KADARKA
Hazánkba a török birodalom elől menekülő és az azokkal együtt érkező szerbek hozták be a balkánról. Neve után következtetve, Skutari vidékéről származik, mivel Skutari és a Kadarka neve szerbül egyaránt Skadar, így valószínűleg innen ered magyar neve is. Népiesen Törökszőlőnek is hívják. Sokoldalúsága miatt az alföldi bortermelők legkedveltebb fajtája. Igénytelen, bőtermő s mindezek mellett jó minőségű bort ad, pld. Szekszárdon, Villányban. A feldolgozás módjától függően vörös, esetleg fehérbort is készíthetünk belőle. Különleges fűszeres illata és zamata kiemeli a többi vörösbor közül. A Kadarka különös érdeme nagy extrakttartalma. Savai kissé élénkek. A gyorspréselésű Kadarkából színtelenítéssel fehérbor is készíthető, de ez önállóan nem kerül kereskedelmi forgalomba.
A hungarikum mibenléte
Vitathatatlan, hogy a bikavér és a kadarka sikerre ítélt hungarikum lenne, ha az egyiknek a nevét, a másiknak pedig a létét nem tette volna tönkre a szocialista rendszer. A bikavér a mögötte lévő legendákkal már megteremtette egyszer a saját imázsát, a kadarka pedig európai ismertséget hozott Szekszárd városának.
Mindkét esetben az egyediség az érdekes. A bikavér olyan jól eltalált cuvée volt, amilyet nem tudott rekonstruálni a Nyugat, holott a legtöbbször egyszerűen több kékszőlő fajta vegyes szüretével állították elő. De a véletlen igazán karakteres bort hozott létre.
A kadarka ma is azzal különül el a „francia világfajtáktól” (hogy értsük: a francia eredetű, de a világban mindenütt ismert és majdnem minden bortermő vidéken létező szőlőktől), hogy egészen más, különleges íz és aroma jellemzi. A jó kadarka mellé az igazi borértőnek nem kell odarakni egy cetlit, amin az áll: „vigyázat, ez a bor meglepően fűszeres, pedig inkább könnyűnek mondható.” Azért nem kell ez a segédlet, mert a kadarka önmagában, kommentár nélkül is elegáns, kedves és különleges bor. Olyan, amiről senki sem feledkezik meg, ha egyszer már kóstolta.
Nézzünk mélyen a lelkiismeretünkbe! Jó cabernet, szép merlot, izgalmas pinot noir annyi van, mint égen a csillag. Nem is jegyezzük meg őket igazán. De ha összefutunk egy telten is kedves kadarkával, egy ropogósan ízes ezerjóval vagy egy hajnali szőlőfürtre emlékeztető leánykával, akkor azt alaposan bevéssük emlékezetünk jegyzetlapjaira.
Ez a recept nincs messze a hagyományos, gránátvörös színű szekszárdi bikavértől, mivel az a kékfrankos, a merlot és a kadarka jó tulajdonságai révén volt oly karakteres, fűszeres, zamatos és testes. Mint láthatjuk, a modern kor egyedül a cabernet sauvignont építette be a cuvée-be, a merlot pedig a múltból maradt ránk.
Mindazonáltal óvatosnak kell lennünk a „hagyományos” vagy a „történelmi” jelzőkkel, mivel a bikavér első leírásai a 19. századból valók, s az egri Grőber Jenő személyében e század végén lépett színre az első tudatos bikavér készítő, aki külön ültetvények külön szüreteiből állította össze borát. S ha már itt tartunk, jeleznünk kell, hogy akkoriban Egerben is a kadarka játszotta a főszerepet, amihez kékfrankos, medoc noir és oportó, néha cabernet költözött a palackba, sőt a 19. században több helyen még csipetnyi ottonel muskotályt is szűrtek a házasításba.
Ha a még régebbi múltba nézünk vissza, az is kiderül, hogy hazánkban csak a 16. században kezdtek el vörösbort készíteni, mert a török elől menekülő délszlávoktól ekkor lesték el őseink a héjon erjesztés tudományát, s ekkortól terjedt el Egerben, Budán, Villányban és Szekszárdon a vörösbor kultúrája. A középkori bikavér, ha egyáltalán annak nevezték, minden bizonnyal vegyes szürettel jött létre. Akkoriban a kereskedelembe kerülő bor márkája azonos volt a származási hellyel. Így ittak az emberek jó szerémit, sopronit, tokajit, ménesit vagy szekszárdit. A 19. századtól vált érdekessé, de csak a filoxéra vészt követő nagy újratelepítés (1880-1910) után lett elterjedt a termőhely és a fajta beazonosításának igénye. A márkaépítés végül is ekkor vette kezdetét, még ha nem is volt tudatos. Ma újra él a bikavér márka, viszont a legfontosabb dolgok, a piacra is hatást gyakorló tartalmi elemek még nincsenek véglegesítve. Már megszületett a termék klasszifikációja, védett eredetű a bikavér, így várhatóan rövidesen a borászatok termékpiramisán is elfoglalja az őt megillető helyet.
A kadarka önmagában is izgatja a burgundin nevelkedett külföldieket. Magam mutattam már kadarkát francia, német és norvég borszakértőknek, s mindegyikük elalélt a gyönyörtől. Általában igaz, hogy a francia világfajtákban otthonosan mozgó borivókat lefegyverzi a kadarkánk gyümölcsös fűszeressége, mert a hozzá hasonló pinot noir gyümölcs jegyei közvetlenül érvényesülnek, a kadarkáé pedig e paprikás „szűrőn”, közvetítőn keresztül.
Kadarka
A legelterjedtebb s legkitünőbb magyar kékszőllőfajta, amelynek leve főalkatrészét képezi a leghiresebb magyar vörös boroknak, minők az egri, szegszárdi, budai, ménesi, visontai, villányi. Levelei nagyok, alul szőrösek; fürtje nagy, gúlaalaku, rövidnyelü; bogyói középnagyok, gömbölyüek, vékonyhéjuak, levesek. Késői érésü, azért nem jó fekvésben silány bort ad, míg jó fekvésben nemcsak sok, hanem kitünő bort, néha aszut (p. Ménesen) szolgáltat. Hazánkban legtöbb helyén rövid metszésben műveltetik. A K.-nak sok változata ismeretes hazánkban, igy a him K., a nőstény K. (laza fürtü), a rugós K., a bolond K. (Szegszárd), a lúdtalpu K. (Eger), a török K. (Visonta). Az Alföldön a K.-t fekete dinkának, Biharban fekete jeneinek, a Tótságban skadarkának, Szerbiában (Negotin mellett) cedierskának nevezik. A K. állítólag Skutariból került hazánkba s tőlünk terjedt el Szerbiába, hol a hires negotini vörös bort szintén e fajta szolgáltatja. Ismeretes egy fehér K. szőllőfajta is.
Pallas nagy lexikona
Miért szorult vissza a Kadarka telepítése?
Azért, mert ez a szőlőfajta gyalogművelésre alkalmas, a nagyüzemi szőlőtáblákon egyeduralkodóvá vált a magas művelés. A vincellérek szemében rontotta a Kadarka értékét a téli és tavaszi fagyokkal szembeni érzékenysége, a fürtök késői érése, a bogyók rohamos rothadása és - egyes évjáratokban - a bor színének gyengesége is.
Pedig a Kadarkának vannak jelentős értékei is! Jellegzetes, fűszeres illatú, mással össze nem téveszthető rozé bor állítható elő belőle. Könnyed, a kor szellemének megfelelő. A tőkéje igénytelen, még a futóhomokot is jól hasznosítja. A kis területű szőlőskertekben fedéssel megvédhető a téli fagyoktól és az optimális érési időben szüretelve a rothadás se tesz benne kárt.
A szőlőskertekben és a borfogyasztók asztalán helye és jövője van a Kadarkának!Dr. Bálint György
Kadarka Kör
2009-ben mintegy négy esztendeje megalakult Budapesten a Kadarka Kör. Az asztaltársaság, amelynek tagjai, hozzáértő borbarátok, azt a célt tűzték ki maguknak, hogy elősegítik a majdnem lehetetlent lehetővé tenni: újra teremteni a város hajdan híres-neves borát, a Budai Vöröst.
Lépésről-lépésre haladnak is szépen immár a kadarnagysádok és kadarnagyok az eleinte sokaknak talán csak délibábnak tetsző program tényleges megszületése felé, bizonyítva, hogy kellő elszántsággal még egy semmiféle hivatalos rangot sem élvező, igazi civil formáció is lehet hatékony (sőt).
Már az első percekben evidencia volt, hogy a klasszikus Budai borvidéken (újra)telepített szőlőskert(ek) nélkül, fizikai lehetetlenség a célhoz, a kívánatos bor újra születéséig elérni, s hogy kedvet csinálni ehhez a telepítéshez a mára villákkal sűrűn benőtt hegyoldalakon csakis valamilyen hatékony és látványos marketing akcióval lesz lehetséges.
Ez az akció pedig Kadarakáink Kertjének kialakítása, amelyhez meg is találták az ideális terepet: Jókai Mór egykori szőlőskertjének parlagon heverő néhány tized hektárját, ahol, idén decemberre, amikor, ha akarja, a kör alapításának a harmadik évfordulóját ünnepelhetné, már mintegy nyolcszáz kadarka oltvány bujik meg a felcsirkézett föld kupacai alatt, hogy jövő tavasszal hozzáfogjon mindegyik a maga munkájához, nyolcszáz darab bakműveléses tőkét fejlesztve-növelve magából.
Hogy miért kadarka? A históriai kutatások bizonyítják: ez a hozzánk a Délvidékről érkezett, hatszáz esztendeje magyarnak tekinthető fajta adta a Budai Vörös legmarkánsabb és meghatározó összetevőjét, abban a kékszőlő-együttesben, amelyből annak idején drágán árult nedűjét préselték. És hogy miért Kadarkáink Kertje? Több mint húsz kadarkás szőlész-borász (a fajta újabban örvendetesen hódítja vissza hajdani presztízsét és közkedveltségét a borbarátok körében) Egertől Bajáig, Szegedtől Ballószögig, Villánytól Ménesig szállították ide a dülőikről gyűjtött-nevelt oltványokat, betelepítendő a területet
Forrás: http://bor-neked.hu/szolofajta/kadarka
http://elitbor.hu/oldal/A-kadarkarol
http://kadarkakor.hu
kassius
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése