BUDAPEST KÖVEI

Egy darab az öreg Budából (fürdőlevél)

Népszava 1921 május 11.

A kezdő riportert  szorítja a versenv. Megállapítja, hogy szemfülesebb kollégái ebben a szezonban még nem szüretelték le Buda régiségéit A kedves Tabánt az obligát muskátlival. Az apró, zöld zsalugátéreket amelvek mögött nagyanyáink honolnak a levendulák között. A nagyérdemű olvasó elringathatja képzeletét emlékükön. Ámde, hogy a tudományos komolyságon se essék csorba — amely ebben a félig esős évszakban elengedhetetlen —, elhatározza, hogy egyúttal leleplezi a fővárosi fürdőnyomort is. Azaa, hogy idáig még sem megy el. Igaz, hogy tizenkét egynéhány fürdő van szép fővárosunkban, de a fürdés — az már rég nem aktuális pénzügyi probléma a nagyiközönség számára.

Átmentem az Erzsébet hídon

és alig par száz lépés után, a Gellérthegy oldalában, undok bérpaloták között, kis szigetre bukkantam. Gödörbe sülyedt házakra, romokra és grund okra. A régi jóidőkbeu, amikor még volt építkezés, megcsinálták a ház fundamentumát. Mindenki tudta, hogy arra hamarosan fölhúzzák a házat. Pest-Budán, mostanság a fundamentum pont az ellenkezőjét jelenti. Tele van a város ilyen mesterséges romokkal. Mellékes. Fő a rom. A szükséges meghatottság azonnal erőt vett rajtam.

     Kereszt tér madártávlatból

— Uram — kérdeztem meg egy illetőt—, ez itt, kérem, az a bizonyos Tabán, amelyről oly sok szépet olvastam?...

— Tabán? Iszé, asz otan vann... — hüvelykujjával hátrafelé mutatott valamilyen irányban. — Esz a Rácváros, esz folda, esz...

Rácváros! Kegyes egek! Hogy ezt én födözhetem föl...

A Gellérthegy oldala buja zöld szinben pompázik. A nap ragyogóan süt le rá, amikor nem takarja el a felhő. Mert felhő az van elég ós esőre gyanús az idő. A, természet szomjúhozza az ég könnyeit, hisz már másfél órája nem esett.

Ez volt az általános bevezetés. Most jönnék az élőlények. A rácvárosi kis tömkelegből magasra nyulik  a minaret. Ez ugyan nem élőlény, hanem a Rácfürdőnek, napunk hősének kéménye minaretté stilizálva, de ez most azért fontos, mert a, hegyoldalban vidám gyermek sereg ül a tanár úrral és rajzolják a minaretet.

— Piarista gimnázium, — mondja, az egyik fiúkurtán és büszkén s tovább rajzol.

Kis malacok kergetőznek arrafelé. Gyerekek terelgetik, hogy széjjel ne fussanak. Boldog malacok, ti még nem tudjátok, hogy mi az az élet. Az egyik romon mezitlábos nő jelenik meg mosogató dézsával. Hosszasan nézzük egymást. Előveszem papirom és ugy teszek, mintha lerajzolnám. Meggondolja a dolgot és pirulva eltűnik. Majd ismét megjelenik ós lejön körünkbe. Leheveredik a fűbe. Ragyogó szinkontraszt a fehérnek mondható lábak és a zöld fü. Ölébe veszi kedvenc malacát, ölelgeti. (Vájjon rám gondol-e most?) A malac boldogan röfög.

A ház oldalában évszázados szemétdomb. Ábrándos orgonaosokrok álmodják rajta örök álmukat. A szemétdomb mellett fiiszigetecske. Rajta fiatal kecske. Önállóan legel. Kedves pár sétál el mellette, kéz a kézben Váll vállhoz szorítva. Ifjú férfi és egy idősebb leány. Beszélgetnek. Biztosan a tavaszról és a szerelőmről. Egy macska bánatosan nyávog, majd egy politikust is megszégyenítő lendülettel magas falra kúszik föl és eltűnik a mélyben. A mélység pedig nem más, mint egy elsülyedt háznak az udvara. Az udvaron asszonyok beszélgetnek.

A gyalogút mellett tábori széken kisasszony ül Pléh- re képet karcol. A minaretet. Odább nagy fin szintén rajzol. Öt is a minaret izgatja.

Megkerülöm a kis fészket,

amely rátapad a Rácfiirdő épületérae Elémbukkan egy öreg templomtorony. Sikerül megtalálnom a bejáratot. Ódon görög templom. Nők, férfiak csöndes sorban járulnak egyenként az ősz pap' elé. Az óhitűek húsvétját ünneplik. A falak megrakva ragyogóruhás szentek képeivei. Az iveit menynyezeten ódon freskók elmosódott maradványai. Sok arany, sok vörös. Művészi kevés. Tompa aranyozású korintusi cszlopök. Az ikomosztász, az a mennyezetig fölérő fal azon a helven, ahol az oltár áll más templomokban, tele szentek képeivel, uralkodik színeivel a templomon. Közepén másolatban Leonardo da Vinci képe az: „Utolsó vacsora".

Zórád Ernő:Rácz Fürdő

Kedves öreg ur — templomi ember — barátságosan magyaráz.

— Szerbek már Mátyás király idejeben eltek itt Sőt Vak Béla felesége maga is szerb volt. \ templom e korszakból származik, de 1810-ben leégett, csak a torony maradit meg. A harangok is összeolvadtak. A képek  a. XIX. századból erednek. A szomszédos katolikus templom is leégett — tette hozzá anákdotaszerűen —, de ott meg a torony égett le és a harangok maradtak meg. .

                THGY    A szerb ortodox templom belseje

— Nagyon erdekes, — jegyeztem meg es kérésemre  elmondotta, kogy a mennyezetes szék ott a püspök meg a király részire készült. A Szűz képén a Gyermekkel apró ezüst érmek, ezüst babácskák, térdelő alakok vannak ráaggatva, — ezek az áldozatok. Betegek, terhes asszonyok és mások áldozatai. — Az egyik ott, az Lipót-rend —, tette hozzá. Részletesen beszámolt az egyhálzi viszonyokról és az ügy iránti lelkesedésből megkért, hogy föltétlenül említsem meg Joanovits Pál urat, az egyházközség elnökét és Nedelkovics urat, a főesperest, Megígértem és íme, állom szavamat

A templom közepén, fél emberrmagasságban fából való válaszfal. A nőket választja el a férfiaktól.

Köszönettel elbúcsúztam az öreg úrtól. Kint, a templom falában halálfejes, nagy márványlapok, szerb Írással és címerekkel. Sírtáblák. Mögöttük letűnt századok tanui pihennek.

   THGY   Szentképek a templomból

Lépteimet a fürdő felé irányítom.

A sarkon koldus áll és kalapját billegeti a kezében. Képzelem, hogy a mai fürdőárak mellett mily kevés valuta hull a kalapjába. A fürdő előtt elbúsult, fiatal nő ül a kőpadon. Kabátja alatt piros blúz, rongyos, ferde cipők és virágot tart a kezében. De nem gondol rá. Vár valakit vagy fürödni jött? Ki tudja.

Az előcsarnokban bársony pamlagon, fújó, kipirult embereik ülnek sorban, elpuhulva. Ezek már megfiirödtek. Addig várnák, amíg meg nem únják  és tovább állanak. Egy kövér vidéki asszony pihegve néz maga elé ós kezeit összekulcsolva pihenteti a hasán. Polgárnők és pórnők, fiatal úriemberek mind ugyanígy ülnek, összekulcsolt kezekkel. Bágyatagon engedik  át magnkat az utógyönyörnek. Csak egy kis diák a kivétel, az a körmét rágja. Egy virágos szalmakalapos bizonytalan koru  hölgy szinte önkívületben olvas egy német regényt.

Fölkeresem a gondnok urat. és kérem beszéljen nékem valamit a fürdőről. 

     THGY

Részleteket kérek a Ráczfürdő históriájából.

A gondnok ur szívélyesen áll rendelkezésemre és legalább negyven fiókot turkál fül. A fürdő történetét keresi.

Elfogyott — jelenti végűi és figyelmembe ajánlotta a „Pesti Hirlap"-ot, amely egyszer már megírta az egészet.

Megköszöntem a tanácsot és kértem, hogy azért mondjon csak valamit. Ugy emlékezetből.

— A fürdő — mondotta el — a Heinrich családé. Régi budai patrícius család. Heinrich Nepomuki. János vette meg 1860-ban a Pfiszterercsnládlól. Ott van az arcképe.

Ezzel' a kezembe nyomott egy geológiai értekezést — egykori kitűnő professzorom: Sohafarzik Ferenc munkája —, mondván, hogy a többit vegyem ki annak a bevezetéséből, ott pedig az alábbiak olvashatók:

A Rácfürdő, amely Budapest fő- és székvárosának jobbparti első kerületében, a Gellérthegy észaiki tövében — a régebben úgynevezett Rác városban — fekszik, első izben a XV. században Corvin Mátyás uralkodása alatt lett fürdővé kiépítve és egy boltozatos folyosóval a királyi várpalotával ősszekötve. Később, a török hódoltság; aiaitt, e fürdő, mint zöld oszlopos fürdő volt ismeretes. 1696-ban március 16-án Lipót király e fürdőt a babylonáai születésű Pergassi Jánosnak ajándékozta, akinek utódai azt 1774-ben Zagler Márkusnak, ennek örökösei pedig 1860-ban Heinrich Nepoannk János orvostndornak eladták, akinek örököa csaladja a fürdőt még ma is birja. E fürdőt dr. Heinrich Ncpomck János pazar fénnyel restauráltatta, illetve építtette föl újból.. ,

   Rácz fürdő belülről

Ennyi történélem után a praktikus élet irányában érdeklődtem.

— Itt vannak a régi fürdőárak. — mondotta a gondnok ur sóhajtva A 60-as években még 6 krajcár és 3 krajcár veit a közös fürdő; utóbbi katonáknak őrmestertől lefelé. A háború előtt 1.20 korona volt az uri gőz. a női gőz 1.40. Most 20 és 25 korona. De mi ez a többi fővárosi fürdők árához képest?

Ebben igazat kellett adnom a írondlnök urnák, aki elmondotta, hogy a többi budai thermálfürdőkben ugyanez 40 korona vagy több..

.— Tiszta uzsora, — tettem hozzá és ő nem ellenkezett.

— A város fürdői meg azért oly drágák, mert drágán építették Még az 50 koronára is ráfizetnek.

Ezek után, mély bepillantást vetvén a főváros fürdőviszonyaiba, elbucsnztam a gondnok úrtól és bementem megfürödni 20 koronáért. A fürdés kitűnően sikerült. A gőzben egy ember iszonyúan nyögött a melegtől, de azért benn maradt, Miért ne? Nevetséges. Megfizetett érte. Az egyik bazen teremben márványtáblák hirdetik az öreg Heinrich dicsőségét. A régiség kedvéért a márványtáblák mindjárt 200 éveseknek készültek.

Meleg viz. Hideg viz.

A hideg-be senki se megy bele A zuhany népszerű. Valami köralaku szék van egyik alatt Egy nagy gömbölyüség készül ráülni, egy desztillált pocak, amelyben eltűnik a fej és beleolvadnak a mellső és hátsó végtagok. Abban a pillanatban, amikor a pocak hátsó, megosztott részével ránehezedik a körre, csodálatos vizek spriccelnek föl alulról, megered az ár mindenfelől és a hólyagszerii húsos jelenség... behunyt szemekkel édesen nyöszörög, miként egy gerlice... Egy sovány, kiszáradt fiatalember valami villanydrótra erősített rézcsövet huzigál a hátán. Ez egy külön kéj a Ráczban...

Itt állottam megfürödve...

Az előcsarnokban kifelé menet szemeim öreg acélmetszeten akadnak meg. És ha Budavári ezt látná: „Nyomt .Pollák  Testvérek 1865." Kedélyes, öreg rézkarc. Egyébként itt mindent konzerváltak a 60-as évekre, kivéve azt a szőke kislányt a kasszában, aki szigorú arccal méri a jegyeket.

 A rajzon négy kép, az ősi fürdőt ábrázolják „Széchenyigang". A rajzon magyarruhás úriember jön kifelé, karján kedves nejével, fejkötőben és krinolinban. 

A falon hatalmas kéz áll ki söröskanosóval A „Grosses Mineral-Dampfbad", ez a mostani férfi gőz medencéje. Éppen kilencen ülnek ott a mór ívek alatt. Legérdekesebb mégis a 

„Vormals Königs Mathias, jetzt Volksbad" eimü rajz.

A vizben és körülötte pont 60-an vannak, nők, gyerekeik és férfiak együtt, vegyesen. Fájdalom, ez megszűnt. Ugy történt hogy Mátyás, az igazságos emlékére népfürdőt csináltak. Azután kitalálták, hogy meghalt Mátyás király ós oda az igazság, kitették a mindkét nembeli népet, most elsőosztályu női gőzfürdő...

Az előcsarnokból eltűnt azóta a kövér nő.,a nők valamennyien. A pamlagokon fiatalemberek. összekulcsolt kezekkel. Érdekes. Fölhívom rá a szociológusok figyelmét

*THGY=   Tabáni Helytörténeti Gyüjtemény