyannyi hévvizet nyert, mint azelőtt volt, a a külón fördők számát 18-ról öfvenkettöre szaporí totta — s azt minden lelhető kényelemmel el látta.^ Sőt legujabban vas-, maláta- és gőzfürdők is, kaphatók itt, valamint kívánatra orvosi felügyelet alatt villanyos fürdők is. Most épen készülőben van egy nagy hideg zuhany-fürdő; — s remélhető, hogy ezzel kapcsolatba hozandják a római fürdőt is, mely utóbbi időben a művelt külföld fővárosaiban az ép test fenntartását hatalmasan eszközli. Maga ezen fürdő főorvosa, az ott levőknek orvosi tanáccsal előszolgálni mindenkor kész. Csinos társaskocsik minden órában közlekednek ezen fürdővel a pesti széntérről. — A legfelsőbb csarnokból a kilátás valóban elbájoló. Jobbra Pest, a Rákos messzeterjedő rónáival s a távolban keklő magaslataival, — lábainknál a felséges Duna, zöldellő szigeteivel s gőzölgő hajóival, szemközt a Kecskehegy magasztos ormai s a királyi vár, s valamivel balra a Krisztina varos, a budai hegyekkel s indóházzal, melyből a század csudáivá iramodik kifelé. S mily szép jövendője lehet még e gyönyörü vidéknek majd ama boldogabb jövőben, melyben hiszünk és reménylünk!
Kp.
Vasárnapi Újság1864 JUN 19
Íme a boldogabb jövő 2016-ban:
Enyhén szólva luxus, ha Európa egyik legjelentősebb fürdővárosában megújul egy olyan sok száz éves létesítmény, mint a Rác fürdő, s az hatodik éve üresen áll, műszakilag romlik. A 11 milliárdos beruházást a 2010 előtti városvezetés indította 14 évvel ezelőtt, akkori szokás szerint magántőke bevonásával, többnyire hitelből. A jogi és pénzügyi útvesztőkből, hitelek, csődeljárások és -egyezségek, nyomozások és kormányrendeletek spiráljából ma már nagyon nehezen emelhető ki ez a csodálatos fürdő, amelynek titkai feltárására lapunk is csak kísérletet tehet.
A Rác fürdő hat éve csaknem 11 milliárdos beruházással elkészült, de azóta üresen és kihasználatlanul áll, a létesítmény homlokzatán olvasható XIX. századi elnevezéssel élve a „Rácz-fürdő” Budapest gyöngyszeme lehetne. A különféle fondorlatos gazdasági és politikai okokból a budapestiek és az idelátogató turisták elől is elzárt, az évek múlásával csak romló állapotú „ásvány gőz-fürdő” Ybl Miklós remekműve. Mint később azonban kiderül, nem túlzás, itt évszázadok történelme találkozhatna a XXI. századdal.
Adj el mindent!
Egy júniusi reggelen itt várakozunk kollégámmal a birtokon belüli Rác Nosztalgia Kft. és Rác Beruházó Kft. egyik tulajdonosára, Prekuta Bálintra. Előbbi gazdasági társaságban a Demszky-féle városvezetés idején, vagy másfél évtizeddel ezelőtt 25 százaléknyi részesedést szerzett a főváros a gyors felújítás reményében. Az akkori várospolitika nagyjából úgy szólt: adj el mindent, vagy ha nem, bízd a fejlesztést magántőkére busás haszonért.
Erre később visszatérünk, de van még néhány perc a megbeszélt időpontig, ezért szemügyre vesszük a fürdő külsejét, amelyet első ránézésre is megviselt a magány. A bejárati rész salétromosodik, az egyik ablakon betekintve látjuk, hogy a terem mennyezete beázott. Az üvegfallal elválasztott másik, a szint alatti bejáratot, benne egy talán csak próbaként működtetett lifttel, a por és a kosz lepi el. – Miért éri ez meg bárkinek is? – morfondírozunk, miközben megérkezik az üzletember egy biztonsági őr kíséretében.
A tekergős lépcsőkön rövid időn belül az Ybl-féle fürdőcsarnokhoz jutunk. A látvány úgy is lenyűgöző, hogy látszik, sok javítanivaló lenne itt a 2010 óta várt megnyitás előtt.
Dicső múlt
– Johann Nepomuk Heinrich de Omoravitza (Ómoraviczai Heinrich Nepomuk János orvos, aki magyarnak vallotta magát) volt az 1860-as években a mai nevén Rác fürdő tulajdonosa – halljuk a történetet. – Ő újíttatta fel és alakíttatta át az először Zsigmond király idejében, a XV. században létrehozott fürdőházat, majd a helyén a török korban, csaknem 500 éve építtetett fürdőt. A doktor akkor Ybl Miklóst bízta meg a tervezéssel, és rá alig 150 évre az ükunokája, Stephen Heinrich megalakította Magyarországon az Omorovicza céget, és kiváló minőségű kozmetikai, szépségápolási termékeket gyártanak. Itt is van belőlük – mutatott a fürdőben elhelyezett kis asztalkán lévő bőrápoló szerekre Prekuta Bálint. Az Omorovicza éppen a múlt hétvégén rendezett itt meghívott vendégeinek egy kereskedelmi bemutatót.
A medencében víz van, de csak csapvíz.
– A tizennégy medencés fürdőnk jelenleg használhatatlan. Jogerős használatba- vételi engedélyünk hat éve van, de működési engedélyünk nincs – mondta kalauzunk, aki szerint ilyet a jelenlegi helyzetben nem is lenne értelme kérelmezni. – Jellemző, hogy először a fővárosi önkormányzatnál érdeklődtünk, ahol azt közölték: a Demszky-korszakban, 2002-ben indított beruházásról 2013-ban kötöttek csődegyezséget a magántulajdonosokkal, de egy ideje már ők sem látták a fürdőt.
Prekuta Bálint azonban először csak arról beszél, ami „szép”.
– Ybl hihetetlen tudását mutatja a nyolcszögletű medencés fürdőcsarnok: a mai ember szemének furcsa, függőleges épülettengely. Ha a medence és a kupola középpontjában látható nyolcágú csillagot összekötnénk, és megpörgetnénk ezt a képzeletbeli tengelyt, bárhol is állítanánk meg, mindig ugyanazt a képet látnánk – mondja. Továbbmegyünk. A zuhanyzók is Ybl zsenialitását mutatják: ő ugyanis már 150 éve kitalálta a nyomásautomatizálást. Most ki van kapcsolva, egy csepp víz sem jön. Normál működés esetén ha beállnánk a kialakított „zuhanyfülkékbe”, elindulna a víz, minden elektromosság nélkül. Volna itt egy hideg vizes zuhatag, mellette egy 42 Celsius-fokos termálmedence – ha volna víz. Látunk egy, ma már díszítőelemként ható ülőkádat tiszta rézből, odébb meg az elvben 14 Celsius-fokos hűtőmedencét.
Az eredetileg 1865-ben épült, 32–36 Celsius-fokos medenceteret, majd a rá öt évre kialakított zuhanycsarnokot teljesen újjá kellett építeni az eredeti tervek és végül Dévényi Tamás építész, vezető tervező kutatómunkája és annak alapján készített makettje szerint. Az épületet ugyanis 1944-ben bombatalálat érte, majd 1963-ban végleg lebontották. Ezen a részen működött az ezredfordulóig a legendás Rác kert murvás terasza.
Úri közönség
– Olyan épületegyüttes-részt építtettünk vissza, amely ugyanúgy néz ki, mint eredetileg, ugyanazokat az anyagokat, mintákat, színeket, méreteket alkalmaztuk. Az 1870-es években Európa második-harmadik legjobb fürdőjének számított a Rác fürdő. Az akkori úri közönség, az elit járt ide – ismerteti Prekuta Bálint, aki rámutat egy rézcsövekből álló „zuhanykabinra”: felül egy vécélehúzóhoz hasonló lánc függ, amelyet meghúzva a függőleges csövekből oldalról spriccelt a víz nagy erővel. Ez volt a XIX. századi jakuzzi, mint ahogy a különböző méretű zuhanyfejek is a testrészek vízmasszázsát szolgálták. Az öltözők a pincében vannak. Ha üzemelne a fürdő, a vendégeket egyből a föld alá terelnék, ahol 301 öltözőszekrény található. Az első szintbeli folyosó az előtér, ahonnan el lehet jutni az Ybl-féle medencékhez, az emeleti szaunákhoz (ebből háromféle van: nagy, kényelmes és panorámás), a gőzfürdőkbe, pihenőbe, sókamrába, vagy akár ihatnának egy pohár italt a narancsbárból.
Képgalériánk 9 Fotó: Tóth Tibor / Magyar Nemzet
– A török fürdő fölött 22 kezelőhelyiség van. Budapesten mi adhatnánk a lehető legszélesebb szolgáltatást ezen a területen – tudatta a vállalkozó, aki szerint az épületre és a berendezésre, eszközökre együttesen nem kellene többet költeni 800 millió forintnál. A beruházás mindennel együtt eddig több mint 11 milliárd forintba került. Eredetileg 4,5 milliárd forintról volt szó még 2004-ben.
– Ebben az akkori elképzelés szerint benne volt egy 55 szobás, 4 csillagos hotel, és az ugyancsak 4 csillagos minőségben tervezett, csaknem 6000 négyzetméteres fürdőépület. Jelenleg havi 1,8 millió forint plusz áfát kell fizetnünk az épület őrzésvédelméért, miközben a nem esedékes tartozásunk nem több mint 600 millió forint – cáfolja Prekuta Bálint az ennek csaknem a duplájáról szóló sajtóhíreket. Szerinte a legutóbbi kormánydöntés egyértelmű: ha társával, Valkó Csabával együtt nem tudják megoldani, hogy magántőkét vonjanak be a megépült fürdő megnyitásához és üzemeltetéséhez, az elmaradt költségek kifizetéséhez, s elrendelnék a fizetésképtelenséget, akkor megindulna a felszámolás.
A főváros 1997-ben, az állami vagyonátadó bizottság döntésével kapta meg a Rác fürdő ingatlanát azzal a szigorú feltétellel, hogy öt éven belül fel kell újítania – idézte fel a történetet Prekuta Bálint. Ezért jött létre a Rác Nosztalgia Kft. a fővárossal 75-25 százalékos arányban. Az előbbi cég lett a fő tulajdonos.
– E szerződés alapján rendelkezésre bocsátották a fürdőt, de csak a felépítményt, azzal a megkötéssel, hogy mindenért beruházókén kizárólagosan mi felelünk, így a szükséges források előteremtéséért, a majdani üzemeltetésért is száz százalékig terjedő finanszírozással, hitelfelvétel esetén az önerő biztosításával. Ellenben ha később bármilyen profit keletkezik, annak 25 százalékát megkapja a főváros.
A Rác fürdő 2002-ben bezárt, és a Rác Nosztalgia Kft. egy 1749 négyzetméter alapterületű, romos, elavult épületet vett át. Ebből építettek 2010-re egy 9600 négyzetméteres fürdőt és egy 7900 négyzetméter összterületű hotelt.
Tarlós mindent tarol
– A hotel üzemeltetésére először a Kempinskivel szerződtünk – folytatja Prekuta –, majd kiderült, ők egy másik szerződés miatt nem teljesíthetnek, ekkor hoztuk be az olasz Baglioni szállodaláncot. Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármesternek vitathatatlanul nagy szerepe volt abban, hogy 2013-ban csődegyezséget köthettünk, és akkor még úgy tűnt, hogy végig is tudjuk vinni az eredeti megállapodásunkat. Azonban a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) felmondta a fejlesztésre kötött hitelszerződésünket, ezt követően kértünk csődvédelmet. A hitelösszeg először 3,2 milliárd forint volt, ez kiegészült közel 6,4 milliárdra. A főváros végül 33 százalékos áron megvásárolta az MFB-hitelt és a tartozásainkat, amelyeket a csődegyezség megkötése óta már 100 százalékként kérne vissza a főváros. Próbáltunk különféle alternatív banki finanszírozókat bevonni az ügyletbe, akik a nyitáshoz szükséges költségeket kifizetik, de hiába. Úgy tűnik, a főváros semmilyen kompromisszumos megoldásban nem érdekelt.
– Ma már az összes ingatlanon a főváros biztosítéka van bejegyezve, sehol nem találni olyan bankot, amely az előzmények ismeretében bármit is finanszírozna. Márpedig a Rác Nosztalgia Kft. kötelezettsége, hogy az MFB által 33 százalékon eladott követelést 30 év alatt száz százalékban visszafizesse. Ezt csak akkor tudjuk megtenni, ha kinyitunk, ha van bevétel. A nyitáshoz azonban a főváros engedélye, hozzájárulása kell. A felszámolás elkerülésére egy olyan tőkebefektető társ bevonását javasoljuk, akivel már tárgyaltunk. Jövő tavasszal végre az egész komplexumot megnyithatnánk, ehhez azonban új egyezséget kell kötnünk Budapesttel – hangsúlyozza Prekuta Bálint, aki szerint ez az utolsó lehetőség.
Idén július 30-ig folytatódhat a Rác fürdő fejlesztéséhez igényelt állami hitelek ügyében zajló nyomozás – közölte lapunkkal Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség sajtószóvivője. A magántőke-bevonásos beruházást a Fővárosi Közgyűlés korábbi MSZP–SZDSZ-es többsége hagyta jóvá. Az akkori ellenzék, a Fidesz–KDNP hűtlen kezelés miatt feljelentést tett, a beruházás ügyében másfél évig nyomozott a BRFK, de azt a nyomozást megszüntették. Demszky Gábor volt főpolgármester még 2009-ben is kijelentette: „A Rác fürdő felújítása során a főváros nem szenved vagyonvesztést, sokkal inkább gyarapodik a vagyona.” A főváros egy fillért sem fizetett, magával a Rác fürdővel szállt be az üzletbe.
A jelenlegi kormánypártok egyrészt kifogásolták, hogy az eredeti szerződés szerint a magántársaság kedvezményesen kaphatta volna a vizet, és ingyen használhatná a területet is. Információnk szerint eredetileg valóban a mindenkori alapkitermelési költség plusz tízforintos literenkénti vízdíjat kellene fizetniük a beruházóknak a működtetés során. Ehhez képest 2013-ban a csődegyezségi megállapodásban már köbméterenként 93 forintos díjat határoztak meg. A korábbi ingyenes földhasználat helyett pedig éves szinten 50 millió forintot kellene fizetniük.
Az MFB-hitelügylettel kapcsolatos büntetőeljárás 2013 októberében indult. Egy feljelentés alapján a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) kezdett vizsgálódni a 6,4 milliárdos hitel, egyben a 750 milliós Széchenyi-terves támogatási pénz ügyében.
Mint arról beszámoltunk, a Fővárosi Közgyűlés 2015. június 23-i ülésén döntött arról, hogy az általa létrehozott Rác Fürdő Eszközkezelő (Rek) Kft. megszerezhesse és megnyithassa a fürdőt és a hotelt, kezdeményezi a felszámolási eljárás megindítását a Rác Nosztalgia Kft.-t és Rác Beruházó Kft. ellen.
Az eljárás egyébként a mai napig nem indult meg. A közgyűlés akkor felkérte a főpolgármestert, hogy tegyen meg minden intézkedést ahhoz, hogy a Rác Nosztalgia Kft.-t és Rác Beruházó Kft.-t stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítsék. A hatályos jogszabályok alapján ugyanis ezzel a lépéssel – ha a felszámolásról szóló bírósági határozatok jogerőre emelkednek – felszámolóként a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. jár el, és az eljárást, amelyben ideiglenes vagyonfelügyelőnek rendelik ki, a rendes felszámolási határidőnél rövidebb idő alatt köteles lebonyolítani.
Az erről szóló kormányrendeletek a Magyar Közlönyben idén június 14-én jelentek meg.
– Azt várjuk, hogy felgyorsuljon a felszámolás folyamata, birtokon belül legyünk és a Rác fürdőt mielőbb megnyithassuk – válaszolta kérdésünkre Bagdy Gábor kormánypárti főpolgármester-helyettes. Hozzáfűzte: az még nem dőlt el, hogy a fürdőt és a hotelt külön vagy együtt működtetné-e Budapest a jövőben.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 06. 29.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése