AUGUSZT OLGA ROVATA:RIGÓ JANCSI

Nem piskóta - Auguszt Olga rovata

 Auguszt Olga receptjei hónapról hónapra olvashatók a Magyar Konyha magazinban. Auguszt Elek 1870-ben nyitotta meg a család első cukrászatát a Tabánban, ma már több Auguszt cukrászda működik a fővárosban, amelyeket mind családtagok irányítanak. Auguszt Olga a híres cukrászcsalád negyedik generációjához tartozik. Bölcsészetet tanult, de az alma nem esik messze a fájától és hiába kezdett másik szakmát végül mégis a cukrászmesterségnél kötött ki. Ma már unokáinak is a sütemények történetéről mesél a legszívesebben. Őrzi a százéves családi szakácskönyvet, a féltve őrzött receptekkel. A Magyar Konyhában vezetett rovatában minden hónapban más és más recepttel lepi meg az olvasókat. Balu nevű unokám minden héten, kedden délután jön a nagymamához, hogy cukrászati ismereteit fejlesszük és beavatódjék a családi tradíció mélyrétegeibe. Mint például munkaszeretet, kitartás, az alkotás öröme. Felhasználva a kötelező penzumot, gondoltam, a kellemest a hasznossal ötvözöm, és rigójancsit készítünk. Ez a sütemény annyira regényes, hogy munka közben mesélni kezdtem a múlt századi macsó történetét Balunak.

Rigó János ötévesen már hegedűt vett a kezébe. Tízéves korában a szüretet már apja bandájában muzsikálta végig. Később apja elvitte a fehérvári Magyar Király kávéházban muzsikáló Barcza Józsihoz, akit III. Vilmos király Hollandiában érdemrenddel tüntetett ki. A már világhírű prímás felvette a 12 éves fiút, látta, milyen nagy tehetséggel van megáldva, mégis csak kontrásként játszatta a zenekarban. Rigó Jancsi örökölte vajda nagyapjától, zenész apjától az ősi virtust: nem alázkodik meg senki előtt. Saját zenekart szervezett, elindult szerencsét próbálni. Alig 24 évesen már Budapesten, az Andrássy úton, a Reutter kávéházban játszott. Ekkor már a női szíveket hódította, cigányprímásként a legkiválóbb zenészekből összeválogatott zenekarával Európa számos nagyvárosában is fellépett. Aztán a Restaurant Paillard-ban felcsendült a Fekete szem éjszakája, és megszületett a legenda, amiről azóta is beszélnek, a Rigó Jánosról elnevezett sütemény pedig azóta is hódít.

CSOKOLÁDÉS PISKÓTA

HOZZÁVALÓK:

6 db tojás
12 dkg kristálycukor
10 dkg liszt
3 dkg kakaópor
ELKÉSZÍTÉSE:

A tojásokat szétválasztjuk, a sárgáját a kristálycukorral habosra keverjük. A tojásfehérjét habbá verjük, majd a két habot összekeverjük. A kakaóporral elkevert lisztet óvatosan hozzákeverjük. Sütőtepsit kivajazunk, kilisztezünk, beletöltjük a masszát kb.4 cm vastagon, majd előmelegített, 180 °C-os sütőbe tesszük, és 10-12 percig sütjük.

KRÉM

(12 kockához)

HOZZÁVALÓK:

8 dl tejszínhab
40 dkg étcsokoládé
ELKÉSZÍTÉSE:

Vizet melegítünk, majd az apró darabokra tört étcsokoládét a forrásban lévő víz fölé helyezzük egy fémtálkában, és folyamatosan keverve felolvasztjuk. Ne legyen túl meleg: az ajkunkhoz érintjük a fakanálra tapadt csokoládét, és ha kicsit melegebbnek érezzük, akkor jó (40-45 °C).

A kakaóvaj olvadási pontja 36 °C, ezért a jó csokoládé a szájban rögtön elolvad. Ha margarin vagy műtejszín van benne, feltapad a szájpadlásunkra, s ha egy pohár hideg vizet is iszunk utána, garantáltan nem szabadulunk meg tőle.

Az olvadt csokoládé egy részét félretesszük a krémhez. A kihűlt piskótalapot két egyforma nagyságú részre vágjuk. Az egyik piskótát csokoládéval áthúzzuk (bevonjuk), ha már szilárdul, akkor meleg késsel 5×4 cm-es kockákra vágjuk.

A megmaradt nagyobb rész olvadt csokoládéba belekeverjük a felvert tejszínhab negyedét, majd óvatosan hozzákeverjük a többi tejszínhabot. Így kapunk egy nagyon könnyű, mégis nagyon csokis krémet. Ezt a másik piskótalapra - egy papírkartonból készített keretbe - vastagon, egyenletesen beleöntjük. Vigyázzunk, mert a krém gyorsan köt. Hűtőbe helyezzük.

Az előzőleg elkészített csokoládés tetőket ráhelyezzük, majd meleg vízbe mártott késsel felvágjuk.

Forrás:magyarkonyhaonline.hu