Mézédes dinasztia - Az Auguszt család története
A legnevesebb magyar cukrászdinasztia, az Auguszt család öt generációjának történetét eleveníti fel új kiállításán a
Magyar kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum a Marczibányi téri Művelődési Központban.
A vitrin ezúttal viszonylag kevés, a szöveges-képes információ viszont rettentően sok: a családi históriák és a gasztrokultúra iránt az átlagosnál élénkebben érdeklődők alaposan ki lesznek elégítve.
Az Auguszt család családi archívuma
Az Auguszt család családi archívuma
A legenda 1836-ban kezdődött, ekkor látta meg a napvilágot a későbbi alapító, Auguszt Elek, a kies Besztercebányán. 1860 táján költözött át Budára, közelebbről a Tabánba, még közelebbről a mai Dózsa György tér egy korábbi pontjára, ahol 1870-ben nyitotta meg kisüzemét. Ő lett a hányatott sorsú városrész első cukrásza, még annak ellenére is, hogy kezdetben csak dropszot, azaz cukorkaszerű édességet árult, nejével, Strebek Erzsébettel kart karba öltve.
Auguszt Elek 1881-ben halt meg agyvérzésben, a vállalkozást özvegye vitte tovább, nem feledkezve meg a harmadik fiúról, Józsefről, akit már húszéves korában munkára fogott. József a krónika szerint ennek olyan nagyon nem örült. Becsülettel kitanult mindent, ami a szakmához kellett, sőt, valójában a művészi pálya vonzotta (az 1896-os millenniumi kiállításon elismerő oklevelet kapott az elrabolt lányt megmentő Szent László előtt tisztelgő szobráért).
Auguszt Elek 1881-ben halt meg agyvérzésben, a vállalkozást özvegye vitte tovább, nem feledkezve meg a harmadik fiúról, Józsefről, akit már húszéves korában munkára fogott. József a krónika szerint ennek olyan nagyon nem örült. Becsülettel kitanult mindent, ami a szakmához kellett, sőt, valójában a művészi pálya vonzotta (az 1896-os millenniumi kiállításon elismerő oklevelet kapott az elrabolt lányt megmentő Szent László előtt tisztelgő szobráért).
Csokoládé a katonának
Az Auguszt család családi archívumaAz örökölt szakmában is bőven megállta a helyét, a cukrászatot összekötötte egy teasüteménygyárral (ilyen édességet addig nem készített hazai üzem), majd még két újabb boltot nyitott a Krisztinavárosban, utóbb pedig egy nyári helyiséget (pavillon) a Hidegkúti úton. Az első világháborúban ő volt a hadsereg hivatalos csokoládébeszállítója, de egyszer fent, egyszer lent: a Tanácsköztársaság minden szempontból felejthetetlen napjaiban csupán üzletvezetőként működhetett közre államosított üzletében, egy népbiztos simogató keze alatt.
Miután az élet visszatért a maga régi kerékvágásába, József szállodát vett Abbáziában (Opatija), később gyümölcsöst a zavartalan mandulaellátás érdekében: jó ötlet volt, mert jött a második világháború a maga rettentő élelmiszerhiányával, de mandulatej volt bőven, abból csináltak uzsonnakávét, egészen addig, amíg az Attila úti üzletet szét nem bombázták.
Lisszabontól Taktaszadáig
Az Auguszt család családi archívuma József 1948-ban halt meg, a stafétát Elemér fia vette át, aki a harmincas években Haueréknél, majd a lisszaboni Garrett cukrászdában szerzett gyakorlatot. Rendkívüli kézügyességgel megformált karamellás rózsái akkora sikert arattak a portugálok köreiben, hogy Auguszt készítményeit (magyar) nemzetiszín szalaggal díszítve szervírozták. 1942-ben, a londoni Dorchester hotelből tér vissza, ámbár majdnem egyenesen a frontra. 1947-ben végre összeházasodott szíve régi választottjával, Olgával, akitől három gyereke született: Anna, Olga és József. De megint nem örülhetett sokáig: üzletét 1951-ben államosították – ebből lett az ugyancsak szép karriert befutó Déryné cukrászda –, ráadásul ugyanabban az évben az egész családot kitelepítették, Taktaszadára, egyetlen szobába.
A vér azonban nem válik vízzé: a családi emlékezet szerint karácsony előtt két kiló cukor fejében egy kiló szépen csomagolt szaloncukorral örvendeztették meg a falubelieket. 1953-ban szabadultak. Elemér 1957-ben kapott szocialista iparengedélyt, ekkor nyitotta meg híres Fény utcai üzletét, a kofák és a vásárlók nagy örömére, akik nem voltak restek sorba állni pompás habos kávéjáért.
A majdnem eredeti kuglóf
A negyedik generáció férfi reprezentánsa, József az 1970-es években továbbfejlesztette és kicsinosította a Fény utcai boltot. Az Auguszt ekkortájt hetvenféle édességgel és háromféle pogácsával kápráztatta el a nagyérdeműt, sőt, újra elkezdte árulni a régi cukrászda ikonikus delikátját, a jó öreg kuglófot – az eredeti recept ugyan elveszett, de addig kísérleteztek, amíg ki nem jött egy ahhoz méltó másolat.
Az Auguszt család családi archívumaA nővér, Auguszt Olga 1992-ben mestervizsgázott. Az édesszájú publikum többek között a farkasréti Pavilont köszönheti neki – ahol olyan cukrászati újdonságokkal találkozhatni, mint például a francia eredetű Hantás Flóra – és a Kossuth Lajos utcai egységet, az egyedüli helyet, ahol az Elemér 80. születésnapjára megkomponált E80 tortához hozzá lehet férni, és ahol egész évben lehet bejglit kapni. Olga három lánya közül Flórából és Augusztából lett cukrász – ők tehát most a jövő zálogai –, Franciska a cég jogi ügyeivel foglalkozik.
A látogató Auguszték tárgykultúrájából is kap némi ízelítőt, megszemlélhető többek között néhány elegáns porcelán kiegészítő, régebbi és újabb desszertesdobozok, látható több míves süteményfogó csipesz, több ódon és újabb keletű csomagolópapír és persze számos nyálcsordító menüsor.
FOTÓK A KIÁLLÍTÁSRÓL:
.JPG)
.JPG)
Az Auguszt család családi archívumaAz örökölt szakmában is bőven megállta a helyét, a cukrászatot összekötötte egy teasüteménygyárral (ilyen édességet addig nem készített hazai üzem), majd még két újabb boltot nyitott a Krisztinavárosban, utóbb pedig egy nyári helyiséget (pavillon) a Hidegkúti úton. Az első világháborúban ő volt a hadsereg hivatalos csokoládébeszállítója, de egyszer fent, egyszer lent: a Tanácsköztársaság minden szempontból felejthetetlen napjaiban csupán üzletvezetőként működhetett közre államosított üzletében, egy népbiztos simogató keze alatt.
Miután az élet visszatért a maga régi kerékvágásába, József szállodát vett Abbáziában (Opatija), később gyümölcsöst a zavartalan mandulaellátás érdekében: jó ötlet volt, mert jött a második világháború a maga rettentő élelmiszerhiányával, de mandulatej volt bőven, abból csináltak uzsonnakávét, egészen addig, amíg az Attila úti üzletet szét nem bombázták.
Lisszabontól Taktaszadáig
Az Auguszt család családi archívuma József 1948-ban halt meg, a stafétát Elemér fia vette át, aki a harmincas években Haueréknél, majd a lisszaboni Garrett cukrászdában szerzett gyakorlatot. Rendkívüli kézügyességgel megformált karamellás rózsái akkora sikert arattak a portugálok köreiben, hogy Auguszt készítményeit (magyar) nemzetiszín szalaggal díszítve szervírozták. 1942-ben, a londoni Dorchester hotelből tér vissza, ámbár majdnem egyenesen a frontra. 1947-ben végre összeházasodott szíve régi választottjával, Olgával, akitől három gyereke született: Anna, Olga és József. De megint nem örülhetett sokáig: üzletét 1951-ben államosították – ebből lett az ugyancsak szép karriert befutó Déryné cukrászda –, ráadásul ugyanabban az évben az egész családot kitelepítették, Taktaszadára, egyetlen szobába.
A vér azonban nem válik vízzé: a családi emlékezet szerint karácsony előtt két kiló cukor fejében egy kiló szépen csomagolt szaloncukorral örvendeztették meg a falubelieket. 1953-ban szabadultak. Elemér 1957-ben kapott szocialista iparengedélyt, ekkor nyitotta meg híres Fény utcai üzletét, a kofák és a vásárlók nagy örömére, akik nem voltak restek sorba állni pompás habos kávéjáért.
A majdnem eredeti kuglóf
A negyedik generáció férfi reprezentánsa, József az 1970-es években továbbfejlesztette és kicsinosította a Fény utcai boltot. Az Auguszt ekkortájt hetvenféle édességgel és háromféle pogácsával kápráztatta el a nagyérdeműt, sőt, újra elkezdte árulni a régi cukrászda ikonikus delikátját, a jó öreg kuglófot – az eredeti recept ugyan elveszett, de addig kísérleteztek, amíg ki nem jött egy ahhoz méltó másolat.
Az Auguszt család családi archívumaA nővér, Auguszt Olga 1992-ben mestervizsgázott. Az édesszájú publikum többek között a farkasréti Pavilont köszönheti neki – ahol olyan cukrászati újdonságokkal találkozhatni, mint például a francia eredetű Hantás Flóra – és a Kossuth Lajos utcai egységet, az egyedüli helyet, ahol az Elemér 80. születésnapjára megkomponált E80 tortához hozzá lehet férni, és ahol egész évben lehet bejglit kapni. Olga három lánya közül Flórából és Augusztából lett cukrász – ők tehát most a jövő zálogai –, Franciska a cég jogi ügyeivel foglalkozik.
A látogató Auguszték tárgykultúrájából is kap némi ízelítőt, megszemlélhető többek között néhány elegáns porcelán kiegészítő, régebbi és újabb desszertesdobozok, látható több míves süteményfogó csipesz, több ódon és újabb keletű csomagolópapír és persze számos nyálcsordító menüsor.
Bárkay Tamás| NOL| 2014. február 28.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése