A Tabán-Anno
ÚJ CIKKSOROZATA
Thaisz Elek, Budapest főkapitánya és a budapesti alvilág fantasztikus összeköttetései
Minden detektivregénynél izgalmasabb bűnügyek története Amikor Budapest volt a nemzetközi hamis- .kártyások, tolvajok és gyilkosok találkozóhelye Egy budapesti főkapitány sikerei, bűnei és különös szerelme:
Az osztrák rendőrség felszámolása
után, 1861 tavaszán került a főváros rendőr-főkapitányi székébe Thaisz Elek,
akinek tevékenységéről megoszlottak a korabeli vélemények. Míg egyértelműen a
főkapitány nevéhez fűződik ugyanis a polgári rendőrség megszervezése, önhatalmú
rendelkezéseivel – amelyek jórészt bukását is okozták – rendszeresen magára
vonta felettesei haragját.
Inkább csak politikai bűnösökre
vadászott, de a közbiztonsággal és a közönséges bűncselekményekkel alig
foglalkozott az osztrák császári rendőrség, melynek távozása után Podmaniczky
Jánost bízták meg a rendőrség újjászervezésével. A városi tanács 1848-ban
alkotott szabályzata alapján 1861-ben állították fel újra Pest rendőrségét,
amely városi önkormányzati alakulat volt és főkapitányául az év áprilisában
Thaisz Eleket választották meg. A főkapitányi hivatal tizenhárom fős
személyzete két hadnagyból, két biztosból, három térbiztosból, három
tűzfelügyelőből, egy tömlőctartó-tollnokból, egy írnokból és egy
házfelügyelőből állt. A poroszlók csákót, vörös zsinóros kék atillát, kék
magyar nadrágot és csizmát hordtak, fegyverzetük mindössze egy kardból állt, ami
a lovasoknál puskával egészült ki. A rendőrség a városi tanács szabályzata
alapján működött, amely kimondta, hogy a rendbiztosok a kapitányi hivatal
végrehajtó közegei, akik havi zsoldot, egyenruhát kaptak, és „kötelesek magukat
állandóan szolgálatban lévőknek tekinteni”. A szabályzat szerint feladatuk a
közönség törvény szerinti oltalmazása, nem pedig zaklatása volt. Feladatuk
ezenkívül az utcai rend, a biztonság és közerkölcsiség fenntartása, az
építkezések, a járművek, az ipar és a város rendjének biztosítása volt. Jelentéseiket
írásban kellett megtenniük, mégpedig híven, a valóságnak megfelelően. A
főkapitányság 1877 novemberétől a mai Kossuth Lajos utcában, egy tizenhét
helyiségből álló házban működött.
A közismerten erősen magyar érzelmű
Thaisz a korábbról itt maradt idegenektől, besúgóktól is igyekezett
megtisztítani a testületet, de az osztrák rendőrség által lefoglalt könyveket,
iratokat is visszaadta eredeti tulajdonosuknak, a néhai policia iratait pedig
egyszerűen szétszóratta. A főkapitány minden jó szándéka és igyekezete ellenére
a rendőrség kezdetleges állapota megakadályozta a bűnesetek nagy részének
felderítését, de emellett Thaisz önfejűsége sem járult hozzá népszerűségéhez. A
főkapitány ugyanis, a klasszikus táblabírói hagyományok szerint fütyült a formákra,
nem törődött szolgálati utasítással, helyhatósági szabályrendelettel, s a maga
módján, nemegyszer ugyancsak eredetien egyszerűsítette le a közigazgatást. A
hetvenes-nyolcvanas évekre egyre inkább elszaporodtak a felderítetlen, jelentős
bűnesetek. Thaisz Elek bukását közvetve végül két nevezetes bűntény, az
úgynevezett „postaláda-ügy” és az operaházi botrány okozta. Az előbbi nagy
értékű rablás, míg a másik egy hatalmas botrány volt az Operaház megnyitóján.
Egyiknél sem kerültek meg a tettesek, Tisza Kálmán, az akkori miniszterelnök
pedig I. Ferenc József nyomására szigorú vizsgálatot rendelt el a rendőrségnél.
A főkapitány néhány hét múlva, meg sem várva leváltását önként mondott le. A
főváros polgári rendőrségének megszervezője meghasonulva kolostorba vonult és
Máriabesenyőn, a kapucinusok rendházában halt meg éppen 125 éve
GAZSÓ RITA
2002. augusztus 29.,
Hamarosan.......
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése