1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaeum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)
Article and photo copying is prohibited

2014. augusztus 24., vasárnap

KÉPEK MÚLT IDŐBEN No1.


 Holdvilág utca eleje az 1930-as évek-ben
 és 1934-ben a bontás során...


Tabán híres halvacsorás vendéglőse, a nevezetes Albecker kezdetben szatócs volt a girbe -gurba Holdvilág utcában ,dohánytőzsdével is foglalkozott, majd átnyergelt a vendéglátó szakmára.A századfordulóig kilenc évet húzott le a Holdvilág u 7-ben, majd kibérelte a Hullám u 15-öt ahol is komoly forgalmú kerthelyiséges vendéglőt vezetett egészen 1907-ig. Ekkor nyugdíjba vonult,leányát férjhez adta  Schreil Győzőhöz, aki friss lendülettel vitte tovább a boltot a már jól csengő Albecker név alatt. A későbbi  híres Albecker vendéglőben a Kereszt tér 4 alatt a névadó már csak mint népszerűségét élvező nyugdíjas családfő szerepelt. 

1934-ben leginkább a Holdvilág u 14-et festik, mielőtt lebontanák


Várkert rakpart 2, Fiume szálloda 1899-ben, benne Reinprecht Alajops vendéglőjével

A Bethlen udvar tömbje,Árok u-i frontján  vendéglővel 1928 után


 Borízű csendélet szanaszét ténfergő és heverő borisszákkal egy tabáni bormérés udvarán 1900 előtt.Bormérés leginkább Óbudán és aTabánban fordult elő, 1890 után egyre ritkábban ,köszönhetően a filoxérajárványnak (1875-97) és a szigorú bortörvénynek (1893) Ez utóbbi megtiltotta a bor pancsolását, ami abból állt,hogy cukrosvízzel öntötték fel a már kipréselt szőlőtörkölyt és így alacsony alkoholtartalmú de eladható hamis bort kreáltak.Ezt hívták vizimiskának,csigernek,kapásbornak.1908-ban újabb még szigorúbb bortörvény lépett életbe, a saját jogon történő bormérés gyakorlatilag megszünt, s csak az igazolt eredetű borok forgalmazói maradtak talpon.

A Tabán leghíresebb bormérése volt a Görög és Fehérsas u sarkán a Mély Pince, politikai és irodalmi hírességek tanyája. Kocsmárosai mesterei voltak szakmájuknak,sokszor közéleti szerepet is vállaltak. Adamsky József ,aki az 1880-as évek elején vezette a boltot,
pl  az I.kerületi bíróság esküdtje volt,(csakúgy, mint az első ismert tulaj az 1790-es években a rác Pjotr Nesztorovics) elnöke a Tabáni Hajós Temetkezési és Önsegélyező Egyletnek.Később áttette székhelyét a Budaörsi útra, majd bornagykereskedő lett.De az utolsó egyben leghíresebb bérlő, Krausz Lipót is értett a szakmájához,vendéglős-borkereskedő családból származott .Miután megjárta a világháború poklát a román fronton, 45 évesen kezdett bele a tabáni üzletbe, komoly szakmai múlttal a háta mögött és a háború utáni politikai és gazdasági bajokkal terhelt időszakban virágoztatta fel kocsmáját felkutatva  az ügy érdekében a legjobb alföldi és csopaki borokat.
 1933 telén készült fotó a már félig lebontott Virág B u-val, a jobbboldali kávémérés helyén kialakított bontási irodával

1898 óta  működő vendéglő,amely az utolsó 20 évben Major vendéglőként híresült el



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése