RÉGI TABÁNI HÁZAK NYOMÁBAN

Az Uj Idők  1895 és 1949 között híres szépirodalmi ,művészeti és kritikai folyórat volt, a művelt polgárság mértékadó lapja.Ennek ellenére az alábbi írásban hemzsegnek  az akkortájt népszerű , de sokszor máig ható akaratlan , vagy szándékos ferdítése, tévedések (vastagon szedve)

RÉGI TABÁNI HÁZAK

Új Idők 1928 november 25

Régi tabáni házak. Török ház a Fehérsas-téren, melynek felső kis ablakai az egykori hárem felső kis ablakai voltak

Az amatőr fotografusoknak évtizedek óta elcsépelt témája a Tabán, amelynek zegzugos utcái, omladozó házai közt alig van már olyan motivum, amit nem örökítettek meg több-kevesebb művészi sikerrel. Ujabban aztán más szempontból beszéltek sokat a régi Buda ez ittfelejtett városrészéről s napirendre került a lebontásának a kérdése. Modern városban csakugyan alig képzelhető el, hogy megmaradjon a város szívében, az egyik legszebb helyen egy ilyen sötét külváros egészségtelen viskóival, piszkával, nyomorával, de a Tabán egyelőre mégis diadalmaskodott, tovább áll változatlanul a helyén s ki tudja, mikor terem elő az a sok millió, ami az eltüntetéséhez keltene.
De akár megunta az ember Tabánt, akár felháborodik a létezésén, nem szabad elfelejteni, hogy az élő multat találjuk meg benne s ha a históriai emlékeik után kutatunk utcáin, nagyon sok olyasmit fedezhetünk fel, amit érdemes megnézni s amiért talán kár is tenne, ha örökre eltűnne, mert nem tehet múzeumba átmenteni. Nem a szószerinti műemlékekre gondolunk -— Tabánban aránylag nagyon kevés ilyen akad, — hanem azokra a látszólag egészen jelentéktelen dolgokra, amikből első pillanatra nem is sejti a mai ember, hogy milyen érdekes históriai adatokat rejtenek magukban.
Összegyűjtöttünk néhány ilyen fényképet és adatot s azt hisszük, elég érdekesek lesznek és eléggé indokolttá teszik, hogy egyszer megint előhozakodunk tabáni fotográfiákkal. Nem is kell hozzájuk egyéb, mint hogy pár szóval megadjuk hozzájuk a magyarázatot.
A Tabán elnevezés tudvalevőleg török eredetű. Tabán talpat jelent, s a budai hegy lábánál elterülő külvárost nevezték el eképpen. Azóta sokszor elpusztult, leégett ez a városrész, még a mai nemzedék is emlékszik a Szarvas-tér táblájára, melyen azt olvastuk, hogy 

„Erzherzog Joseph rief aus der Asche 

her(József fóherceg romjaiból építtette újjá)

Régi tabáni házak. A Hadnagy-utca 14. számú háza, amelyben Casanova lakott budai tartózkodása alkalmával 

Azért mégis megmaradt a török világ emléke ma is néhány tabáni házban, ha ezek a házak szinte moderneknek látszanak is. Egy pár magasan tevő kis ablak árulja el, hogy valamikor hárem volt ezekben a házakban, mert tudvalevő, hogy a török háremablakok mind magasan, az utca felett valtak, hogy kívülről ne lehessen belátni. 

Régi tabáni házak. Ma is meglévő régi kirakatablak a Fehérsas-utcában (1928)

A tabáni háremablakok alatt már alacsony, európai ablakok, ajtók, boltajtók vannak, de imitt-amott változatlanul megvannak a hárem apró ablakai is, ma már mint padlásablakok.
Tabánban sok helyütt látunk boltíves ajtót az utcára. Néhol végkép befalazva, másutt ma is lelakatolt vasajtóval elzárva. Ezek a. bolthajtásos ajtók nyelvtörténeti adatot árulnak el
 Valamikor „üzlethelyiségek" voltak itt, sőt általában minden üzletnek ilyen volt a bejárata s innen eredt a „bolt" elnevezés. Tabánba kell elmenni, hogy az ember rájöjjön erre az apró érdekességre, pedig aligha jut sszébe máskülönben az; a kérdés, hogy miért hivjuk éppen boltnak a boltot.
Még egy ilyen szóeredet magyarázatát leljük meg Tabánban, még pedig a „kirakat"-ét. Amikor még nem voltak üveges portálok, redőnnyel lezárható „kirakatok", a boltos az egyik ablakába rakta ki minden reggel az áruit. Egy ilyen régi kirakat ma is teljes épségben megvan Tabánban. Két ajtószárny csukódik az ablakra, mely ma már egy lakószoba csipkefüggönyös ablaka s csak a kirakó deszka hiányzik, hová reggelenként kirakta a 'boltos a portékáit, hogy estére beszedje s bezárja rá a súlyos ajtókat.
A Fehérsas-tér közepén két és félméter magas, dísztelen kőoszlopot találunk, aminek első pillanatban semmi különös értelmét nem látjuk. 

Az 1853-ban a Fehérsas-téren felállított utolsó budai pellengér 

Ez Budapestnek egyetlen, még a helyén álló pellengérje,* melyet nem is olyan nagyon régen, 1853-ban állítottak fel itt. A pellengérre állítás büntetése már régen divatját multa. Szinte középkori emléknek véli a mai ember s íme, hetvenöt évvel ezelőtt még pellengért állítottak fel Budán. 

A pesti emberek szeretnek eljárni a budai korcsmákba s a Tabán egyik legkedveltebb helye volt sokáig az Albekker. Ma már nem Albekkeré a korcsma, de bizonyára sokan emlékeznek még rá s mindenki abban a tudatban ejtette ki a nevét, hogv az sváb név. Hát nem, az öreg Albekker török eredetű** volt. Eredeti török neve Albekr s ez svábosodott el az idők folyamán. Az őse nyilván itt maradt a török világból' s annyira dgyaurosodott, hogy ivadékai korcsmát nyitottak, bort mértek és ittak, megfelejtkezvén a próféta szesztilalmáról.
Az Al'bekker-ház kapuja maga is érdemes a megtekintésre. Széles, magas kapu, még a háztetőt is magasabbra kellett ívelni fölötte s ha körülnézünk Tabánban, valóban minden kis háznál i,s rengeteg nagy kaput találunk. Ennek is van magyarázata. Azért kellett nagy kapu, hogy beférjen a .szénás szekér. Tabán őslakói ugyanis mind kisgazdák, szőlőbirtokosok voltak s nagy szekereken hordták be házukba a termést. 

Régi tabáni házak. A szarvas-dombormű Szebeny Antal-tér 1. számú házának kapuja felett. Ezen a helyen állt valamikor Mátyás király vadászainak háza 

A Szebeny Antal-tér l-es számú házának kapuja felett finom domborművet látunk, mely kopók iizte szarvast ábrázol. Ez a szarvas emlékeztet arra, hogy ezelőtt Szarvas-térnek nevezték ezt a helyet. Ezen a helyen volt ugyanis Mátyás király vadászainak háza, itt tartották a kopófalkát s a Várkert ma is meglevő' kis kapuján járt ki Mátyás király, mikor vadászni indult a budai hegyekbe. A sváb világban „Zum Hirschen" volt a neve ennek a háznak s itt volt a Szarvas-pék, ki annak idején oly híres lett szarvaskiflijeivel. (A „szarvas" két x alakban egymáshoz ragasztott kifli volt.)
A meredek Hadnagy-utca elején vau egy részben egyemeletes, duplatetős ház, mely a dupla tetőn kívül semmi különösebbet nem árul el. Pedig talán megérdemelné, hogy egy kis emléktáblával jelöljék meg, mert ebben a házban lakott valamikor Casanova.*** A világhíres kalandorról kevesen tudják, hogy nem a nőcsábítás volt a főfoglalkozása, hanem egészen mais. Hamiskártyás és hivatásos kém volt s mint. ilyen járta be. a világot, minden skrupulus nélkül követve el a romantikus lovaghoz egyáltalán ;iem illő cselekedeteket. Emlékirataiban minden szépítgetés nélkül írja is le kalandjait s az ő leírásából tudjuk azt, hogy itt járt Budán, ahol csúnyán meg is járta. A magyar urak nagyon szigorúan vették a haniiskártyázást s a tabáni sváb legények még szigorúbban látták el Casanova baját, mikor házigazdájának leányát próbálta elcsábítani. Más országokban pár viadallal intézték el vele az ilyen kényes ügyeket, Budán azonban a lovagiasság minden szabályainak ellenére bicskával s Casanova úgy volt kénytelen szaladni Budáról, hogy bokájában magával vitte egy bicska betört pengéjét.

Sztrókay Kálmán 

* az 1853-ban felállított kőoszlop egyszerűen  az akkoriban ott működő piacon egy olajmécses tartója volt

** Az Albecker név igenis német eredetű,a név viselői Diósdon letelepedett bevándorlók .Albecker Antal nyugdíjba vonulása után a bontásig veje ,Schreil Győző vitte tovább a vendéglőt

*** Casanova soha nem járt  a Tabánban,a tévedés Kárpáti Aurél egy írása nyomán terjedt el széles körben