Holnap bezárják
a Tabánban a 400 éves
Mélypincét
Megszűnnek a tabáni kiskocsmák
— Az Est tudósítójától —
Ez aztán az igazi »leépítés«, ami most a tabáni kis uccákban történik. Vannak uccák, amelyeket egészen kilakoltattak már, vannak házak, amelyekből már csak néhány tégla áll. Elbúcsúzhatunk a tabáni kocsmáktól is.
Hétfőn reggel megszűnik a »Mélypince, hogy a város másik oldalán kezdje meg második életét Nemsokára követi a Mélypincét a többi.
A kivégzés előtt álló tabáni kocsmáknál húcsúlátogatást tettünk. Krausz Poldi bácsihoz, a Mélypince híres gazdájához mentünk először. Poldi bácsi szomorú. Azt mondja fél Pesttől, egészen más világ vau odaát«. Egy erzsébetvárosi vendéglőt vett át, de az persze nem lesz már — »Mélypince«.
— A »Mélypince« megszűnik a. Tabánnal együtt.Bródy Sándor,
Krúdy Gyula tanyája
Kár érte. Érdekes furcsa hely volt írók, újságírók, színészek kocsmája. Egy időben sok politikus is járt a »Mélypince« keskeny udvarába. A legkitartóbb vendégek közé- tartozott Bródy Sándor, A közelben lakott, a Rudasfürdö egyik fehérre meszelt szobájában; éjszaka, mielőtt hazament, mindig betért a »Mélypincéhez. Élete dolgait Poldi bácsival szerette megbeszélni. Szalonnát evett, könnyű bort ivott hozzá. Utolsó estéjét is a »Mély pincében töltötte, mielőtt nagybetegen bevitték a szanatóriumba.
Krúdy Gyula volt a »Mélypince« másik nagy törzsvendége. Krúdy mulatozásainak végén mindig a »Mélypincé«-ben kötött ki Előfordult hogy elálmosodott a magányos iddogálásban, akkor Poldi bácsi meghívta egy kis alvásra is. A fehérhajú kocsmáros saját ágyát vetette meg az írónak.
Nagy vendégkönyvben őrzi Poldi báesi vendégei aláírását.
Szép Ernő verset' írt a könyvbe:
A derék Krausz Poldi,
Olyan magyar, mint Toldi,
Jocó cigány emléke
Festők rajzoltak a könyvbe, muzsikusok
néhány sornyi kótát írtak bele.
Kenyerét veszti a Kereszt téri Albecker- vendéglő megszűnésével a lekisérő ember. ősszel, télen, kora tavasszal lámpával állt a lekísérő a kocsma ajtaja előtt, várta a távozó vendégeket. Azokat, akik gyalog akartak lemenni, a rosszul világított zeg-
zugos uccák között, a lekísérő kísérte le. Erre többé nem lesz szükség, a Tabánt rendezni fogják, mindenütt ívlámpák világítanak majd, nem fog senki megbotlani a hepehupás tabáni járdán.
Emlékkönyvben betű, rajz és kótafejek dicsérik a »Mélypincét.
Sok szó esik ezeken a napokon egy öreg cigányról, Jocórót, aki híres alakja volt régebben a Tabánnak. A »Mélypincé-ben játszott évtizedeken át. Az volt a nevezetessége, hogy szívesebben muzsikált ingyen íróknak, mint pénzért másoknak. Amikor meghalt, kötetnyi cikk, nekrológ jelent meg róla. Emlékét azzal őrizte meg a »Mélypince, hogy azóta is csak egy szál cigány játszhatott ott.
Külföldi lapokat mutat Poldi bácsi. Képek, cikkek a »Mélypincé-ről. A városnál is bemutatta ezeket. Hivatkozott arra, hogy a »Mélypince« idegenforgalmi szempontból is fontos, amellett épülete műemlék, hiszen 1549-böl származik. Hiába, nem nyilvánították műemléknek, a többszáz- éves házat a többi tabáni házzal együtt halálra ítélték. Hétfőn kirámolják az asztalokat, székeket s mire a stráfkocsik elindulnak a hídon át Pest felé, már dolgozni fognak a csákányok,
A „Kakuk“ előkelő vendégei
Nemsokára költözik a »Kakuk is. Híres, magyar szobája, amelynek mester- gerendáján sárga kukoricacsövek függnek, kissé távolabbra kerül. Itt nem bánatos «önki. Talán azért, inert csak hat -esztendő óta állt fenn itt a »Kakukt, Igaz, hogy a hat esztendő alatt kevés olyan előkelő külföldi járt Budapesten, aki meg ne fordult Volna a »Kakuk-ban. A vendégkönyvben megtalálni Gusztáv Adolf svéd királyi herceg, Sauerwein híres francia újságíró, Olga Csehova ée Harold Lloyd filmnagyságok alárását. Most is gyakran állnak meg az idegenforgalmi autókárok, hozzák az idegeneket, hogy a »Kakuk-ban megismerjék az igazi magyar kocsma tipusát.
Avar Mihály Kereszt uccai híres vendéglője is költözik nemsokára. Kicsit feljebb megy a Csend uccába. Az étlapokon már külön rózsaszínű cédula figyelmezteti a vendégeket, hogy hurcolkodás lesz.
Ép itt van a budai kucséber. Hát vele mi lesz! A kucséberek nem szeretnek átjönni a hídon.
— Nem is megyünk Pestre, — mondja — Marad még Budán elég kocsma, majd azokba járunk.
(Egyébként azonnal panaszkodni kezd arról, hogy nagyon megromlott az iparuk Az emberek nem játszanak ma már a kucsébernól, »Nincs is új kucsáber. Mi vagyunk még a régiek, ki bolond erre a pályára jönni !«)
Búcsúzik a sramli is
Bagyikné híres kocsmája megszűnt már itt. Bagyikné elköltözött. Másutt főzi a jó halpaprikást. Albecker a Kereszt téren még nyitva van, de csak napok, vagy hetek kérdése, mikor szalad le a redőny az Albecker-vendéglő ajtaja előtt. Van valaki aki nem ismeri a sramli-zenekart, amely az Albeckemél játszik? A sramli is búcsúzik a Tabántól, télen már más helyiségben éneklik német, magyar vidám strófáikat
Kenyerét veszti a Kereszt téri Albecker- vendéglő megszűnésével a lekisérő ember. ősszel, télen, kora'tavasszal lámpával állt a lekísérő a kocsma ajtaja előtt, várta a távozó vendégeket. Azokat, akik gyalog akartak lemenni, a rosszul világított
zegzugos uccák között, a lekísérő kísérte le. Erre többé nem lesz szükség, a Tabánt rendezni fogják, mindenütt ívlámpák világítanak majd, nem fog senki megbotlani a hepehupás tabáni járdán.
L. T.
Mélypincét
Megszűnnek a tabáni kiskocsmák
— Az Est tudósítójától —
Ez aztán az igazi »leépítés«, ami most a tabáni kis uccákban történik. Vannak uccák, amelyeket egészen kilakoltattak már, vannak házak, amelyekből már csak néhány tégla áll. Elbúcsúzhatunk a tabáni kocsmáktól is.
Hétfőn reggel megszűnik a »Mélypince, hogy a város másik oldalán kezdje meg második életét Nemsokára követi a Mélypincét a többi.
A kivégzés előtt álló tabáni kocsmáknál húcsúlátogatást tettünk. Krausz Poldi bácsihoz, a Mélypince híres gazdájához mentünk először. Poldi bácsi szomorú. Azt mondja fél Pesttől, egészen más világ vau odaát«. Egy erzsébetvárosi vendéglőt vett át, de az persze nem lesz már — »Mélypince«.
— A »Mélypince« megszűnik a. Tabánnal együtt.Bródy Sándor,
Krúdy Gyula tanyája
Kár érte. Érdekes furcsa hely volt írók, újságírók, színészek kocsmája. Egy időben sok politikus is járt a »Mélypince« keskeny udvarába. A legkitartóbb vendégek közé- tartozott Bródy Sándor, A közelben lakott, a Rudasfürdö egyik fehérre meszelt szobájában; éjszaka, mielőtt hazament, mindig betért a »Mélypincéhez. Élete dolgait Poldi bácsival szerette megbeszélni. Szalonnát evett, könnyű bort ivott hozzá. Utolsó estéjét is a »Mély pincében töltötte, mielőtt nagybetegen bevitték a szanatóriumba.
Krúdy Gyula volt a »Mélypince« másik nagy törzsvendége. Krúdy mulatozásainak végén mindig a »Mélypincé«-ben kötött ki Előfordult hogy elálmosodott a magányos iddogálásban, akkor Poldi bácsi meghívta egy kis alvásra is. A fehérhajú kocsmáros saját ágyát vetette meg az írónak.
Nagy vendégkönyvben őrzi Poldi báesi vendégei aláírását.
Szép Ernő verset' írt a könyvbe:
A derék Krausz Poldi,
Olyan magyar, mint Toldi,
Jocó cigány emléke
Festők rajzoltak a könyvbe, muzsikusok
néhány sornyi kótát írtak bele.
Kenyerét veszti a Kereszt téri Albecker- vendéglő megszűnésével a lekisérő ember. ősszel, télen, kora tavasszal lámpával állt a lekísérő a kocsma ajtaja előtt, várta a távozó vendégeket. Azokat, akik gyalog akartak lemenni, a rosszul világított zeg-
zugos uccák között, a lekísérő kísérte le. Erre többé nem lesz szükség, a Tabánt rendezni fogják, mindenütt ívlámpák világítanak majd, nem fog senki megbotlani a hepehupás tabáni járdán.
Emlékkönyvben betű, rajz és kótafejek dicsérik a »Mélypincét.
Sok szó esik ezeken a napokon egy öreg cigányról, Jocórót, aki híres alakja volt régebben a Tabánnak. A »Mélypincé-ben játszott évtizedeken át. Az volt a nevezetessége, hogy szívesebben muzsikált ingyen íróknak, mint pénzért másoknak. Amikor meghalt, kötetnyi cikk, nekrológ jelent meg róla. Emlékét azzal őrizte meg a »Mélypince, hogy azóta is csak egy szál cigány játszhatott ott.
Külföldi lapokat mutat Poldi bácsi. Képek, cikkek a »Mélypincé-ről. A városnál is bemutatta ezeket. Hivatkozott arra, hogy a »Mélypince« idegenforgalmi szempontból is fontos, amellett épülete műemlék, hiszen 1549-böl származik. Hiába, nem nyilvánították műemléknek, a többszáz- éves házat a többi tabáni házzal együtt halálra ítélték. Hétfőn kirámolják az asztalokat, székeket s mire a stráfkocsik elindulnak a hídon át Pest felé, már dolgozni fognak a csákányok,
A „Kakuk“ előkelő vendégei
Nemsokára költözik a »Kakuk is. Híres, magyar szobája, amelynek mester- gerendáján sárga kukoricacsövek függnek, kissé távolabbra kerül. Itt nem bánatos «önki. Talán azért, inert csak hat -esztendő óta állt fenn itt a »Kakukt, Igaz, hogy a hat esztendő alatt kevés olyan előkelő külföldi járt Budapesten, aki meg ne fordult Volna a »Kakuk-ban. A vendégkönyvben megtalálni Gusztáv Adolf svéd királyi herceg, Sauerwein híres francia újságíró, Olga Csehova ée Harold Lloyd filmnagyságok alárását. Most is gyakran állnak meg az idegenforgalmi autókárok, hozzák az idegeneket, hogy a »Kakuk-ban megismerjék az igazi magyar kocsma tipusát.
Avar Mihály Kereszt uccai híres vendéglője is költözik nemsokára. Kicsit feljebb megy a Csend uccába. Az étlapokon már külön rózsaszínű cédula figyelmezteti a vendégeket, hogy hurcolkodás lesz.
Ép itt van a budai kucséber. Hát vele mi lesz! A kucséberek nem szeretnek átjönni a hídon.
— Nem is megyünk Pestre, — mondja — Marad még Budán elég kocsma, majd azokba járunk.
(Egyébként azonnal panaszkodni kezd arról, hogy nagyon megromlott az iparuk Az emberek nem játszanak ma már a kucsébernól, »Nincs is új kucsáber. Mi vagyunk még a régiek, ki bolond erre a pályára jönni !«)
Búcsúzik a sramli is
Bagyikné híres kocsmája megszűnt már itt. Bagyikné elköltözött. Másutt főzi a jó halpaprikást. Albecker a Kereszt téren még nyitva van, de csak napok, vagy hetek kérdése, mikor szalad le a redőny az Albecker-vendéglő ajtaja előtt. Van valaki aki nem ismeri a sramli-zenekart, amely az Albeckemél játszik? A sramli is búcsúzik a Tabántól, télen már más helyiségben éneklik német, magyar vidám strófáikat
Kenyerét veszti a Kereszt téri Albecker- vendéglő megszűnésével a lekisérő ember. ősszel, télen, kora'tavasszal lámpával állt a lekísérő a kocsma ajtaja előtt, várta a távozó vendégeket. Azokat, akik gyalog akartak lemenni, a rosszul világított
zegzugos uccák között, a lekísérő kísérte le. Erre többé nem lesz szükség, a Tabánt rendezni fogják, mindenütt ívlámpák világítanak majd, nem fog senki megbotlani a hepehupás tabáni járdán.
L. T.
Az utolsó nap estéje
A prímás még hűzza ,de háttérben pakolnak
Mulassünk még utoljára
Emeljük poharunk egy jobb világra
Azt húzd a fülembe, hogy lesz még tavasz ,lesz még nyár...
Sír a hegedű...
Albecker kapuja esti megvilágításban..
A Mélypince utolsó éjszakája- hétfőtől már "bontási iroda"
Az Est 1933 október 1
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése