1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaeum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)
Article and photo copying is prohibited

2019. március 30., szombat

MÚZEUMA VAN A TABÁNNAK 5/3 harmadik rész

Feljegyzések az ősrégi Tabánról

EGY MŰEMLÉK ÉLETE ÉS HALÁLA -BUDAPEST

  - Ősi városrész a Tabán, elmúlt már 900 esztendős. 

      Dokumentumait, az elődöktől ránk maradt vándorkönyveket, obsitosleveleket, templomi írásokat, korabeli útleírásokat mégsem őrzi múzeum. Hivatalosan nem. Tabánnak azonban mégiscsak van múzeuma. Bátran nevezhetjük annak Fischer Árpád helytörténész Krisztina téri otthonát, a faltól-falig, mennyezettől a padlóig, könyvektől, levelektől, térképektől roskadozó polcok sorát.

Itt telepedtek meg őseim sok száz esztendővel ezelőtt, s családunkban apáról fiúra szálló szokás a hagyományok őrzése, a tabáni emlékek gyűjtése — mondja Fischer Árpád. —
Néhány olyan dokumentumra tettem szert az utóbbi években jómagam is, amely még a Széchényi Könyvtár vagy a Levéltár gyűjteményéből is hiányzik. Féltett kincsem az az 1733-ban kiadott bőrkötésű vékonyka könyv, amely Budáról szól, a fürdővárosról, a templomokról és a korabeli iparosokról. Vánossy Ferenc polgármester írta, s a könyvecske 1766-ban került Gyulai Sámuelhez, aki Buda főparancsnoka volt. Nehéz kijelenteni, hogy bármelyik dokumentum különösképpen a szívemhez nőtt volna, hisz egyformán féltem mindegyiket. Az 1836-ból fennmaradt Vándorkönyv például megőrizte az utókornak, hogy Szutrell Alexander könyvkötő merre járt vándorúton, még szülőhelyére, Buda városába visszajutva, mesterként két üzletet is nyithatott. Bécs, München, Linz, Augsburg, Ulm, Erfurt, Mains voltak a fő állomásai. Érdekes, hogy az általa alapított 'üzletek egyike még most is nyitva állt, a mai Petőfi Sándor utcában, a Belvárosban


A gyűjtemény 1760-ból fennmaradt térképén jól látszik, hogy Pesten szántók, a Tabánban,, Krisztinavárosban, Óbudán azonban már takaros kis házak, forgalmasabb főutak, sok-sok vendéglő és fürdő volt. A környező dimbes-dombos vidéken pedig végeláthatatlan szőlőtáblák, egészen az erdővel borított hegyekig. Binder Fülöp metszete a korabeli Budáról, egyedülálló érték.

A lelkes lokálpatrióta Fischer Árpád számon tartja az őstabáni családokat, a Blinzingereket, a Horváthokat, a Bos- nyákovicsokat s huszonhat esztendővel ezelőtt néhány lelkes baráttal megalapította a Tabáni Barátok Körét. Azóta minden esztendőben találkoznak, november 30-án, hogy fehér asztal mellett — idén az Alba Regia étteremben — cseréljék ki vagy avassák be egymást a legújabb tabáni, vagy ősbudai dokumentumok rejtelmébe. Legtöbbjük mégis csak arra kiváncsi, hogy mit sikerült a kutatónak felderítenie az ősi jellegét már alig-alig őrző városnegyedről.




Amerikai Magyar Népszava, 1981. január-június (82. évfolyam, 2-26. szám)1981-04-03 / 14. szám

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése