1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaeum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)
Article and photo copying is prohibited

2016. augusztus 5., péntek

TOLNAI VILÁGLAPJA....- 2.RÉSZ

2.AZ ÖREGEMBER LÁMPÁSA



A szűk utcákon zeneszó hallik, de távolról, mindíg csak távolról érkezik, mint az el nem érhető öröm. 
A térre, melyet a közepén álló primitív
kőfeszületről  Kereszt térnek nevezett el a népnyelv, fény csapódik ki az egyik kapuból.


Albecker vendéglő a Kereszt tér 4-ben

 Száz éves vendéglő(1) ez, Buda német korából való, ahol esténként még ma is citera és gitárpengetéssel, szelíd, alpesi germán dalokat énekel a söröző vendégeknek két csöndeshumorú sváb. 
A bolthajtásos kapuban pedig ott ül a híres tabáni laternás (2) ember. Ez a nyolcvan egynehány esztendős bácsi élete delén azt a tisztességes foglalkozást választotta, hogy a megvilágítatlan éjszakai Tabánban kézilámpással kísérte haza a beszeszelt tabániakat. Később, amikor az utcákon már megjelentek a gázlámpák, sőt a Kereszt téren az ívlámpák is felragyogtak, a jó öreg akkor is megmaradt a mesterségénél, s ma még a fényesen világított  Attila-körúton is, mint élő anakronizmus, kíséri lámpájával azokat a vidám bohémokat,  akik néhány gyűrött ezresért (3) vele deríttetik fel a hazaindulás percét. Egyébként a tabáni kocsma, a sokfelé elbújt, akácoskertű primitív kis borozó, Budapest egyik legérdekesebb, és legkevésbé felfedezetlen színe.
Persze a tabáni kocsmáknak is megvannak a maga ismerősei  és rajongói, akik közt talán Krudy Gyulát kell legelsőnek megemlíteni.
Legszívesebben a híres Mély Pincében időzik az álomszavú író. A  Mély Pince még a török hódoltság korából való és a Görög utcában valami két emelet mélyen ereszkedik a föld alá óriási fekete tárnává öblösödve.

Mély Pince vendéglő a Fehérsas és Görög utca sarkán

Bolthajtásának keresztbetett tégláit nem egy építész megbámulta már: a téglák ilyesfajta összerakása többszáz évvel ezelőtt volt divatos, és ma már múzeális érdekességű.
A Mély Pince vastag falában befalazott ajtók sejtetik, hogy valaha itt is kijáratai lehettek azoknak a végtelen katakombáknak, melyek régi legendák szerint az egész Tabán, sőt az egész Gellérthegy alját keresztülhálózzák,  levonulva a messze Vizivárosig.

A kedélyes ősz magyarbajszú Poldi bácsi (4) , a Mély Pince gazdája már hosszú évek óta látja vendégül a magyar újságírás és az irodalom nem egy érdekes alakját. Krudyn kívül sokat járt  ide Bródy Sándor, Ábrányi Kornél és még számosan. Bródy Sándort Krudy Gyula hozta ide. A kommün után történt.  Elsőnek Bródy Bandi tért be néhányszor , az író fia.
  Egyszer aztán egy szép hajnalon konflis állt meg a kocsma előtt és kiszállt belőle Krudy Gyula, Bródy Sándor és Ábrányi Kornél.
A Tabán lélekzethallató csöndjében az ablakon át zörgették fel a kocsmárost, aki azonmód, ahogy az ágyból kikelt, felöltözetlenül, gyertyával a kezében nyitott ajtót.
- Látom, jó magyar emberhez kerültünk,hosszú alsóruhát hord!-
jegyezte meg Bródy Sándor.(5)
Azontúl sok délelőttön átjött ide Bródy a Rudasból, egy pohár borra.
Esténként gyakorta énekelt itt egy szál cigány, a híres Joczó bácsi hegedűjére, aki azóta már szintén meghalt.



Múlt és jövő  (6)


Tabáni hangulat (7)


Tabáni udvar (8)

Befejező rész következik

Megjegyzések

1. A vendéglő utolsó tulajdonosa a bontásig (1934 nyara) működtette halászcsárdáját,még itt tartották leány lakodalmát.A bezárás után rövidesen meghalt.

2. Kilétéről több egymásnak ellentmondó írás jelent meg. A Színházi Élet a nevét is tudni véli (Knább Rudolf)
és riportot is készített vele. 

3. A cikk a korona vágtaó inflációjakor írodott, a "pár ezres" borravaló mértékű adománynak számított.

4. A Mély Pince vendéglő utolsó bérlője Krausz Lipót  1918-33 között vált legendás tabáni kocsmárossá, mivel az írókat, újságírókat, akik állandó pémzszűkében voltak, hitelben etette,itatta. Maga is nagy művészetpártoló volt. A vendégek  mikor gázsihoz jutottak, adósságukat azonnal törlesztették.

5. A sztorit a főhős, a kocsmáros másképpen tudja, ( nála Bródy helyett Zórád Géza festőművész  vitte el Krúdyt a Mély Pincébe- de hát fogadjuk el ezt írói szabadságnak)

6.-7.-8. Székely Aladár felvételei



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése