2016. június 6., hétfő
2016. június 5., vasárnap
2016. június 3., péntek
FORRÁS TABÁN ANNO(részben). BUDAPEST LEGKESKENYEBB HÁZA
Ismeretlen Budapest:
A város legkeskenyebb,
alig nyolc lépés széles háza
Vincze Miklós
A Dunakorzón sétálva, vagy a rakpartokon elsuhanva szemet szúrhat az Erzsébet híd budai hídfőjénél álló furcsa háztömb, mely többek közt a város legkeskenyebb házát is magában foglalja.A mai Erzsébet híd budai hídfőjétől néhány lépésre álló, a Dunára néző háztömb egykor a művészek által sűrűn látogatott Tabán szélét jelentette, ma viszont a hídról levezető óriási felüljáró és a nyüzsgő alsó rakpart miatt önszántából csak elég kevés ember indul errefelé sétálni, hiába a Gellérthegy közelsége.Ma ennek a furcsa, számos építészeti stílus jegyeit mutató tömbnek a legdíszesebb épületét, a Várkert rakpart 16.-ot vesszük szemügyre.
Fotó: Vincze Miklós/24.hu
Az 1811-ben Kastl Gottlieb sváb üveges számára id. Dankó József épült kétszintes ház a millenniumig állt ellen a város fejlődésének.
Ekkor lebontották, helyét pedig Weinréb Fülöp és Spiegel Frigyes egy leginkább a Hanza-városok, vagy épp Amszerdam épületeire emlékeztető neogótikus bérháza foglalta el.A szatócs testvérpár, Mandl Manó és Mandl Ármin megrendelésére 1898-ben elkészült kéthomlokzatos, furcsa ház 6,2 méteres Várkert rakparti, illetve 5,5 méteres Döbrentei utcai szélességével a budai oldal legkeskenyebbje.
Fotó: Vincze Miklós/24.hu
Az épület végignézhette az Erzsébet híd építését, sőt, nagyobb sérülés nélkül túlélte Budapest ostromát is
Az Erzsébet híd balparti oldalnyílásának áthidalására szolgáló vasszerkezet szerelése, 1900 Tetőtere a harmincas évek folyamán Marafkó Ferenc építőmester tervei alapján épült be, így a ház ma tíz lakást rejt.
Fotó: Vincze Miklós/24.hu
A szamárhátíves bejárat és az ablakok kovácsoltvas díszei
Fotó: Vincze Miklós/24.hu
Második emeleti kőerkélye felett még ma is látszik az építtető Mandlékra utaló M betű
Fotó: Vincze Miklós/24.hu
2013 januárjában a Lásd Budapestet bloggere belülről is körbenézhetett a házban, és lefotózta az apró, lichthof méretű belső udvart, valamint a lépcsőházat is:
Itt élt gróf Leiningen-Westerburg Ármin, az aradi vértanúk egyikének fia (aki jó eséllyel apja hírnevének köszönhetően lett az Óbecse-Újvidék-Titeli Helyiérdekű Vasút Rt. alelnöke), édesanyja – az 1854-ben gróf Bethlen Józsefhez nőül ment – gróf Bethlen Józsefné, valamint Tardos Krenner Viktor (1866-1927) festőművész, a Képzőművészeti Iskola tanára (1903-1924), aki Lotz Károly és Székely Bertalan mellett tökéletesítette a tudását.
Tehetségét jórészt épületek belső tereinek fali, illetve mennyezeti freskóival bizonyította – műveivel az Országház ebédlőjében, a Pannonhalmai Főapátság millenniumi emlékmű kápolnájában, a Vígszínház mennyezetén, a gyöngyösi Szent Bertalan-templomban, az egri székesegyházban, illetve a Ferenciek terén álló ferences templomban találkozhatunk.
A ferences templom egyik mennyezetI freskója
A Döbrentei utcai oldal üzlethelyiségét a húszas években a nagybányai és szolnoki művésztelepen fejlődött Mátrai Vilmos festő (1877-193?) bérelte, aki főként szép tájakat és múlandó tabáni pillanatokat örökített meg, de a Mintarajziskola és Rajztanárképző tanáraként művészek egész sorának egyengette az útját, sőt, műtermében néha kiállításokat is szervezett.
Az épület az utcáról nézve szép állapotú, és ez jórészt a beltérről is elmondható, köszönhetően az összetartó lakóközösségnek. Reméljük, ez az állapot még sokáig fennmarad, és a hasonlóan kivételes, de rosszabb állapotú lakóházak is egyszer majd újra régi fényükben ragyognak majd.
Fotók és információk: FSZEK, Budapest Főváros Levéltára, XV.17.d.329-6243., Lásd Budapestet, Tabán Anno, Pintér Aukciósház
forrás: 24.hu
A város legkeskenyebb,
alig nyolc lépés széles háza
Vincze Miklós
A Dunakorzón sétálva, vagy a rakpartokon elsuhanva szemet szúrhat az Erzsébet híd budai hídfőjénél álló furcsa háztömb, mely többek közt a város legkeskenyebb házát is magában foglalja.A mai Erzsébet híd budai hídfőjétől néhány lépésre álló, a Dunára néző háztömb egykor a művészek által sűrűn látogatott Tabán szélét jelentette, ma viszont a hídról levezető óriási felüljáró és a nyüzsgő alsó rakpart miatt önszántából csak elég kevés ember indul errefelé sétálni, hiába a Gellérthegy közelsége.Ma ennek a furcsa, számos építészeti stílus jegyeit mutató tömbnek a legdíszesebb épületét, a Várkert rakpart 16.-ot vesszük szemügyre.
Fotó: Vincze Miklós/24.hu
Az 1811-ben Kastl Gottlieb sváb üveges számára id. Dankó József épült kétszintes ház a millenniumig állt ellen a város fejlődésének.
Ekkor lebontották, helyét pedig Weinréb Fülöp és Spiegel Frigyes egy leginkább a Hanza-városok, vagy épp Amszerdam épületeire emlékeztető neogótikus bérháza foglalta el.A szatócs testvérpár, Mandl Manó és Mandl Ármin megrendelésére 1898-ben elkészült kéthomlokzatos, furcsa ház 6,2 méteres Várkert rakparti, illetve 5,5 méteres Döbrentei utcai szélességével a budai oldal legkeskenyebbje.
Fotó: Vincze Miklós/24.hu
Az épület végignézhette az Erzsébet híd építését, sőt, nagyobb sérülés nélkül túlélte Budapest ostromát is
Az Erzsébet híd balparti oldalnyílásának áthidalására szolgáló vasszerkezet szerelése, 1900 Tetőtere a harmincas évek folyamán Marafkó Ferenc építőmester tervei alapján épült be, így a ház ma tíz lakást rejt.
Fotó: Vincze Miklós/24.hu
A szamárhátíves bejárat és az ablakok kovácsoltvas díszei
Fotó: Vincze Miklós/24.hu
Második emeleti kőerkélye felett még ma is látszik az építtető Mandlékra utaló M betű
Fotó: Vincze Miklós/24.hu
2013 januárjában a Lásd Budapestet bloggere belülről is körbenézhetett a házban, és lefotózta az apró, lichthof méretű belső udvart, valamint a lépcsőházat is:
Itt élt gróf Leiningen-Westerburg Ármin, az aradi vértanúk egyikének fia (aki jó eséllyel apja hírnevének köszönhetően lett az Óbecse-Újvidék-Titeli Helyiérdekű Vasút Rt. alelnöke), édesanyja – az 1854-ben gróf Bethlen Józsefhez nőül ment – gróf Bethlen Józsefné, valamint Tardos Krenner Viktor (1866-1927) festőművész, a Képzőművészeti Iskola tanára (1903-1924), aki Lotz Károly és Székely Bertalan mellett tökéletesítette a tudását.
Tehetségét jórészt épületek belső tereinek fali, illetve mennyezeti freskóival bizonyította – műveivel az Országház ebédlőjében, a Pannonhalmai Főapátság millenniumi emlékmű kápolnájában, a Vígszínház mennyezetén, a gyöngyösi Szent Bertalan-templomban, az egri székesegyházban, illetve a Ferenciek terén álló ferences templomban találkozhatunk.
A ferences templom egyik mennyezetI freskója
A Döbrentei utcai oldal üzlethelyiségét a húszas években a nagybányai és szolnoki művésztelepen fejlődött Mátrai Vilmos festő (1877-193?) bérelte, aki főként szép tájakat és múlandó tabáni pillanatokat örökített meg, de a Mintarajziskola és Rajztanárképző tanáraként művészek egész sorának egyengette az útját, sőt, műtermében néha kiállításokat is szervezett.
Az épület az utcáról nézve szép állapotú, és ez jórészt a beltérről is elmondható, köszönhetően az összetartó lakóközösségnek. Reméljük, ez az állapot még sokáig fennmarad, és a hasonlóan kivételes, de rosszabb állapotú lakóházak is egyszer majd újra régi fényükben ragyognak majd.
Fotók és információk: FSZEK, Budapest Főváros Levéltára, XV.17.d.329-6243., Lásd Budapestet, Tabán Anno, Pintér Aukciósház
forrás: 24.hu
2016. május 26., csütörtök
KI VOLT SZENT DEMETER?
Szent Demeter a magyar Szent Koronán
Ki volt szent Demeter ? Nekünk elsősorban az 1949-ben lebontott tabáni ortodox templom névadója.
Kisztus után 270-ben született és 306 körül halt vértanú halált a mai thesszaloniki egyik arénájában.
Tisztelete
Egyháza Görög ortodox egyház
Tisztelik Római katolikus egyház
Ortodox kereszténység
Ókeleti egyházak
Ünnepnapja október 26.
Szaloniki Szent Demeter (Sirmium (Szávaszentdemeter), 270k. – Thesszaloniké, †304/306 k.) vértanú, az ortodox egyházegyik legtiszteltebb szentje.A keresztényüldöző Maximianus keletrómai társcsászár parancsára halt vértanúhalált Thesszaloniké (ma: Szaloniki) városában, amelynek védőszentje lett.
Tisztelete
Egyháza Görög ortodox egyház
Tisztelik Római katolikus egyház
Ortodox kereszténység
Ókeleti egyházak
Ünnepnapja október 26.
Szaloniki Szent Demeter (Sirmium (Szávaszentdemeter), 270k. – Thesszaloniké, †304/306 k.) vértanú, az ortodox egyházegyik legtiszteltebb szentje.A keresztényüldöző Maximianus keletrómai társcsászár parancsára halt vértanúhalált Thesszaloniké (ma: Szaloniki) városában, amelynek védőszentje lett.
Kivégzésének oka az volt, hogy föld alatti börtönében megtérítette Nesztor gladiátort, aki az arénában így megerősödve legyőzte a császár kedvenc bajnokát, Lyaeust.
A hívek védelmezőjének tekintik, és karddal, pajzzsal ábrázolják. Hazai tiszteletét jelzi, hogy a Szent Koronán is szerepel.
A szegedi Dömötör-torony, az egykori Szent Demeter-templom tornya róla kapta a nevét. Szerbek látogatta temploma 1949-ig állt Budapesten, a Tabánban is.
A tabáni ortodox templom 1900 körül
A lebombázott rác templom 1949 előtt
A rác templom nemrég felállított emlékműve a Döbrentei téren
A nevét viseli Domoszló 700 éves temploma.
A szent ünnepét október 26-án tartják. Régebben juhászújévnek nevezték e napot, mert a jószágokat ekkor hajtották haza, és a pásztorokkal ekkor újították meg a szerződéseket.
Források[szerkesztés]
• Magyar néprajzi lexikon I. (A–E). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977. 606. o. ISBN 963-05-1286-6
;WIKIPÉDIA
A szegedi Dömötör-torony, az egykori Szent Demeter-templom tornya róla kapta a nevét. Szerbek látogatta temploma 1949-ig állt Budapesten, a Tabánban is.
A tabáni ortodox templom 1900 körül
A lebombázott rác templom 1949 előtt
A rác templom nemrég felállított emlékműve a Döbrentei téren
A nevét viseli Domoszló 700 éves temploma.
A szent ünnepét október 26-án tartják. Régebben juhászújévnek nevezték e napot, mert a jószágokat ekkor hajtották haza, és a pásztorokkal ekkor újították meg a szerződéseket.
Források[szerkesztés]
• Magyar néprajzi lexikon I. (A–E). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977. 606. o. ISBN 963-05-1286-6
;WIKIPÉDIA
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)