A TEMETŐ IS MEGHAL EGYSZER

Szózat 1925 augusztus 15

A TABÁNI TEMETŐBEN

(A  Szózat  tudósitójától.)   

Néhány  éve már  megkondítotíák  a  lélekharangot  a pusztuló   Tabán   egyik szimbólikusan  szép helye, a "Tabáni temető" felett, de a sírkert  kiürítésének  időpontját  jövő   évre halasztották.  A  kopott,  régi,  mcgfakult gyászokat  rejtő  sírkövek   tehát,  nemsokára  nehéz  társzekerekre  kerülnek  s kiássák a portó csontokat is, hogy más helyen  aludják  tovább   végtelenbe ' nyúló álmaikat.  És  az öreg' Tabán  egyre soványodó  arca ismét  szegényebb  lesz   egy jellegzetes,  megszokott  vonással.

A  nemsokára  megszűnő  öreg  sirkertbem  már  évek  óta  nem emeltek  új  hantokat.. Magasra törő fák alatt, — melyek mély,  síri  álmok  fölött  őrködnek,  pusztul,  zülliik  minden,  mert  az  itt  nyugvó emberek  hozzátartozói  legnagyobb  részben  is már szintén meghaltak.  Csak  kirándulók,  szerelmes  párok  keresik  már  fel azt a  helyet, hova  a régi  Buda nemes és tekintetes  polgárai temetkeztek s lépten- nyomon  szemünkbe  ötlik  az  idő  rombolása.

A kerítése legnagyobb része teljesen eltűnt, a  horpadozó  hantok között, csirkék szaladgálnak  ,s  estendenkémt  Budára  átmenekült pestiek  betüzgetik  a  sírkövek megfakult  feliratait.  A  sírkert  nyugati oldalán' hatalmas  köobeliisztk  alatt  a. Budavár  visszavételénél   elesett  negyvennyolcasok  alusznak.   Most  valószínűleg őket  is  kitelepítik, de  hogy  hova, azt még  senki, sem  tudja.  És nem  döntettek még  afelől,  sem,  hova  helyezik  át  a  temető  közepén  nyugvó Virág   Benedek hamvait.   A  negyvenyolcas  honvédek nyughelyét  ugyan   síremlékük   felirata szerint örök  időkre  itt  határozta  meg a főváros, de hát  az idő múlandó...

Ebben,  a  temetőben pihen Döbrentey Gábor  is.  Hova  kerülnek  hamvai,  senki sem tudja. Az illetékes hatóságok ugyan felhívták a temetőben nyugvók hozzátartozóit,  hogy  halottaik  porát   szállíttassák  el.  De alig  akadt  jelentkező.  A  legtöbb  hant ma is érintetlenül várja, hogy belevágjon a  temetőt  kiürítő  munkások (ásója.

Itt  poriadnak Jelfy  Lajos   és Szétér István  negyvennyolcas  ezredes   hamvai is.  Aztáu  szürke  nevek  légiója  következik.  Egész generációk  fekiisznek egy-egy hant, alatt.  Az apák neveit még németül véste  kőbe  a  kőfaragómester,   de   fiaik már  magyar  felirat  alatt  pihennek, kedves,  néha  Kissé  naív  epitétumok  alatt.

A  temetőt  gyászolók  már nem  igen látogatják.  Csak  néha  jön  ide  egy-egy  fáradt,   kiszáradt   könnyű    öregasszony. Megáll  valamelyik   sír  fölött,   csendes imát   mormol,   aztán   mereven   bámul maga elé.  Talán  arra  gondol,  hogy  jövő éviben  már az sem. lesz,  ahol -kisírhassa magát...

Friss Újság 1934 junius 20 

RÓZSAKERT LESZ A RÉGI TABÁNI TEMETŐBŐL

Tabán  ujjáépülése  átalakítja  a  régi  tabáni  temetőt  is. A  már  régóta  használaton   kívül álló  temető  nyilvános  parkká alakul  át.  154  évig  állott  fenn  ez   a temető,  amelyben  sokezer  halott elporladt  csontjai pihennek.  A síremlékek  nagy  része  már  tönkrement, _ ezeket   eltávolítják,   vagy árverés  utján  értékesítik.   A  sok ezer  síremlék   közül   mindössze 106-ot  jelentettek  ki  műemléknek, vagy  egyéb  szempontból  fenntartásra  érdemesnek,  ezek  szépen  elrendezve,  a  városkertben  maradnak  továbbra  is.  

Megőrzik  és  tovább  ápolják a nagynevű halottak sírjait,  valamint  18 honvéd  sírját és a  Budavár  bevételénél   elesett hősök  tömegsírját.  1945-ig,  a  törvényes  határidő  lejártáig   fenntartanak  még  29  sirt,  mig  a  többi sírok  helyét  parkírozzák,  mert  az uj  igazságügyi  törvény  módot  ad arra,  hogy  régen  nyugvó  halottak maradványait ne emeljék ki a földből.  A  rózsaligetté   átalakuló  temető parkirozási munkáját júliusban  kezdik  el.

Friss Újság 1934 szeptember 16

MEGHAL A TEMETŐ IS

 Csendesen, észrevétlenül ráborul az ősz a vén Tabán porladó romjaira , ódon,   ledöntött   köveire. Ott ahol valaha igy   szüret táján még a nagy nyári  mulatságokat  is  túlszárnyaló   jókedv   uralkodott,   ahol pengett  a  citera,  zenélt  a  tambura, harmonika  és klarinétszóra iszogatták   vig   vacsorázók,  meg  a   szerelmespárok az új   borocskát, most néma csend, csak   a  villamos   csendül  egyet-egyet   és  az utolsó   autóbusz   dudál   mielőtt   éjszakai

nyugalomra   térne.

De   nappal   sem   élénkebb a  lerombolt  városrész , hát   még a temetője,mely  már  a  régi  időkben is  egyik legszomorúbb,   legregényesebb  sírkertje  volt   Budának. Csak   a  langyos őszi napsugár lop enyhe derüt a halomba dobált sírkövek, kriptarácsok, korhadt fejfák  megdöbbentő   zűrzavarába.   Mert  a  főváros  vezetősége m ár   jónéhány   hónapja   elhatározta, hogy  megszünteti   az   amúgyis régidők  óta nyugalmazott   tabáni temetőt   és helyébe  rózsaerdőt  varázsoltat.  Annál is  inkább  időszerűvé vált ez az   elgondolás, mert hiszen a  Tabán közeli  ú jjászületésének terve  csak igy  valósítható meg   teljes  egészében. A temető ugyanis  évtizedek   óta  használaton kívül áll,   mert   sírhelyei  megteltek és közben körülépült, ugyannyira,  hogy  bőviteni  nem   lehetett .

A  legregényesebb  temető múltja

A   tabáni   temető   1780-ban  fogadta   be  az  első  halottat Podgoletz Gottfried   János      rézön tő mestert akinek  családi   sírboltjába  még hosszú időn  keresztül szállottak le  a derék  iparos  megboldogult Utódai.  Közel  200  évvel  ezelőtt  még ezen a  tájon nem volt temető,  a halottakat  a templomkertbe  temették.   Mária   T erézia   1775-ben adta ki  rendeletét,mellyel   a   templom- kertbe   való   temetkezést betiltotta, így   történt  intézkedés  a  tabáni  temető   létesítésére. 154  éven   keresztül  temették  tehát  ide a néhai  jó budaiakat, akiknek   ham vai   fölött a   főváros   jóvoltából   jövő   májusra    már   kiv iritanak a  rózsák, kizöldülnek  a gyepágyak   és a  fehér padokon, kígyózó   sétaösvényeken majd  szerelmesek    andaloghatnak.

A  temető  átrendezését  már  megkezdték,  a  sírkövek  nagyobb  részét egybehordták,a kripták  bejáróit szétbontották  és  halomba  rakták a téglát,  köveket.  Az  út  és  csatorna- építő   szakbizottság,   amely   a   kertészeti   ügyeket is intézi, valóságos kis  munkástábort rendezett  be a   temető egyik  sarkában, ahol ponyv asátrak   alatt  laknak  a  temetőből  rózsaligetet  építő  szorgalmas munkások.  A  sok   költség  miatt  az egész  nagy tervet csak részletekben akarják    megoldani, így  mindenekelőtt a  temető,   illetve   a   rózsaliget útjait   hozzák  rendbe,építik meg  először.

Kegyelmet  kapnak a  48-as  hősök

Sokezer halott pihen  az  ódon  tabáni   temetőben. A sírem lékek   jó részt   tönkrementek, szétporladtak. De   sok   közülük  ellentállt  az  időnek sőt  nem  egynek műbecse vagy történelmi  értéke  van. Ezeket  a főváros megőrzi, rendbehozatja, a nagynevű  halottak sírjait  pedig érintetlenül   hagyják és a rózsakertbe illesztve, ápoltatni   fogják, így    fenntartják  és   kegyelettel   őrzik a tabáni temetőben nyugvó 48-as honvédek  sírjait  is.   Ezek     közül egy-két   porladó   kőtábla  feliratá t sik erült   kibetűznünk.

    Így    szól   az egyik  felirat:

         Itt   nyugszik  örökös   békében

               HORVÁTH  SÁMUEL

          1848—49-es    honvédőrmester.

Mindjárt mellette pihen Szanday   Sretter   L ajos  honvédezredes, országgyűlési   képviselő, aki   1813- ban   született   és   koporsóját     1875- J>en  bocsátották  le  a  tabáni  temető hüs ölébe.      

Omladozó,   feketedett kövön   állnak    a   következő    sorok:

„Döbrentei   Gábornak,  az  úttörőnek és maghintőnek nyughelye.“

Zömök   gránitoszlopon alig sárgállik   már  a   régi  aranyvésés:

           Kelemenfy  László

        élek  — látok  — ihletek.

Ki tudja,mily gondolatok, események,    emlékek  rejlenek  a számunkra  oly  titokzatos,  oly  különös szavak   mögött.

A honvédek közös sírján szürke obeliszk.

,,A  honért  és  függetlenségért véreztek  el.“

Közelükben:

„ Itt nyugszik egy  rendíthetetlen   hazafi,

                      Pollák  Vilmos,

az egykor IV . honvédhuszárezred főparancsnoka,aki m int mártír a hazáért szenvedett s végre a tenger bánat   

keservi miatt    áldozatul    esett.

-Báró Jésintzi  József,   Szamosújvár  várnagy a  is  e  sirok  között  lelt örök   pihenőre 1849-ben. 

-Lőcsey Ferenc  nemcsak   48-as  honvédfőhadnagy volt, hanem adóhivatali főnök is, mint ez   sírkövéről   leolvasható. 

-Jezertsek Lukács 33   éves korában Budavár ár bevételénél esett el. 

-Csanádi István királyi   hivatalnok  síremlékét a   budapesti Markovits-Gabelsberger  gyorsírótársulat  állíttatta  és  a kőbe  vésett titokzatos  gyorsíró jelekkel   siratja  az   elhunytat.

A költő Virágh   Benedek  egyszerű rózsaszínű  mészkősiremlékén csaka név és a szomorú dátum hirdetik, hogy1833 julius 23-án  drága  értéket  vesztett a  magyar   szépirodalom .

Összesen huszonnyolc neves halott,   tizennyolc szabadságharcban elesett honvéd és százhat  műemlékké  nyilvánított síremlék  kerül bele a tabáni temető helyén kiviritó rózsakertbe,amely a kegyeletes áhita t mellett mégiscsak a harsogó, a mindent legázoló és mindent  újjáteremtő élet jelképe. Hiszen már most is kacagó gyerekek  kergetőznek  a kőrakásokon, szerelmes  párok  bújnak  meg  az  akácok  lombjai alatt, csákány csattog; a munka szava hangzik  az  ódon  sírok  között, amelyek    az  elmúlást  jelentik s amelyek most maguk múlnak el.

Stób Zoltán

Friss Újság 1934 szeptember 16