2.AZ ÖREGEMBER LÁMPÁSA
A szűk utcákon zeneszó hallik, de távolról, mindíg csak távolról érkezik, mint az el nem érhető öröm.
A térre, melyet a közepén álló primitív
kőfeszületről Kereszt térnek nevezett el a népnyelv, fény csapódik ki az egyik kapuból.
Albecker vendéglő a Kereszt tér 4-ben
Száz éves vendéglő(1) ez, Buda német korából való, ahol esténként még ma is citera és gitárpengetéssel, szelíd, alpesi germán dalokat énekel a söröző vendégeknek két csöndeshumorú sváb.
A bolthajtásos kapuban pedig ott ül a híres tabáni laternás (2) ember. Ez a nyolcvan egynehány esztendős bácsi élete delén azt a tisztességes foglalkozást választotta, hogy a megvilágítatlan éjszakai Tabánban kézilámpással kísérte haza a beszeszelt tabániakat. Később, amikor az utcákon már megjelentek a gázlámpák, sőt a Kereszt téren az ívlámpák is felragyogtak, a jó öreg akkor is megmaradt a mesterségénél, s ma még a fényesen világított Attila-körúton is, mint élő anakronizmus, kíséri lámpájával azokat a vidám bohémokat, akik néhány gyűrött ezresért (3) vele deríttetik fel a hazaindulás percét. Egyébként a tabáni kocsma, a sokfelé elbújt, akácoskertű primitív kis borozó, Budapest egyik legérdekesebb, és legkevésbé felfedezetlen színe.
Persze a tabáni kocsmáknak is megvannak a maga ismerősei és rajongói, akik közt talán Krudy Gyulát kell legelsőnek megemlíteni.
Legszívesebben a híres Mély Pincében időzik az álomszavú író. A Mély Pince még a török hódoltság korából való és a Görög utcában valami két emelet mélyen ereszkedik a föld alá óriási fekete tárnává öblösödve.
Mély Pince vendéglő a Fehérsas és Görög utca sarkán
Bolthajtásának keresztbetett tégláit nem egy építész megbámulta már: a téglák ilyesfajta összerakása többszáz évvel ezelőtt volt divatos, és ma már múzeális érdekességű.
A Mély Pince vastag falában befalazott ajtók sejtetik, hogy valaha itt is kijáratai lehettek azoknak a végtelen katakombáknak, melyek régi legendák szerint az egész Tabán, sőt az egész Gellérthegy alját keresztülhálózzák, levonulva a messze Vizivárosig.
A kedélyes ősz magyarbajszú Poldi bácsi (4) , a Mély Pince gazdája már hosszú évek óta látja vendégül a magyar újságírás és az irodalom nem egy érdekes alakját. Krudyn kívül sokat járt ide Bródy Sándor, Ábrányi Kornél és még számosan. Bródy Sándort Krudy Gyula hozta ide. A kommün után történt. Elsőnek Bródy Bandi tért be néhányszor , az író fia.
Egyszer aztán egy szép hajnalon konflis állt meg a kocsma előtt és kiszállt belőle Krudy Gyula, Bródy Sándor és Ábrányi Kornél.
A Tabán lélekzethallató csöndjében az ablakon át zörgették fel a kocsmárost, aki azonmód, ahogy az ágyból kikelt, felöltözetlenül, gyertyával a kezében nyitott ajtót.
- Látom, jó magyar emberhez kerültünk,hosszú alsóruhát hord!-
jegyezte meg Bródy Sándor.(5)
Azontúl sok délelőttön átjött ide Bródy a Rudasból, egy pohár borra.
Esténként gyakorta énekelt itt egy szál cigány, a híres Joczó bácsi hegedűjére, aki azóta már szintén meghalt.
Múlt és jövő (6)
Tabáni hangulat (7)
Tabáni udvar (8)
Befejező rész következik
Megjegyzések
1. A vendéglő utolsó tulajdonosa a bontásig (1934 nyara) működtette halászcsárdáját,még itt tartották leány lakodalmát.A bezárás után rövidesen meghalt.
2. Kilétéről több egymásnak ellentmondó írás jelent meg. A Színházi Élet a nevét is tudni véli (Knább Rudolf)
és riportot is készített vele.
3. A cikk a korona vágtaó inflációjakor írodott, a "pár ezres" borravaló mértékű adománynak számított.
4. A Mély Pince vendéglő utolsó bérlője Krausz Lipót 1918-33 között vált legendás tabáni kocsmárossá, mivel az írókat, újságírókat, akik állandó pémzszűkében voltak, hitelben etette,itatta. Maga is nagy művészetpártoló volt. A vendégek mikor gázsihoz jutottak, adósságukat azonnal törlesztették.
5. A sztorit a főhős, a kocsmáros másképpen tudja, ( nála Bródy helyett Zórád Géza festőművész vitte el Krúdyt a Mély Pincébe- de hát fogadjuk el ezt írói szabadságnak)
6.-7.-8. Székely Aladár felvételei
A szűk utcákon zeneszó hallik, de távolról, mindíg csak távolról érkezik, mint az el nem érhető öröm.
A térre, melyet a közepén álló primitív
kőfeszületről Kereszt térnek nevezett el a népnyelv, fény csapódik ki az egyik kapuból.
Albecker vendéglő a Kereszt tér 4-ben
Száz éves vendéglő(1) ez, Buda német korából való, ahol esténként még ma is citera és gitárpengetéssel, szelíd, alpesi germán dalokat énekel a söröző vendégeknek két csöndeshumorú sváb.
A bolthajtásos kapuban pedig ott ül a híres tabáni laternás (2) ember. Ez a nyolcvan egynehány esztendős bácsi élete delén azt a tisztességes foglalkozást választotta, hogy a megvilágítatlan éjszakai Tabánban kézilámpással kísérte haza a beszeszelt tabániakat. Később, amikor az utcákon már megjelentek a gázlámpák, sőt a Kereszt téren az ívlámpák is felragyogtak, a jó öreg akkor is megmaradt a mesterségénél, s ma még a fényesen világított Attila-körúton is, mint élő anakronizmus, kíséri lámpájával azokat a vidám bohémokat, akik néhány gyűrött ezresért (3) vele deríttetik fel a hazaindulás percét. Egyébként a tabáni kocsma, a sokfelé elbújt, akácoskertű primitív kis borozó, Budapest egyik legérdekesebb, és legkevésbé felfedezetlen színe.
Persze a tabáni kocsmáknak is megvannak a maga ismerősei és rajongói, akik közt talán Krudy Gyulát kell legelsőnek megemlíteni.
Legszívesebben a híres Mély Pincében időzik az álomszavú író. A Mély Pince még a török hódoltság korából való és a Görög utcában valami két emelet mélyen ereszkedik a föld alá óriási fekete tárnává öblösödve.
Mély Pince vendéglő a Fehérsas és Görög utca sarkán
Bolthajtásának keresztbetett tégláit nem egy építész megbámulta már: a téglák ilyesfajta összerakása többszáz évvel ezelőtt volt divatos, és ma már múzeális érdekességű.
A Mély Pince vastag falában befalazott ajtók sejtetik, hogy valaha itt is kijáratai lehettek azoknak a végtelen katakombáknak, melyek régi legendák szerint az egész Tabán, sőt az egész Gellérthegy alját keresztülhálózzák, levonulva a messze Vizivárosig.
A kedélyes ősz magyarbajszú Poldi bácsi (4) , a Mély Pince gazdája már hosszú évek óta látja vendégül a magyar újságírás és az irodalom nem egy érdekes alakját. Krudyn kívül sokat járt ide Bródy Sándor, Ábrányi Kornél és még számosan. Bródy Sándort Krudy Gyula hozta ide. A kommün után történt. Elsőnek Bródy Bandi tért be néhányszor , az író fia.Egyszer aztán egy szép hajnalon konflis állt meg a kocsma előtt és kiszállt belőle Krudy Gyula, Bródy Sándor és Ábrányi Kornél.
A Tabán lélekzethallató csöndjében az ablakon át zörgették fel a kocsmárost, aki azonmód, ahogy az ágyból kikelt, felöltözetlenül, gyertyával a kezében nyitott ajtót.
- Látom, jó magyar emberhez kerültünk,hosszú alsóruhát hord!-
jegyezte meg Bródy Sándor.(5)
Azontúl sok délelőttön átjött ide Bródy a Rudasból, egy pohár borra.
Esténként gyakorta énekelt itt egy szál cigány, a híres Joczó bácsi hegedűjére, aki azóta már szintén meghalt.
Múlt és jövő (6)
Tabáni hangulat (7)
Tabáni udvar (8)
Befejező rész következik
Megjegyzések
1. A vendéglő utolsó tulajdonosa a bontásig (1934 nyara) működtette halászcsárdáját,még itt tartották leány lakodalmát.A bezárás után rövidesen meghalt.
2. Kilétéről több egymásnak ellentmondó írás jelent meg. A Színházi Élet a nevét is tudni véli (Knább Rudolf)
és riportot is készített vele.
3. A cikk a korona vágtaó inflációjakor írodott, a "pár ezres" borravaló mértékű adománynak számított.
4. A Mély Pince vendéglő utolsó bérlője Krausz Lipót 1918-33 között vált legendás tabáni kocsmárossá, mivel az írókat, újságírókat, akik állandó pémzszűkében voltak, hitelben etette,itatta. Maga is nagy művészetpártoló volt. A vendégek mikor gázsihoz jutottak, adósságukat azonnal törlesztették.
5. A sztorit a főhős, a kocsmáros másképpen tudja, ( nála Bródy helyett Zórád Géza festőművész vitte el Krúdyt a Mély Pincébe- de hát fogadjuk el ezt írói szabadságnak)
6.-7.-8. Székely Aladár felvételei
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése