A
polgármesteri XIV. (közművelődési) ügyosztály szakbizottságának ülése.
— 1933. évi
március hó 21.-én. —
"Pacher Béla
tanácsi fogalmazó ismertette a Tabán várostörténeti emlékeinek megőrzése
tárgyában készült ügyosztályi előterjesztést. Eszerint a Tabán rendezésének
végleges munkálatai a közel jövőben a régi épületek egymásután való
lebontásával fognak megkezdődni. Ezzel egy ódon, érdekes városrész tűnik el, mely különösen változatos és festői képével
lett népszerű. Bár a tabáni házak egyenkint jelentősebb építészeti értéket
nem jelentenek, együttes hatásukban a budai városrész múltjának hangulatát
keltik fel a szemlélőben s lebontásuk kétségtelenül egy megörökítésre érdemes
városrész gyors pusztulását jelenti. A Fővárosi Múzeum a Tabán lebontásánál
gondos figyelmet kíván fordítani arra, hogy a lebontásra kerülő értékek ne vesszenek el nyomtalanul, hanem amit
lehet, legalább ábrázolásban mentsen meg a várostörténetnek, azért már régebben
pontosan összeírta, hogy mely tabáni házak megörökítése indokolt, figyelmet
fordítván arra is, hogy egy-egy épület egyes részletének, vagy éppen díszének
képe se menjen veszendőbe. A készült összeírás alapján a Fővárosi Múzeum,
illetőleg a közművelődési ügyosztály szükségesnek
tartja, hogy a már meglevő fényképgyüjtemény kiegészítésére utcákat, tájakat,
épületeket stb. ábrázoló felvételsorozat készíttessék a helynek pontos,
térképen való feltüntetésével. E felvételek költségei körülbelül 1500
pengőt fognak kitenni. Át kellene engedni azonkívül a Fővárosi Múzeumnak a
kijelölendő építészeti tagozatokat. Az épületek bontását gondosan ellenőrizni
kell, esetleg egy külön erre a célra alkalmazandó szakértő útján. A bontáskor
ugyanis faragványos kőtöredékek, esetleg középkori alapfalak bukkannak fel.
Ennek az ellenőrnek hat hónapra való díjazása körülbelül 2000 pengőt igényel. A
Fővárosi Múzeumban való elhelyezés céljára lehetőleg egy kisebb léptékű
gipszmodellt kellene készíteni, amelynek költségei hozzávetőlegesen 15.000
pengőt tesznek ki. A szükséges költségek ilyen módon körülbelül 20.000 pengőre
rúgnak, ekkora összeg azonban a Fővárosi Múzeumnak rendes évi költségvetésében
rendelkezésre nem áll, viszont feltétlenül egyszerre válik esedékessé, mert a
bontás megkezdéséig a munkálatokat legnagyobb részben el kell végezni. A Tabán
rendezése amúgy is tetemes költségekkel jár, amelyeket rendkívüli úton kell
biztosítani. Á megörökítésre fordítandó összeg ehhez arányítva oly csekély,
hogy valószínűleg nem okozna különösebb nehézséget ennek az összegnek a Tabán
rendezésével felmerülő külön szükséglet keretében való biztosítása. "
Pacher tanácsnok további javaslataiban még olyanokat is felvetett, amitől kikerekedett a szakbizottsági tagok szeme:
"szeretne
a Tabánból egy kis, jellemző, tipikus részt a maga egészében természetben
átmenteni. Á Nap-hegy előtt van egy kis emelkedő utca, talán Kőműves lépcsőnek
hívják, ez a kis utca tökéletesen érzékelteti a Tabán hangulatát. Azt a kérdést
vetette fel, vájjon nem lehetne-e ezt a részletet fenntartani. Ez az általános
szabályozásnak nem állna útjában, városkép szempontjából pedig jellegzeteset
nyújtana. Külföldi nagyvárosokban az efféle konzerválásra számos példa van és
mindenütt elismerésnek és az utókor hálájának örvend"
Persze ez utóbbit nem fogadták el, de már 1934-ben megjelent Rexa Dezső máig meghatározó Tabán c műve értékes fotómellékletekkel , elkészült a gipszmodell a rendezésröl de a gyüjtemény a sok lelkes hozzáértő és amatőr Tabán-rajongó fáradozása ellenére is csak majd 70 év után talált rövid időre helyet a Virág Benedek házban Tabán Múzeum néven
2014 nyara . Múzeum helyén WC
A jobb napokat látott műemlék épületegyüttesben jelenleg a most felújítás alatt álló szomszédos tabáni plébánia az albérlő . A jövő továbbra is homályos . Csak remélhetjük, hogy lesz feltámadás. Mert rövidesen a még élő második generációs Tabán-rajongók is eltávoznak az öröklétbe
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése