MI LESZ VELED VÁRKERT?

Kerttörténeti összefoglaló 

Királyi kertek a Gellérthegyről

A budai királyi kertek együttese a magyarországi kertművészet történetének talán legsokoldalúbb alkotása. Az ostromok, majd az 1945 után ideológiai alapon történt tudatos elpusztítása ellenére ma is részben helyreállítható–rekonstruálható.

A királyi kertek első jelentős korszaka a híres reneszánsz kert volt Hunyadi Mátyás idejében. E fontos kertművészeti alkotásról ma már nem alkothatunk hiteles képet. A török megszállás alatt is fennmaradt, híres reneszánsz várkert Buda 1686-os ostroma során teljesen megsemmisült. A Mária Terézia idején kiépített barokk palota díszkertjeit a középkori falak között, a palota Dunára néző homlokzata előtti teraszokon építették meg. A Várhegy déli szoknyáján az 1790-es évektől egy kanyargó utakkal behálózott 

angolkertet hoztak létre, amelynek gazdagítása, kiteljesítése a botanikában és kertművészetben járatos József nádor idején, a 19. század első felében valósult meg. A kertet József nádor megnyitotta a közönségnek, de egyúttal fontos reprezentációs helyszínné is vált. 1838-ban létesítették az Ellypse-sétányt a polgárság részére a keleti várlejtőn. A palota 1849-es ostroma a kertben is jelentős károkat okozott, azonban az 1850-es években rendbe hozták a rezidenciát és annak környezetét is. A helyreállítás nem sokat változtatott a kert korábbi felépítésén.

Az 1870-es évektől új lendületet vett a 

Várkert fejlesztése. Ybl Miklós tervei szerint elkészült a Várkert Bazár 

látványos épületegyüttese, megépítésével közvetlen és harmonikus kapcsolat jött létre a kert és a Dunapart között. 

Az Ellypse-sétány siklótól délre eső részét - amely a királyi palota homlokzata alatt terül el - a Várkerthez csatolták. A királyi kertek egyik leglátványosabb része a palota előtti, több száz méter hosszú keleti terasz neobarokk kertje volt. A palota középtengelyében, a Hauszmann-féle Habsburg-lépcső előtt elhelyezett Savoyai-szobor körül terültek el a legdíszesebb virágágyak. 

Az Újvilág-kert területén szökőkúttal díszített neobarokk kertet alakítottak ki. A Ferdinánd-kapuhoz a Szarvas térről felvezető nyilvános kocsiutat lezárták. Az út Szarvas tér felőli végén Hauszmann Alajos reprezentatív támfal-építményt, ún. „gloriett”-tet épített. Az 1890-es években hangsúlyos szerephez jutott a termelő és az udvart kiszolgáló kertészet fejlesztése. 

AKirályi Várkertészet az udvartartáson belül önálló intézménnyé fejlődött, a kert délnyugati sarkában egy sor új üvegházat emeltek. Közülük méretében és jelentőségében kiemelkedett a nagy pálmaház. 

Hauszmann Alajos télikertje

Hasonlóan jelentős volt a Hauszmann által tervezett nyolcszögű narancsház is. 

Narancsház 1906

(Fortepan)

Ezt követően a kert lényegében 

változatlan formában állt fenn közel fél évszázadon keresztül. Ez idő alatt az ország egyik legszebb, leggazdagabban kialakított és mintaszerűen fenntartott kertje volt, méltó a kiegyezés után megerősödő Magyarország uralkodói rezidenciájához.

1944-45 telén, a vár ostromával a 18. század vége óta szervesen fejlődő, egyre bővülő és gazdagodó királyi Várkert története véget ért. A bombázások során komoly károk keletkeztek az építményekben és a növényzetben egyaránt. Helyreállításuk helyett ideológiai alapon mindent elbontottak, ami a Habsburgokra emlékeztetett, illetve ami újabb volt a középkorinál. A palotához a keleti Várhegy-oldalban - Rákosi Mátyás utasítására - felvezető szerpentin út épült az 1950-es évek elején. A 60-as években középkori hangulatot idéző kerteket építettek a Vármúzeum körüli udvarokban. A déli oldalon - az egykori angolkert helyén - modern közparkot hoztak létre. A keleti palotahomlokzat előtti hatalmas teraszt szinte teljes egészében lekövezték.

A budavári királyi kertek jelenlegi állapotának leírása
A királyi kertek jelenlegi állapota és revitalizációja csak környezetével együtt értelmezhető. A kertek vizsgálatánál nem tekinthetünk el az erődrendszer elemeitől, a királyi palotától, valamint az azt közvetlenül körülvevő udvaroktól és teraszokról. A századfordulóra létrejött szerves egységet a második világháborút követő régészeti helyreállítások szemlélete és gyakorlata megbontotta. A korábbi kialakítást jelentősen megváltoztatta a Duna felőli várlejtőn az 1950-es években épített szerpentin út is. Ezek a beavatkozások okozzák a mai állapot problémáinak zömét. A várnegyedbe való feljutás korlátozott, a közlekedési kapcsolatok elégtelenek. Hiányzik a királyi palota körüljárhatósága, a várfalkoronákon való közlekedés lehetősége. 

A királyi palota, az erődrendszer, valamint kertjeik kölcsönösen feltételezik egymást, összetartoznak, funkcionális és esztétikai problémáik is csak együtt oldhatók meg.

Palotanegyed madártávlatból, előtérben a királyi kertek

Forrás:

- http://epiteszforum.hu/tanulmanyterv-a-budavari-kiralyi-kertek-ujjaeleszteserol