KIK AZOK A HADASTYÁNOK?

1.Magyar Nyelv – 5. évfolyam – 1909.Tolnai Vilmos:

 Hadastyán

Hadastyán. Tudjuk, hogy ezt a szót Samarjay Károly alkotta. (NyUSz. 117) s hogy ő magamondtaróla: „Az Athenaeum írótriumviratusa ezt is akceptálta és elismerésük az 1843. évfolyambau olvasható". (Nyr. 23:227).

 Az Athenaeumnak illető helyén (1843. 11. 123) csakugyan megtaláljuk a szót

 Két vers van ott a szerzőtől „A harczfi" közös czím alatt; két életkép: az elsőben „Az újoncz"-ot kiragadják kedvese karjai közül s elviszik Milánóba; a másodikban „A hadastyán" tíz év múltán visszatér, kopottan, rongyosan, kedvese máshoz ment feleségül. A szó maga csak a czímben van meg, a „dicséret" pedig jegyzetben áll a lap alján: „Hadastyán; invalidus. R o kk an tak-nak, valamint eddig, úgy ezután is talán csak lovakat, ne embereket nevezzünk. A' „szerk."

TOLNAI VILMOS.

Voltak ellenkező vélemények:

Magyar Nyelvőr – 25. évfolyam – 1896.Zolnai Gyula

 Melyik jobb: hadastyán-e vagy aggharcos?

F. Kétségkívül az aggharcos. A hadastyán a régi aggastyán-nak csinált mása, hogy ne mondjuk, paródiája (vö. Nyr. 23 : 227). Úgy keletkezett, hogy az aggastyán-1 az agg melléknévből származtatták (agg-as-tyán v. agg-astyán). Azonban már ki van mutatva, hogy az aggastyán nem egyéb mint az Ágoston szónak változata, a régiek ugyanis a vén embert .öreg Ágostonnak' nevezték (1. Nyr. 17:529, 18 : 26, 81).

Mégis a hadastyán kifejezés terjedt el, Ágoston ide,vagy oda.

Hadastyán-egyletek

kiszolgált katonákból alakított társulatok, melyek kölcsönös segélyezést és tagjaiknak tisztességes eltemetéséről való gondoskodást tüzik ki főcéljukul.Forrás: Pallas Nagylexikon

Hadastyán egylet
  50.éves jubileuma 
a Tabán-bontás zűr-zavarában

Budapesti Hírlap, 1933. október(53. évfolyam, 223–248. szám)1933-10-15 / 235. szám       

                                                      

AZ UTOLSÓ KÉT HÉT
 a halálraítélt Tabán életéből

Hétfőn  bontják  fel  a  tervpályázatokat,  amelyek az utolsót vonajgló vén Tabán helyébe Budapest  legújabb  városrészének  vonalait  rajzolják meg.  A  halálos  ítéletet  még  1912-ben  mondták ki  a  Tabánra,  a  kisajátítással  s  teljes  huszonnégy évig tartott az elvénhedt városrész siralomházi  korszaka,  amíg most az ítélet végrehajtása gyors tempóban bekövetkezik, November harma- dikáig minden  lakást ki kell  üríteni s  akkor eltűnnek  a  föld  színéről  a ma még álló házsorok is, követik a pusztulás útján a többieket, amelyeket  már lerombolt  a  csákány.

A  borús  ég alatt  tompán  kopognak  a  csákányok az omló  vakolatban,  a kivonult piktor-had sietve  menti  vásznára,  ami  még  emléknek  megmenthető  s a  méla  szomorúságokat kedvelő emberek  búcsúzva állanak  meg  a  szűk  utcákon  és apró tereken, melyek napról-napra jobban belevesznek  a  puszta térségbe, amelyen immár csak a  Tabán emléke kisért.

A  felsőbb  részek,  amelyeket  a   Gellért-hegy parkozására és az új műútra használtak fel, már régebben  eltűntek  s  itt  már  új  kultúra  virul. Nyár  óta  elhordták  a Kereszt-utca  legnagyobb részét,  sehol  sincs  a Szarvas zGábor-utca, lebontották jórészben a Hadnagy-utcát, Aranykacsa-, Arany kakas-utcát.   A Bocskay-térből  egyetlen emeletes  ház  maradt még meg. Mintha a hozzá- ffíződő  régi,  szép  emlék tartotta volna  vissza  a csákányokat. Ennek  a háznak  ormára  tűzték  ki Budán  a  legelső  piros-fehér-zöld  zászlót,  amikor  a  szabadságharc   honvédéi   Budavárát  az osztrákoktól  visszafoglalták.

Amit a pesti oldal ismert

Most kezdik  bontani  a Kereszt-teret, amely  a pestiek  előtt  a  legismertebb  része  volt  Tabánnak.  Sőt  sokan,  akik  szerelmes  nyári  estéken autón suhantak ki, talán mást sem ismertek Tabánból,  mint ezt  az egyetlen teret.  Ez sem volt se szebb, se csúnyább  a többinél,  semmiféle  külön történeti  érdekessége sem volt,  de itt került össze négy  'zöldbeli  vendéglő;  az Albecker,  az Avar,  a Brandics  és  a Farkas.  Albeckeré  még most, az utolsó napokban is kitart,  a  Brandics- vendéglővel  együtt,  Farkas  Béláé  az  Öntőházutcában, a sikló mögött nyitott új  tanyát, Avar Mihály pedig,  a híres Avar-dinasztia legöregebb tagja,  most  költözik  a  Kis  Avarba,  a  Csendutcába, abba a vendéglőbe, amelyet a fia foglalt el előbb, mint szálláscsináló.

A  lebontásra kerülő  Avar,  amelyben  sok előkelő  vendég fordult  meg, háromszáz év  előtt  is vendéglő  volt  s  nevezetessége az  egymás  alatt levő  kettős  pincéje.  Korban  és  pincében  előtte járt a 'közismert Mélypince, a Görög- és Fehér- sas-utca  sarkán.  Ennek  a  története négyszáz évnél  messzebbre  nyúlik  vissza,  s egymás  alatt három   pincéje   vem.   Legutolsó   tulajdonosa Krauss Lipót volt,  aki egy bús bohém tor után kiköltözött  s  most  a  Magyar  Szinház  mellett, az  Izabella-téren  nyitott  vendéglőt,  hűsége  jeléül Az  öreg  Tabánhoz  címezve.  A  Havas-féle Régi  Vén Eperfa  még nyitva van a Hadnagyutcában  s  utolsó  napjait  éli  a Kereszt-utcában a Kakuk.  A  Szarvas-tér Három  hetes  vendéglőjének  már  a  házát  is  lebontották.

A  sok vendéglő mellett mostanában kávéháza egyetlen  egy  sem  volt  Tabánnak.   Valamikor régen a ma már öreg tabániak jártak a Szarvastéren  a Szarvas-kdvéházba,   amelynek   helyén ma  gyógyszertár  van.  Ennek  a  néhai  kávéháznak  krónikájában  az  a nevezetes  esemény  szerepel,  hogy Rudolf  trónörökös  serdülő  korában ide szökött a Várpalotából biliárdozni. A keresésére  indult,  aggodalmas  udvari   emberek  itt találtak  rá,  amint  a  temperamentumos  királyfi javában dolgozott a dákóval  a zöld posztón.

    A  kedélyes  vendéglőkben  valaha  sok  egyesület, jókedvű asztaltársaság székelt.  A  rossz esztendők alatt  és  a kietlen szomorúságban,  amely a  Tabánra  ráfeküdt,  ezek  az  egyesületek  vagy megszűntek,  vagy  pedig  Buda  egyéb,  jobb  tájékain  ütöttek  tanyát.  Máig  is  fennáll  még  a Hajósok  Egyesülete,  amely  Buda  egyik  legrégibb társasköre.

  Avar Mihály vendéglőjéből pedig  a  gazdával  együtt  költözött   ki  a

József Ferenc Első Hadastyán Egylet. 

A derék hadastyánokat  az  a  pech  érte,  hogy a  jubileumuk előtt vitték el fejük felöl a házat. A jövő évben érik  meg  alapításuk  félszázados   évfordulóját. Ötven év előtt tipikusan német nevű budai polgárok  alapították  Erzsébet főhercegnő születése alkalmából  betogsegélyző és  temetkezési  célokra. Littky  Keresztély  János  volt  az  első  elnökük, s az „öreg“ József királyi herceg a fővédnökük. De nemcsak olyan névleges fővédnök volt, mert annyira szivén viselte az egyesület  dolgát, hogy maga állapította meg a hadastyánok egyenruháját is.  Sötétkék zubbony,  csendőrkalap, világoszöld kakastollal, fekete tokban őrkard és a zubbony  hajtókáján  fényes  fémből lángoló  bomba, ez volt  a hadastyán-egyenruha  és  ez mai napig is, mert  az egyesület tagjai  ünnepi  kivonulások és temetések alkalmával most is egyenruhát öltenek. 

A fővárosban kívülük csak még egy hadastyán-egyesület maradt fenn a régi szép időkből, a 

gróf  Edelsheim   Gyulay   Lipót   Hadastyán Egyesület, 

persze  ez  is  Budán.  Az  országban mindössze  tizennyolc  hadastyán-egyesület   van, pedig  valamikor többszáz  virágzott  a   lángoló bomba  jelvénnyel,  amelynek eredetét  ma  már a legöregebb  hadastyánok  sem  ismerik.

A  jubiláló  egyesület  mindig  népszerű  volt. 1895-ben  beleolvadtak  a  III.  kerületi  lövészek is,  akik búzavirág  színű   egyenruhában  és  háromszögletes tábornoki kalapba i jártak. Később a  József Főherceg  Nőegyesület  is  beolvadt   és azóta  a  hadastyánoknak  női  tagjai  is  vannak. Híres  zászlószentelések,  felvonulások,  arcképleleplezések,   majálisok'  tarkították  az  életüket, sok előkelő dísztagjuk volt, aki sorában Münnich Aurél,  az  „öreg"  József  főherceg  arcképleleplezésén,  mint ünnepi  szónok szerepelt.   A  védnökséget  tradicionális  alapon,   azután  az első védnök  fia, József  királyi herceg vette  át  s  az egyesület    mai    zászlójának    felszentelésén Auguszta  királyi  hercegasszony'  volt  a  zászlóanya. 
Ma 615 tagja van az egyesületnek, amely kitűnően  gondoskodik  betegség  esetén  tagjairól és  temetési  költséget ad  az  özvegyeknek.  Elnökük Tóth Béla szabómester, alelnökük Welhammer János  cipészmester  és Aumhammer József.

Polgárok a végkimerülésig

A  régi  Tabán  egykori jókedélyének  és  a budai kispolgárság egészséges   társaséletének  hírmondói  a  zöld   kakastollas   hadastyánok,  akik most,  jubileumuk  előestéjén  őrkardjukkal  utoljára  tisztelegnek   Tabánnak.  Jórészt elszéledt ■már a lakosság is,   amely   az   utóbbi  években tengő-lengő  kisiparosságból állott.  Szomorú szegénység  lakott  a halálra  ítélt, vedlett falak  között,  de ez a szegénység  soha sem volt békétlen proletariátus.  Megmaradt  kispolgárnak,   amely Tabánban  az  elmálló  falakkal   együtt  elgyengült s most elköltözött új  életre, más tájak  felé, a  legtöbbje — a  főváros  gondoskodásából  —  a

VII.  kerületi Pillangó-utcai városi házak tiszta, kis lakásaiba, heti  3—4 pengős házbérekért.  Ez kárpótlás  azért,  ami  elveszett,  a  kisajátításkor kifizetett s a gazdasági viharban nagyobbára elvesztett pénzekért.

A még kitartó  tabáni  lakosságnak  két hete van hátra,  akkorára  kiürül  minden  ház s egyedüli  emlékeztetők   azok  a  környékbeli  üzletek, amelyek  csúnya,  nagy  betűket  írtak  tábláikra: „Itt használt ajtók és ablakok kaphatók." Árulják a halott ingóságait

Forrás:Budapesti Hírlap, 1933. október(53. évfolyam, 223–248. szám)1933-10-15 / 235. szám   
                                                           

Felső -Avar vendéglő Kereszt u19