TABÁN-ANNO: CSODA A HÁROMCSŐRŰ KACSÁBAN

2016. december 15., csütörtök

CSODA A HÁROMCSŐRŰ KACSÁBAN

Boldogult emlékezetű
Tabán Múzeum, mely egy kimúlt hajdani városrész szorgos civilek által gyűjtögetett apró emlékeinek őrzője volt, s amelyet a jelenlegi kapzsi és korrupt rendszer immár négy éve "ideiglenesen" felszámolt, őrzött penészes boltívei között a polcon egy tréfás porcelán figurát:

-a Háromcsőrű Kacsát-

A kacsa egy tabáni kocsmát testesített meg, amely a Tabán bontása idején nyitott ki ebben az épületben és olyan hírességek tapodták küszöbét, mint József Attila, Móricz Zsigmond vagy Szabó Lőrinc. Utóbbi történetesen verset is írt benyomásairól.
Erről az élményről és annak hatásáról szól ez a kis írás , amely a Magyarország 1937 április 14-i számának íródott és a Pesti Naplóban ugyanez év húsvétkor közölt Szabó Lőrinc verset taglalja

Lássuk először a verset:

Szabó Lőrinc

Éjféli közjáték

Esett és fújt; mint a sörét, úgy

vert minden csepp, úgy süvített;

de a Háromcsőrű Kacsá-ban,

hová behajtott a hideg,

forralt bor és fűtött kemence

mellett megenyhűlt a világ

és zene kavargott a füstben

és szinte riszálta magát:

„Szőrösarcú kis cica,

hol jártál az éccaka,

titokba?”

Még vacogott bennem a lélek,

de a nóta már megfogott

s irígyen néztem a sarokba,

ahol két csöndes és nyugodt

úr mulatott… Maguk helyett a

prímást nótáztatták fanyar

és bölcs derűvel… Vacsoráztam

s pattogva dünnyögött a dal:

„Szőrszál szitába,

asszony az ágyba,

hosszába!”

Telt az idő… Az urak ittak,

mulattak „személytelenűl”…

Néztem, aztán elúntam őket,

éreztem, pillám nehezűl…

Fáradt voltam… Nem is tudom már,

cigány és vonó mit mesélt,

mit rögtönzött, de annyi biztos,

hogy a cicára visszatért:

„Pirosszájú kis cica,

mit ettél az éccaka

titokba?”

és altatót zsongott a bor:

az asszony hosszában, utána

keresztben úszott valahol:

egybefolyt bennem nóta, álom,

meg a Háromcsőrű Kacsa

s már csak végtelen messzeségből

huncutkodott a muzsika:

„Pirosszájú kis cica,

húst ettél az éccaka

titokba!”

Lassan csönd lett… S hirtelen ég s föld

darabokban szakadt reám

Felriadtam: … két tenyerével

nyúzta bőgőjét a cigány,

az egyik úr az öklét rázta

s valami bestiát szidott

és vörösen s a hegedűvel

versenyt sivítva bőgte, hogy:

„Pirosszájú kis cica,

vessz meg még az éccaka

titokba!”

– Vessz meg! – bömbölte, és a másik

fizetett. – Még az éccaka! –

– No, no, – Vessz meg! – No, ne bolondulj! –

Elhallgatott a muzsika.

Mind hallgattunk. A két úr elment

Csönd. Kint az eső harsogott.

Aztán cincogva és kajánul

újra rákezdte a sarok:

„Szőrösarcú kis cica,

hol jártál az éccaka,

titokba?”

És íme a "csoda":

CSODÁT TETT EGY VERS

Új legenda született a Tabánban

-Pirosszájú kis cica

húst ettél az éccaka, titokba-

(Szabó L őrinc »É jfé li kö zjá ték* cím ű versének 42—44. sora.)

»Remek ez a csirkecomb«

(H u n y a d y Sándor megjegyzése 1937 április 12-én éjszaka a xHárom csörű Kacsában.)

« a vers olyan,mint a kilőtt zsebóra.Ki tudja, mikor áll meg!-«

(Kondor M. m agánzó új lakása névtáblájának leleplezése alkalm ával elmondott kisebb jelentőségű beszédéből.)

Verssel már lobbantottak szerelemre, gerjesztettek haragra és fakasztottak könnyekre, sőt szítottak forradalmat is, de arra példa még nem volt, ami az »Éjféli közjá ték» é s a»H árom csőrű Kacsa« körül történt. Ezerkilencszázharminchét tavaszán megszületett az első lírai költemény , amely csodálatosképpen egy kocsma forgalmát lendítette fel.
Ilyesmi még nem volt.

Szabó Lőrinc március elejének valamelyik éjszakáján betért a »Háromcsőrű Kacsá-hoz címzett kiskocsm ába. M ásnap »Éjféli közjáték címen verset írt a kocsma két vendégének mulatozásáról:

Esett és fújt; mint a sörét, úgy
vert minden csepp, úgy süvített;
de a Háromcsőrű Kacsá-ban,
hová behajtott a hideg,
forralt bor és fűtött kemence
mellett megenyhűlt a világ

Megírta két nótáztató úr »pattogva dünnyögő« dalát a »szőrösarcú kisdedről; és az alkalmazható képzettársításokról.

A vers a Pesti Napló húsvéti számában jelent meg.

Hatása váratlan és p éldátlan volt. Az eldugott kis tabáni kocsmát elözönlötték a kiváncsiak, máról-holnapra híres, divatos hely lett belőle.

— Szinte ráz a hideg ,ha a költészet hatalmára gondolok, — mondja a vendéglős sugárzó arccal. — Nem ism ertem Szabó Lőrinc urat, sőt nem is tudtam , hogy verset írt rólunk. Csak akkor kezdtem csodálkozni, amikor tolongani kezdtek az emberek a kocsmába. Na! Mi ez? Mi történt? — kérdeztük egymástól. -Százésegynéhány vagy talán m ég több évvel ezelőtt nyílt meg a »Három csörű kacsa« és pont ma, ezevkilencszázhanninchét husvét vasárnapján fedezik fel? Úgy éreztem magam, mint az az egyetem i tanár, akinek cédulát akasztottak a hátára ... Mi ez? Mit bám ulnak, mi ez a nagy népvándor lás? Azután jöttek a telefonálgatások és megtudtam , hogy Szabó Lőrinc verse csábítja ide a vendégeket. Kérem , rázott a h id eg ... M indig szerettem a verseket, de még álmom b a n sem h itte m volna, h o g y a p o ézisn ek ily e n érd ekes keresked elmi k ö v e tk e zm é n y e i is l e h e tn e k ... Tessék csak elképzelni: vidékről és külföldről kaptam leveleket.., érdeklődtek, hogy igaz-e, am it Szabó Lőrinc a koocsmáról írt? ... Azt sem tu d tá k a levélírók, hogy hol a vendéglő. Ilyen címzésű borítékokat hozott a posta:

— Kérem, rejtély az emberi lélek. Azt mondják,hogy manapság nem divatos a vers — és íme k id e rü lt, hog y felbecsülhetetlen g y a ko rla ti érték ei is v a n n a k ! Én és családom husvét óta újból hiszünk a kö ltészetb en ! Szabó Lőrinc nagy ember, — a legszívesebben szobrot em elnék neki itt a söntésben, csak félek, hogy félreértené és megsértődnék ...

Mélyresüppedt, ódon épületben van a Háromcsörű Kacsa, lépcső vezet le a kocsmaajtóhoz. A ház valamikor kolostor volt, 1400 körül építették a Pálosok. A török uralom után a Ferencesek- birtokába került és később a tabáni dunai kikötőt építették eléje. Ekkor áttörték a ház falát és falépcsős átjárót létesítettek a kikötőhöz.

Valóságos labirintus a Háromcsörú Kacsa épülete, csupa surranó macska, középkor, romantikus erkély és zsongó szentim entaliznius a három egymás fölé épített udvar.

Nyáron itt is asztalok vannak. A kocsma kemencés magyar szobája évszázadokkal ezelőtt klastromi cella volt. Rengeteg a rejtélyes befalazott ajtó. Az egyikről kiderült, hogy a szomszédos Szent Katalin templom sekrestyéjébe nyílik.
— Miért hívják éppen »Három csörű Kacsá«-uak a kocsmát? — érdeklődik ajtóvadászat közben az egyik lelkes vendég.

Az operett debreceni előadásának plakátja 1873-ból

— Erre többféle verzió van — feleli a tulaj. — Á llítólag Jules Moincau ,Háromcsőrű Kacsa« című operettjéről nevezték el. 1883-ban játszották a budai Várszínházban.

Addig »Arany Perec« volt a vendéglő neve. Viszont egyes öreg nénikék azt mesélik, hogy az »Arany Perec« baromfióljában hetvenöt év el ezelőtt három csörü kiska csa bujt ki a tojásból. Csodájára já rt az egész város és ezért keresztelték át a kocsmát Háromcsörű Kacsára. Később még Rudlf trónörökös is ellátogatott ide,nagy mulatozásokat csapott. . '
— A kocsma nevéről a legérdekesebbet az egyik húsvéti vendég mondta... valami analitikus... Nem értettük meg egészen, de roppant izgalm asan fejtegette, hogy a három csőr voltaképpen a bőség szimbólum a , a vendégek tudat alatt örülnek annak, hogy mégis van a világon élőlény, amely három szoros szájjal elletik. . Tudatalatt ide, tudatalatt oda, — én boldog vagyok és ezentúl üres óráimban kizárólag verseket fogok olvasni.

A kocsma kiállított vendégkönyve a Tabán Múzeumban

Tegnap éjszaka egyébként érdekes tá rsaság gyűlt össze a Háromcsörű Kacsa kemencés szobájában. Szabó Lőrinc és barátai ültek nagy áldomást. Megjelent Móricz Zsigtnond, Móricz Virág, Hunyady Sándor, Féja Géza és az irodalom,a képzőművészet. számos más mindkétnembeli prominense is. Valamennyien hajnalig ettek-ittak a klastromi cellában. A falon bugaci szőttes pompázott, a plafonról a középen kerekes lámpa lógott, oldalt pedig a gázcsövek felett hortobágyi istálló árasztott hangulatot. Lankadatlanul éue- kelt, dúdolt, dudorászott, kocogott,cigánnyal huzatott a lelkes társaság. Elhatározták,hogy ezentúl minden héten megünneplik a Három csörű Kacsa és a lírai költészet újjászületését.